Mózes Jeruzsálemben

0

szerző: Gideon Peer

Vannak – jómagam is közéjük tartozom – akik mostanában – ha lehet és nem muszáj – a kialakult helyzetre való tekintettel nem utaznak Jeruzsálembe.

Persze, mindig vannak rendhagyó esetek, a vasárnap délután is ilyen volt. Akkor tartották összejövetelüket az ottani magyar szervezet tagjai, amelynek ennél sokkal összetettebb neve van, de az egyszerűség kedvéért maradjunk a fenti név mellett (Amutat Joce Hungaria Hamurhevet Jerusalaim).

Ahhoz, hogy valaki eljusson a szervezethez, amely a  Derech Bet Lechem utcában található, végig kell autóbuszoznia a fél várost, a Hevron út irányába.

Az ablakból bámészkodva azt kellett megállapítanom, hogy a közhiedelemmel ellentétben Jeruzsálem él és virul, köszöni szépen, tele emberrel és közlekedési dugóval, a nép hömpölyög az utcán, kivilágított üzletek és tarka sokaság mindenütt, ami végül is fekete-fehérbe csúcsosodik, a haredi, ultra ortodox férfiak öltözetének hála.

A klubban Mózes Endre tartott előadást könyvéről, én voltam a beszélgető partnere. A mű címe „Ki szereti a zsidókat? A magyar filoszemitizmus.” Ő írta és szerkesztette a 367 oldalas könyvet, amelyet a Noran Libro adott ki Budapesten, 2014-ben.

A rossz idő, és a szervezet helyének a belvárostól meglehetős messzesége ellenére nagyszámú érdeklődő gyűlt össze. Látszott és érződött, hogy jól összeszokott, értő emberek alkotják a szervezet tagságát.

Miron Eszter, aki a szervezet mindenese, esze, motorja és irányítója, üdvözölte a jelenlévőket, és a tárgyhoz függő, egyetemi katedrához méltó bevezetőt tartott.

20160320_171356

Mózes Endre elhivatott ember. Látnok, aki új alapokra szeretné helyezni a magyar-zsidó, vagy egész pontosan a zsidó és a nem zsidó együttélést, mert, mint megfogalmazta, távolabbi tervei is vannak. Közép-, és Kelet Európában szeretné elérni, hogy megtaláljuk az egymás elfogadásának és az egymás mellett élés lehetőségét.

Az antiszemitizmussal nemcsak frontálisan lehet szembeszállni, hanem úgy is, hogy felfedezzük, erősítjük, és közbeszéd tárgyává tesszük annak ellenpólusát és alternatíváját, a filoszemitizmust, a jó együttélést, az együttműködést és a barátságot – állította.

A beszélgetést követő vita bizonyította, hogy – finoman szólva – nem mindenki ért egyet a szerzővel, téziseivel.

Mózes Endre tiszteletére legyen mondva, állta a sarat, látszott, nem először néz szembe kételyekkel, aggályokkal, ellenérzésekkel. De az is egyértelmű volt, hogy felkészült a harcra, van elég muníciója, és kész arra, hogy itt-ott csatát veszítsen, de a háborút szeretné megnyerni.

Ha így lesz, ha ez bekövetkezik még a mi életünkben, abból mindannyian profitálni fogunk. Zsidók és nem zsidók egyaránt.

Hozzászólás