ujkelet.live A hadsereg értesítette egy 19 éves katona családját arról, hogy vízbe fulladt egy askeloni uszodában, ahol szabadságát töltötte egysége szabadidős napján. Jáir Lapid miniszterelnök egy kampánynyitó rendezvényen megígérte, hogy amennyiben pártjának sikerül koalíciót alakítania a választások után befejezi a leköszönő kormány munkáját a megkezdett reformokkal együtt. Új Kelet Live Podcast – éjszakai hírek részletei…
Dési János/ erabbi Az eRabbi mostani műsorában a nőkről beszélgetünk. Mi a nők szerepe az ókorban, a zsidó hagyományokban. Mi lett volna, ha Éva nem enged a kígyónak és nem szakít az almából. Judit és Holofenész története. Néha egy tisztességtelennek tartott ember többet tehet a közösségéért, mint a tisztességes. Ki voltak-e a nők szolgáltatva a férfiaknak? Miért nem vált a zsidó család despotikus intézménnyé. És … A zsidó nő: női szerepek, Évától Nóráig részletei…
Dési János/ erabbi.hu A zsidó ünnepekről beszélünk most, hogy miért hasonlítanak a különböző kultúrákban annyira egymáshoz az ünnepek. És persze arról is, hogy miben mások a zsidó ünnepek, mint az eltérő kultúrkörben lévők. És közben, szokás szerint, vicceseket is mond egyikünk-másikunk. És az évad utolsó részében kérdésekre válaszolunk. Aki szeretne kérdezni Frölich főrabbitól és Gábor professzortól, az írjon nekünk az ujsagiroklub@gmail.com e-mail címre. forrás: erabbi.blog.hu Mások-e a zsidó ünnepek? részletei…
Dési János/ujkelet.live Ki alakítja a történelmet a zsidó felfogás szerint? Van-e szabad akaratunk és ha igen, akkor az mire elég. És ugyan el kell mesélnünk fiainknak, mi történt velünk – de vajon okulunk-e a történtekből? És vajon miért olyan a történelem, mint egy kielboatban evezni? Még ez is kiderül. Forrás: erabbi.blog.hu erabbi: Ki alakítja a zsidó történelemet? És a holokauszt I-ni büntetés lenne? részletei…
Dési János/ erabbi.hu A Tízparancsolatból annyit szokás tudni, hogy ne paráználkodj és ne ölj. Azt most hagyjuk, hogy azért mindkettőre bőségesen van példa. És akad, aki arra is emlékszik. „Ne csinálj faragott képet”. Pedig a szöveg alaposabb elemzéséből kiderül, ez így fordítási hiba – bár szép – és a parancsolat valójában az: ne csinálj magadnak faragott bálványt – amit imádsz majd. Így aztán a zsidó … És mégis csinálhatunk “faragott képet” magunknak részletei…
Dési János/ erabbi A művészet, az irodalom érthetetlen a Biblia ismerete nélkül. De a Bibliát sem ismernénk, ha korról korra nem értelmeznék nekünk ezt a művészek. Majd néhány vicc is elhangzik. Frölich Róbert, Gábor György, Dési János Forrás: erabbi.blog.hu Miért fizet többet egy hívásért a pápa, mint a rabbi részletei…
Dési János/erabbi A történetek különösen fontosak a zsidó hagyományok ápolásában. Ahogy a legendák, mesék mellett a viccek is. És ott van aztán az önirónia – amely nélkül nem megy (azzal sem mindig könnyen.) Frölich Róbert főrabbi és Gábor György egyetemi tanár kultúrtörténeti beszélgetését Dési János igyekszik kordában tartani. forrás: erabbi.hu “Zsidó viccek és a Biblia – nem viccelünk” részletei…
Dési János/erabbi.hu – Te Grün, miért van az, hogy a zsidók egy kérdésre kérdéssel felelnek? – Már miért lenne így Kohn? Tanulás, tanítás és okoskodás a zsidó hagyományokban. Miért nem kell semmit sem elhinni, csak azért, mert mondják nekünk. Szabad-e a legalapvetőbb dolgokhoz is kétellyel közeledni? Van-e olyan titok a zsidó hagyományban, amiről még beszélni sem szabad? És tanulás-e az, ha a kérdésekre előre megírt … Te Grün, miért van az, hogy a zsidók egy kérdésre kérdéssel felelnek? részletei…
Dési János/erabbi A régi időkben az uralkodó sem tehetett meg akármit. Szigorú szabályoknak kellett megfelelnie a fejedelmeknek is a zsidó világban. A maga módján, akkor létezett a hatalommegosztás és a fékek és ellensúlyok rendszere – bár nyilván nem nevezték még így. És ugyan akadtak uralkodók, akik megpróbálták kicselezni a szabályokat, de legtöbbször pórul jártak. A próféták dolga az is volt, hogy ellenőrizzék a hatalmat, afféle … Az uralkodóra is szigorú szabályok vonatkoztak a zsidóknál – voltak fékek és ellensúlyok részletei…
Dési János/erabbi Egy igen szentségtörő vélemény szerint a zsidó ünnepek így néznek ki: „Sokat szenvedtünk. De most már együnk.” Mi most az ünnepekről beszélgetve ennél hagyományosabb utat választottunk az elemzéshez és a mózesi időktől indulunk neki. Az ünnep jó dolog – de mikor és hogyan alakultak ki és mi a szerepük az életünkben? Hogyan alakultak ki a keresztény ünnepek a zsidóból. A pészach zsidó húsvét, … Zsidó ünnepekről nem túl ünnepélyesen részletei…
