Hírek

Ki számít gazdagnak? Izraelben az, akinek saját lakása van

Avi/ujkelet.live

A Taub Központ tanulmánya szerint, míg a bérek reálértéke 2000 óta nem emelkedett, az ingatlanárak több mint kétszeresére nőttek Izraelben. A felmérés adatai alapján arra következtethetünk, hogy hiába a szorgalom, a kemény munka és a tehetség, sokkal kisebb az esély a boldoguláshoz az eleve tehetősekkel szemben.

Dolgozz keményen valamin, amit az emberek szeretnének megkapni vagy amire szükségük van, majd egy kis szerencsével és tehetséggel a pénzügyi helyzeted idővel javulni fog.

Ez volt az  elmúlt fél-évszázad társadalmi üzenete. Napjainkban azonban Izraelben is, más nyugati országokhoz hasonlóan a dolgok megváltoztak. Az említett tanulmány szerint a nem állami szférában dolgozók reálbére megegyezik a 2001-es számadatokkal, annak ellenére, hogy 15%-al nőtt a termelékenység ugyanezen idő alatt. Ez azt jelenti, hogy az átlag munkavállaló vásárlóereje ugyanakkora, mint másfél évtizeddel ezelőtt, pedig 15%-al nőtt a termelékenysége.

Gilad Brand, a tudományos kutatás szerzője a Times of Israelnek bővebben is kifejtette közgazdaságtani szempontból a közzétett eredményeket.

A reálbérek stagnálása nem azért van, mert a munkaadók nem növelik a béreket, hanem azért, mert van két elem, ami aránytalanul megdrágult az elmúlt másfél évtizedben Izraelben: a lakhatás és az élelmiszer.

Divatos azt mondani, hogy a béreink azért nem nőnek, mert a munkáltatók megtartották maguknak a hasznot. Ez bizonyos országok esetében valóban igaz, de Izraelben mindez elsősorban a megnövekedett lakhatási költségeknek és kisebb mértékben az élelmiszeráraknak köszönhető.

A lakásárak 114%-ot emelkedtek 2007 óta, a lakásbérlet 50%-al, az élelmiszerárak 26%-al. Míg a teljes infláció csupán 18%-al nőtt.

Brand szerint, ha mélyebbre ásunk észrevehetjük mi az igazi választóvonal az izraeli társadalomban: kinek van saját lakása és kinek nincs.

Azok, akiknek van saját lakásuk és természetesen azok, akik még a nagy árrobbanás előtt (2007) vettek lakást, rendben vannak. Az ő törlesztő részletük alacsony az alacsony kamatok miatt, és a magas bérleti díjak sem érintik őket hiszen nem bérleti díjat fizetnek.

A tanulmányban Brand utalt egy Bank of Israel által közölt 2012-es felmérésre, amely igazolja, hogy a lakástulajdonosok fogyasztása megnőtt a vizsgált évben, ezzel szemben a lakásbérlők fogyasztása csökkent.

Nagyon drámai változás következett be. A lakásárak emelkedése ténylegesen megváltoztatta a jövedelem elosztását a gazdaságban.

Ami az élelmiszereket illeti, a magas árak egyik oka, hogy az Egészségügyi Minisztérium 2004-ben korlátozta az élelmiszer importot, mivel két csecsemő meghalt egy Németországban gyártott, B1 vitamint nem tartalmazó szójatápszertől. Brand úgy véli, hogy a másik ok a Club Market áruházlánc felvásárlása a Shufersal részéről 2006-ban, valamint a 2007-ben megvásárolt 56%-os részesedés a Tnuva élelmiszergyártó cégben (a londoni székhelyű Apax Partners), mindez együttesen még agresszívebb árnövekedéshez vezetett.

Az élelmiszer-piac nagyon központosított. Kevés az importtermék. Ami mégis bekerül, az nagyon kis mennyiség.

Brand rámutatott, hogy 2008-ban világszerte emelkedtek az élelmiszer árak, beleértve Izraelt is. Amikor az árak globálisan estek, itthon azonban nem történt változás. A 2011-es társadalmi igazságért tartott tüntetés után – a magas túró árak miatt  -, alig érezhető csökkenés következett be, aztán ismét visszatért a drágulás.

A magas élelmiszerárak olyanok, mint a regresszív adó. Az alacsony jövedelemmel rendelkező családok bevételük magasabb százalékát költik élelmiszerre, és ezért érzékenyebbek az élelmiszerárak emelkedésére – nyilatkozta Brand.

Az emelkedő lakásárak hátrányosan érintik azokat, akiknek nincs saját ingatlan a tulajdonukban vagy nem halmoztak fel elég tőkét az előlegre. Izraelben, ahol az átlag előleg 40% és a lakásárak átlagosan 1,5 millió sékelbe kerülnek, ijesztő feladat ennyi pénzt összeszedni.

A végeredmény: a társadalomban a pénzügyi előnyök azokhoz kerülnek, akiknek már megvan a tőkéjük egy lakás vagy megtakarítás formájában. Megfelelő tőke háttér nélkül a lehetőségek nagyon leszűkülnek. Így jutunk el a fordított irányú társadalmi mobilitás fogalmához: egy átlag ember kemény munkával és tehetséggel képes javítani pénzügyi helyzetén, ma már nem állja meg a helyét. A megélhetési költségek olyan magasak, hogy egy átlagos család még nagyon alacsony kamatok mellett se tudna elég tőkét felhalmozni.

“Ha már megvan a pénz, rendben vagy. Ha nincs, akkor még mindig van remény, hogy örökölsz vagy nyersz a lottón” – jegyezte meg fanyaran Gilad Brand.

 

Advertisements

Kategóriák:Hírek

Tagged as: , ,

5 replies »

  1. Én nem értek hozzá, nem készítettem felmérést, de valahogy ez elég nagy baromságnak tünik. Sokakat ismerek, akiknek van lakásuk és nemhogy gazdagok lennének, de úsznak az adósságban, míg mások jól élnek, de csak bérlik a lakásukat.

    Az árrobanás is csak a nagyobb városokra igaz és elsősorban az ország központi részére.

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s