Alaptörvény módosítással növelnék a biztonsági kabinet szerepét

0

Avi/ujkelet.live

Az Igazságügyi Minisztérium az izraeli alaptörvény módosítására készül egy tervezettel, amely lehetővé tenné a miniszterelnök számára háborút hirdetni vagy háborúhoz vezető katonai műveletet indítani a 10 tagú biztonsági kabinet jóváhagyásával. A módosítás várhatóan a Knesszet elé kerül a jelenlegi nyári szünet utáni ülésen.

A jogszabályt Benjamin Netanjahu miniszterelnök terjesztette elő, a 2-es csatorna vasárnapi riportja szerint.

A törvényjavaslat alapján a kabinet felhatalmazná a biztonsági kabinetet, hogy döntéseket hozzon háború vagy lehetséges lépésekkel kapcsolatban, amelyek háborúhoz vezethetnek. Lehetővé tenné a döntéshozatalt még akkor is, ha nem áll rendelkezésre a biztonsági kabinet minden tagja.

A teljes kabinetet a tervezet szerint nem szükséges tájékoztatni a határozatokról vagy a döntések okairól.

Az Amidror-jelentés szerint az igazságügyi minisztérium úgy véli, hogy a kisebbszámú döntéshozó testület minimalizálná a kiszivárogtatások lehetőségét nagyobb hatalmat ruházva a tagokra, akiknek ilymódon nagyobb felelősséget kellene vállaljanak a döntéseikért.

Tavaly Benjamin Netanjahu megbízást adott a Jákov Amidror vezérőrnagy vezette Nemzetbiztonsági Tanácsnak, hogy tegyenek javaslatokat a magas szintű biztonsági kabinet hatékonyabbá tételének lehetőségeire, valamint a hírszerzési információk megosztására a vezető miniszterek körében. A lépés a Zsidó Otthon párt vezetője, Naftali Bennett nyomására történt, aki azzal érvelt, hogy a biztonsági kabinet működése nem megfelelő, és ezek a hiányosságok még jobban megmutatkoztak a 2014-es gázai háború idején.

Az Állami Számvevőszék idén nyilvánosságra hozott jelentése súlyos hibát talált a biztonsági kabinet 2014-es konfliktus (מבצע צוק איתן, Erős Szikla hadművelet) során való működésére vonatkozóan.

A 2-es csatorna feltételezése szerint a jogszabály javaslat hátterében azonban egy hét évvel ezelőtti ügy áll. Netanjahu és Ehud Barak védelmi miniszter az Izraeli Védelmi Erők vezérkari főnökéhez, Gabi Ashkenazihoz és a Sin Bet vezetőjéhez, Meir Daganhoz fordult, hogy készítsék elő a védelmi szervezetet egy bizonyos katonai pozíció felvételére. Ashkenazi és Dagan ezt megtagadták, mondván, hogy egy ilyen lépés törvénytelen a teljes kabinet jóváhagyása nélkül, mivel háborúhoz vezethetett.
Miután Ashkenazi és Dagan elutasították az együttműködést, Netanjahu és Barak úgy döntöttek, hogy nem folytatják a műveletet, nem kockáztatják meg a kabinet előtti ismertetését.

A spekuláció szerint az ügy iráni nukleáris célpontokra vonatkozott.

 

Hozzászólás