Lapszemle – Új Kelet, 1927. augusztus

0

Veszprémy László Bernát/ujkelet.live

 

Az Új Keletet 1918 decemberében alapították Kolozsvárott, és az erdélyi cionizmus magyar nyelvű lapjaként már hosszú évtizedekkel ezelőtt is elsőként számolt be a világ zsidóságát és a magyar zsidóságot érintő hírekről.

Mai archív lapszemlénkhez egy 1927-es cikket választottunk. Az írás az Új Kelet kitűzött céljait erősíti meg újra, azaz a cionizmust és a társadalmi igazságért való egyetemes harcot. A cikk arra hívja fel a haladó erdélyi magyar olvasókat, hogy támogassák a lapot, mint a magyar nyelvű sajtó részét.

Lapszemlénkben követtük az eredeti cikkek helyesírását.

 

Az Uj Kelet kiszélesedett frontján (1927. augusztus 16.)

Az Uj Kelet tízéves fennállása óta szinte minden számával tanúbizonyságot tett amellett, hogy a felvilágosodás, az európai értelemben vett haladás független és tántoríthatatlan orgánuma. S bár speciális zsidó kisebbségi eszme propagálását tűzte ki feladatául, mégis, éppen ezen eszme belső természeténél fogva, sohasem zárkózott el attól, hogy az egyetemes kisebbségi érdekek szószólója legyen. Nem minden ok és cél nélkül tette ezt az Új Kelet, hiszen magának a kisebbségi jogok gondolatának is zsidók voltak a megteremtői, akik a békekonferenciákon először foglalták az emberi jogok elvei közé a kisebbségi követeléseket. És ha akadtak is Erdélyben és Erdélyen kívül olyan sajtóorgánumok, amelyek a kisebbségi jogok zászlója alatt a faji és felekezeti elkülönülés és széthúzás, a soviniszta meg nem értés mérgét csempészték olvasóik lelkébe: mi mindig távol állottunk az ilyen elfogultságoktól s kisebbségi követeléseink megvalósításáért folyó harcunkban sohasem tévesztettük el szem elől az egyetemes, tehát a többségi nemzetekre vonatkozólag is érvényes magasabb emberi szempontokat.

(…)

Az Új Keletet nemcsak speciálisan a tudatos kisebbségi erdélyi zsidóság, hanem fajra és felekezetre való tekintet nélkül, minden haladószellemű kisebbségi ember fórumává és orgánumává tegyük. Ennek a feladatnak realizálása természetesen erőink megsokszorosítását a tőlünk telhető anyagi és morális erőfeszítésekkel keresztül is akarjuk vinni. Az Új Kelet tízéves fennállása óta mindig nagy súlyt fektetett arra, hogy a szempontok mérlegelésében, kritikai állásfoglalásokban a legmagasabb európai szemmértéket alkalmazza, úgy a speciálisan zsidó, mint a nem zsidó politikai, társadalmi és kultúrjelenségekkel szemben. Hogy ezt megtehesse, mindig féltékenyen vigyázott arra, hogy nyomtatás alá kerülő cikkeit, beszámolóit, sőt minden egyes sorát értékes, műveltségben és tudásban felkészült tollforgatók írják s a jövőben még inkább fog súlyt fektetni arra, hogy kritikai, művészeti és irodalmi rovatait kibővítve: erdélyi és európai viszonylatokban is a legkiválóbb publicistáknak, újságíróknak és íróművészeknek adjon teret.

(…)

Szentül hisszük és fennen hirdetjük, hogy a kisebbségi boldogulás útjai nem divergálnak, sőt szorosan összeforrnak a haladás, a felvilágosodás és a szociális igazságtevés célkitűzéseivel, minek következtében természetszerűleg valljuk és hisszük azt is, hogy a kisebbségi sors sorsközösséget kell, hogy vállaljon minden egyes többségi nemzet progresszív törekvéseinek becsületes táborával, s velük együtt kell, hogy küzdjön minden néven nevezendő rabszolgalánc és bilincs összetöréséért.

(…)

Akinek tehát érdeke és szívügye az, hogy Erdélyben el ne némuljon a magyar nyelven hirdetett progresszív gondolat és mentalitás szava, amely távol minden üzletiességtől, az elfogulatlanul és lelkes áll az Új Kelet olvasói táborába, s minden igyekezetével azon lesz, hogy az Új Kelet ne csak belső tartalomban és szellemben legyen valódi európai orgánum, hanem terjedelemben és elterjedtségben is az igazi nagy sajtóorgánumokhoz legyen hasonló.

Hozzászólás