ujkeletlive

Hormuzi patthelyzet

Három napig tartó újabb amerikai-iráni összezördülés után helyreállt a viszonylagos csend a Hormuzi-szoros környékén, bár a felek között továbbra sincsenek folyamatban diplomáciai tárgyalások az ellenségeskedés lezárása.

Donald Trump elnök és adminisztrációja kitart azon állítások mellett, hogy a szoros amerikai ellenőrzés alatt áll, és a biztosítja az átkelő forgalmat, ami Washington szerint megközelíti a háború előtti mennyiséget.

Az elnök állításainak ellentmondva, az olajárak a támadások kiújulása előtt is meghaladták a hordónkénti 80 dollárt, a feszültség nyomában az irányadó Brent nyersolaj 95 dollár, illetve az amerikai WTI 91 dollár feletti ára a tűzpárbaj után ezidáig semmivel sem csökkent.

A Kpler hajózási hírszerzési adatai szerint a naponta áthaladó olajforgalom átlaga jelenleg 10, ami legfeljebb 4–11 nyomon követett olajszállítót jelent. A február végén kirobbant konfliktus óta eltelt időszak átlaga 7 áthaladó hajó, ami a háború előtti szinthez képest – napi 100-138, hozzávetőleg 90–95%-os visszaesést jelent.

Az olajúton át kijutó olajmennnyiség, a legutóbbi 28 napos követési időszakban átlagosan körülbelül napi 5,04 millió hordó, megjegyezve, hogy egyes napokon, katonai segítséggel a forgalom elérhette a 15–17 millió hordót is.

Washington állítása szerint a hajózási hírszerzés adataival ellentétben a Hormuzi-szoroson keresztül jóval több tanker jut ki „radar” alatt, kikapcsolt helymeghatározónak, és az amerikai kíséretnek köszönhetően.

Összességében, a konfliktus előtt naponta mintegy 20 millió hordó olaj haladt át a szoroson, ami a világ teljes olajellátásának körülbelül egyötödét jelentette.

Trump elnök állítása szerint a szoros teljes mértékben aknamentesítve nyitva áll, ugyanakkor a legutóbbi támadássorozatot az amerikai légierő azért indította, hogy megakadályozzon újabb iráni aknatelepítési kísérletet. Megállapodás hiányában a szoros forgalma hosszú távon nem fenntartható, Washingtonban az eddig nem tapasztalt, és Irán gazdasági partnereire is vonatkozó szuper erős szankciók a teheráni rezsimet megadásra, illetve bukásra kényszerítik. Az ügyben jártas perzsa szakelemzők szerint a pénzügyi folytás nyomán az iráni gazdaság valóban az összeroppanás előtt áll, végső csapást mérve a lakosságra,.Modzstaba Hámenei legfőbb vallási vezető és rezsimjének közeli kapitulálását azonban senki sem garantálja. 

Mindenesetre a Fehér Házban újabb szankciókkal fenyegetve az iráni rezsim közeli térdrekényszerítésére számítanak, lehetőleg S novemberi félidős választások előtt.

Tegnapi esti nyilvános beszédében JD Vance alelnök elutasította az Egyesült Államok és Irán közötti nézeteltérés, mint „háború,” megnevezését, emellett a hetedik hónapjában lépő konfliktus lezárásának időpontját sem erősítette meg, bár Trump az elmúlt napokban többször is azt állította, hogy „nagyon hamarosan.”

A Fehér Házban tartott kampány-tájékoztatón Vance méltatta az Egyesült Államok erőfeszítéseit az olajszállítás elősegítésére a Hormuzi-szoroson keresztül, és visszautasítva a háború megnevezést, akként vélekedett, hogy az Egyesült Államok befejezte az Iráni elleni jelentősebb harci műveleteket Iránnal szemben.

„Én ezt nem nevezném háborúnak. Jelenleg nincs aktív tűzharc, de elismerem, hogy voltak olyan helyek, ahol fellángolt,” – közölte az alelnök, majd hárítva a konfliktus lezárása vonatkozó kérdéseket, újabb kérdéssel válaszolt, mondván – „mikor hagyják abba az irániak a hajók lövését? Azt hiszem, a valóság az, hogy nem tudom a választ.„

Továbbá, az alelnök megerősítette, hogy az USA nem kíván tárgyalásokat folytatni, mindaddig, amíg Teherán továbbra is kereskedelmi hajókat vesz célba.

