Avi/ujkelet.live

Az 1967-es hatnapos háború után az izraeliek túlnyomó többsége úgy gondolta, hogy az országnak meg kell tartania az elfoglalt területeket, és nagyon kevesen támogatták a békekötés érdekében tett nagy engedményeket, olvasható az Izraeli Demokratikus Intézet (IDI) szerdán kiadott felmérése szerint.

Tízből négy izraeli gondolta úgy, hogy Izraelnek az újonnan legyőzött palesztinok felett a katonai jog szerint kell eljárnia, míg 28%-uk támogatta más arab országokba való áthelyezésüket.

Az értekelést az IDI Guttman Közvélemény- és Politikai Felméréseket végző Központja készítette a háború előtt, alatt és után végzett adatok alapján, melynek során Izrael meghódította Ciszjordániát – beleértve Kelet-Jeruzsálemet – Jordániától, a Gázai-övezetet és a Szináj-félszigetet Egyiptomtól és a Golán-fennsíkot Szíriától.

A héber naptár szerint ma, azaz szerdán ünnepeljük Jeruzsálem újraegyesítésének ötvenedik évfordulóját.

A Gergely naptár szerint az izraeli ejtőernyősök 1967. június 7-én jutottak keresztül az Óvároson és szabadították fel a Templom hegyet és a Siratófalat.

Ezeket a helyszíneket 1948-óta nem látogathatták zsidók.

A közvetlenül a háború befejeztével, június 11-16 között végzett felmérések szerint a válaszadók 94%-a gondolta úgy, hogy Izraelnek meg kell tartania az Óvárost, 81%-uk ragaszkodott Ciszjordániához, 72%-uk akarta megtartani Gázát és csupán 33%-uk ragaszkodott a Szináj-félszigethez.

Egy lehetséges békekötésért cserébe a megkérdezettek 62%-a támogatta volna, hogy Izrael kisebb engedményeket tegyen, és mindössze 9%-uk támogatta volna, ha az ország nagy engedményeket tegyen.

A felmérés jelentős arab ellenes érzelmeket is kimutatott, a megkérdezettek több mint fele (54%) soha nem járt Izraelben élő arabnál látogatóban.

Az izraeliek csupán negyede gondolta úgy, hogy az arab-izraeli állampolgárok számára ugyanazokat a jogokat és kötelezettségeket kell biztosítani, mint a zsidóknak.

A megkérdezettek 67%-a nem akart arabokkal egy környéken lakni, és 53%-uk nem akart arabokkal egy épületben lakni.

Ami az Izrael által elfoglalt területeken élő palesztin arabokat illeti, 10-ből mindössze 1 válaszadó támogatta volna, hogy saját országot alapítsanak.

Örömtánc Jeruzsálemben, 1967. Fotó: Twitter

A hat napig tartó háború Izrael és szomszédai közötti egyre növekvő feszültséget követően robbant ki miután Egyiptom elzárta a Tiráni-szorost.

Izrael megelőző csapást indított az egyiptomi repülőterek ellen, megsemmisítve ezzel szinte az egész egyiptomi légierőt.

A Camp David-i békeegyezmény feltételeként Egyiptom visszakapta a Sínai-félszigetet 1979-ben.

Camp David békeegyezmény, 1978. Nobel díjasok. Fotó: internet

Izrael 2005-ben kivonult a Gázai övezetből. A Hamász, az övezetben uralkodó terrorcsoport elkötelezte magát, hogy elpusztítja a Zsidó Államot.

A Golan Fennsíkot Izrael annektálta, ami nemzetközileg még nem elismert.

Izrael folyamatos ellenőrzése alatt tartja a Ciszjordán területeket. Jordánia 1988-ban feladta területi igényét az ott lérejövő állam javára, így Izrael annektálta az Óvárost és a Kelet-Jeruzsálemi részt, amely erősen megosztja az izraeli közvéleményt.

A megosztott lakosság egy része úgy gondolja, hogy a zsidó népnek történelmi joga van a bibliai Izrael földjére, a biztonság megerősítését Júdeában és Szamariában (Ciszjordánia) zsidó telepesek révén szeretné megoldani.

Azok, akik előnyben részesítik a 1967-es visszavonulást, úgy gondolják a béke előfeltétele a területi kompromisszum. Attól félnek, hogy az izraeli jelenlét egyre rosszabb hatással van a palesztin lakosságra, amely számszerint túlnőhet Izrael lakosságán fenyegetést jelentve Izrael demokratikus jellegére.

Jeruzsálem Nap, 2017

forrás: #timesofisrael