Smulik akciói

0

szerző: Unti Ildikó

A romániai chaksarából visszahívott Smulik hozzákezd a magyarországi “Hánoár Hácioni” mozgalom újjászervezéséhez.

Miskolcon volt az észak-magyarországi orosz parancsnokság központja. A parancsnok egy Szilicin ezredes néven ismert orosz tábornok volt, akivel szoros baráti kapcsolatba került Smulik. A tolmács szerepét egy magyar kárpátaljai fiú töltötte be, aki szimpatizált a Hánoár Hácioni ifjúsági mozgalom elméletével. A parancsnokkal való baráti kapcsolat annyira elmélyült, hogy megíivták őt a nyári táborba, s bemutatták annak mindennapjait. A fogadtatás és az ifjúság annyira megtetszett az ezredesnek, hogy a további kapcsolat egymás segítésében teljesedett ki. Így például a miskolci mezőgazdasági  chaksarák gazdasági fenntartásában. Ezekben az inflációs időkben nehéz volt beszerezni a létfenntartáshoz szükséges élelmiszereket. Ilyen volt többek között az olaj és a só. Vásárlási értékük több volt, mint a pénz, s így ezek az áruk cserealapot képeztek. Értük bármit be lehetett szerezni. Egy alkalommal Szilicin ezredes — a Farkas Károly utcai chaksarára küldött nagy mennyiségű olajat és sót. Ezek ellenében aztán — úgy a miskolci piacon, mint a falvakban — Smulik mindazt be tudta szerezni, amit pénzért nem lehetett megvásárolni.

Úgy a gazdasági helyzet romlása, mint az infláció ezekben az időkben annyira előrehaladt, hogy a meglevő chaksarákat a legrövidebb időn belül alijázásra kellett előkésziteni. A politikai helyzet is napról-napra romlott, s a cionista mozgalmak betiltása felé irányult. Így elképzelhető volt egy olyan helyzet, hogy hivatalosan is betiltják az aliját.

Ekkor váratlanul Szilicin ezredes tolmácsa  – belső indíttatásra – felkereste Smulikot, hogy lehetővé tegye számára a Hánoár Hácioni mozgalom általi alijázást. Smulik rögtön munkába lendült, s a fiú pár nap múlva már el is hagyhatta az orosz hadsereget. Ellátta őt hivatalos papírokkal, s így mint civil, eljutott Budapestre. Innen pedig már szabad volt az út Izrael felé. Ő boldog volt, ám az orosz parancsnokság annál kevésbé. Napokon keresztül kerestették, míg a szálak Smulikhoz vezettek. Likvidálni akarták, így menekülnie kellett! Már égett a talaj a lába alatt, amikor elhagyta Miskolcot.

Budapesten az ottani izraeli kiküldött, Juda Tálmi sietett segitségére. Kapott egy megbízó levelet a jugoszláviai Belgrád-Zágrábi táborok vezetőihez, s így azonnal elhagyhatta Magyarországot. A levélben kérték a vezetőséget, hogy az ott állomásozó magyarországi Hánoár Hácioni mozgalom csoportjába osszák be.

Jugoszláviába érkezése után rögtön összeállitott egy újabb csoportot. A csoport tagjai Magyarország városaiból ideküldött, várakozó Hánoár Hácioni chaksara emberek voltak, s néhány hét után, az első nagy alijával útra kelhettek Izrael felé.

Szinte hihetetlen volt számára, hogy végre ő is elindulhat. Már a gondolatra is hevesebben vert a szíve. Lábai gyorsabban indultak. Képzelete lázasan dolgozott, mígnem eljött az indulás napja.

A társaság két hajóra lett beosztva: a fiatalabb ” chaluci” gárda az ANASZTÁZIA nevű hajóra /4oo fő/— az alijázók másik része pedig a KNESZET IZRAEL hajóra került /4ooo fő/ A KNESZET IZRAEL hajó a Split kikötőben várta az embereket.

/Folyt…Zátony az Adriai tengeren/

fotó: Knesset Izrael hajó forrás

Hozzászólás