A hét elején végrehajtott amerikai támadások részben egy dél-iráni esküvőn csapódtak be, Vance azonban kétségbe vonta a helyi médiában megerősített halálos áldozatokat követelő incidenst, bár azt hozzátette, hogy az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) vizsgálja az ügyet.

Az elmúlt napokban megjelent riportokban megszólaló katonai elemzők azonban megerősítették az amerikai lövedék becsapódását, aki négy személy halálát okozta, és több tucatot megsebesített. A Reuters tegnapi jelentése pedig fényképek, és ellenőrzött videók, és szakértők nyilatkozatai alapján állapítja meg, hogy a lőszer közvetlenül az esküvőnek helyet adó épület tetejét közvetlenül találta el, és korábbi állításokkal ellentétben a becsapódást nem egy másik célpontról lepattanó lövedék okozta.

Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága (CENTCOM) erői szeptember 1-jén több csapást mértek különböző Dél-iráni célpontokra, közöttük az Iszlám Forradalmi Gárda légvédelmi állásaira, radarrendszereire, és kommunikációs létesítményeire. A Reutersnek névtelenül nyilatkozó két amerikai tisztviselő megerősítette, miszerint az amerikai hadsereg szeptember 1-jén csapásokat hajtott végre Kuhesztak térségében, a város távközlési tornyát célozva.

Továbbá, a jelentés három szakértője szerint a robbanást valószínűleg amerikai fegyver, és nem egy célt tévesztett iráni légvédelmi rakéta okozta, és az is lehetséges, hogy egyszerűen elvétett célzás következménye.

„Tekintettel a ledobott bombák számára, ez időről időre még a legkorszerűbb irányítórendszerek mellett is előfordul,” – jegyzi meg Gareth Collett, a brit hadsereg nyugalmazott dandártábornoka, majd hozzátéve, – „a bizonyítékok összessége inkább egy amerikai, 500 fontos [körülbelül 227 kilogrammos] légi bombára utal, mint egy iráni légvédelmi rakétára.”

Másik két szakértő szintén úgy értékelte, hogy a becsapódás szöge nem egyeztethető össze egy légvédelmi rakétával, és emellett nem láthatók légvédelmi robbanófejhez kapcsolható repesznyomok. A műholdfelvételek szerint a célba vett torony mintegy 135 méterre található az esküvő helyszínétől. Sebastian Schutte, az Oslói Békekutató Intézet (PRIO) kutatóprofesszora a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján szintén egyetértett azzal, hogy a tetőn keletkezett lyukat nem a távközlési toronyról lepattanó lövedék okozta.

Szöul enged a nyomásnak

Irán egyelőre nem adta meg magát Trumpnak, ugyanakkor a Dél-koreai kormányt sikerült rávenni arra, hogy támogassa a Hormuzi-szoroson keresztüli áthaladást.

Az elnök múlt hónapban jelentette be Truth Social platformján, miszerint részben azért csökkentette a dél-koreai közös hadgyakorlatok számát, és mértékét, mert Szöul nem volt hajlandó segítséget nyújtani az Egyesült Államoknak az Irán elleni háborúban.

Úgy tűnik a nyomásgyakorlás hatására Dél-Korea katonai eszközök bevetésére készül a Hormuzi-szorosban, állítólag még az év vége előtt, – jelentette tegnap a szöuli média kormányzati, és katonai forrásokra hivatkozva.

A kormány állítólag előkészíti a parlamenti jóváhagyás megszerzéséhez szükséges eljárást, így a kabinet felülvizsgálata után még ebben a hónapban hozzájárulásról szóló indítványt terjesztenének a plénum elé. Ilymódon több lehetőséget is mérlegelnek, köztük egy tengeri járőröző repülőgép, egy logisztikai támogató hajó, illetve aknakereső, és aknamentesítő egység küldését, – jelenti a helyi sajtó, hozzátéve, miszerint Dél-Korea az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, és Franciaországgal is egyeztetett egy esetleges hozzájárulás mértékéről, és jellegéről.

Az elnök hivatala, a Kék Ház közleményben erősítette meg a Hormuzi hajózás szabadságához való hozzájárulás gyakorlati lehetőségeiről folytatott tárgyalásokat, ugyanakkor kijelentette, hogy azok a jelentések, melyek szerint a kormány már döntött volna a katonai erők bevetéséről, „nem felelnek meg a valóságnak.”

Politika, választások

A Legfelsőbb Bíróság egyhangú döntése alapján semmisítette meg a katonaszökevények letartóztatásának befagyasztásáról szóló törvényt

A kibővített, többségében konzervatív bírói testület indoklásában megállapította, miszerint azáltal, hogy a katonai szolgálat alól kibújó jesiva tanulók letartóztatásának felfüggesztését célzó törvény nem ment át az első olvasaton „az ügy lényegét érintő olyan hiba, amely szükségessé teszi a törvény megsemmisítését.”

Továbbá, a kilenc bíró közül nyolcan vélték úgy, hogy a törvénymódosítás alkotmányellenes, miután súlyosan sérti az egyenlőséghez fűződő alkotmányos jogot.

A háredi katonaszökevények letartóztatásának megszüntetésére irányuló törvényt a Kneszet júliusban 58-54 ellenében fogadta el, Binjámin Netanjahu miniszterelnök, és a háredi pártok közötti alku részeként. A törvényt rögtön érvényesítették is, és már hetek óta nem tartóztatják le a kibújókat.

Az ultraortodox szefárd Sász párt élesen bírálta a Legfelsőbb Bíróság döntését, a baloldali ellenzék javára szolgáló választásokba való beavatkozással vádolva a bírákat.

„Nem nekem kell erre felszólítanom őket. A hadsereg, amely tud bombázni Iránban, azt is tudja, hogyan kezelje ezt a helyzetet. Kezelje. A hadsereg nem akar ultraortodox katonákat,” – közölte Árje Deri, a Sász elnöke, amikor egy rádióműsorban arról kérdezték, hogy mindazokat, akik nem tanulnak jesivában felszólítja-e a katonai szolgálatra.

Az ellenzéki Gadi Eizenkot [Jásár] elutasította Deri nyilatkozatát, mondván „a hadsereg, és a szolgálatot teljesítők már évek óta küzdenek. Ha kapcsolatban lennél Izrael népével, és Izrael Államával, nagyon is jól tudnád, milyen nehézségekkel néznek szembe. Az izraeli kormány támogatásával zajló tömeges, és felelőtlen szolgálatkerülésnek vége lesz. Azok, akik a politikai-biztonsági kabinetben ülnek majd, és ennek az országnak a legjobbjait – férfiakat és nőket egyaránt küldik majd szolgálni, felelősséggel, valamint a szolgálat árának, és az áldozatvállalás szükségességének valódi megértésével fognak rendelkezni,” – tette hozzá.

A nagy kiugrás

A Likud saját törvényeinek ellentmondva zöld utat adott Tali Gottlivnak a kilépésre, és beleegyezését adta képviselőjének, hogy az októberi választásokon az Ocma Jehudit színeiben induljon.

A felek megállapodtak arról, hogy eltekintenek a frakció előírásaitól, és engedélyezik a képviselőnő átigazolását Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter pártjának színeibe, anélkül, hogy dezertőrnek nyilvánítanák. A megállapodás értelmében Gottliv a választásokig továbbra is a Likud frakciófegyelmét betartva kell támogatnia a pártot a parlamenti szavazásokon.

A Likud sok sikert kívánva indította útjára volt képviselőjét, míg a házigazda Ben-Gvir szerint – „I-ten hozott, Tali Gottliv képviselő! Tali, harcosok családjához csatlakozol – az Ocma Jehudit családjához. Tudjuk, és láttuk, hogy valódi harcos vagy. Az igazságtalanságok elleni harcos. Harcos az igazságért. Harcos a mély-állam ellen. Harcos azok ellen, akik üldözték drága miniszterelnökünket. Tali, büszkék vagyunk rád. Megölelünk. Örülünk, hogy csatlakozol hozzánk – I-ten hozott!”

A Maarivnak adott interjúban Gottliv már korábban megerősítette, hogy konkrét ajánlat esetén, kész megfontolni távozását, majd hozzátette – „és elvárom a miniszterelnöktől, hogy hozzájáruljon, hogy olyan eljárási megoldást lehessen kialakítani, amely nem kötelez engem arra, hogy lemondjak a Kneszetben betöltött helyemről.”

A helycserét mind az Ocma, mindkét érintett frakcióban pozitív fejleményként igyekeznek bemutatni. A Likudban úgy vélik, hogy az átigazolás mérsékelheti a választási károkat a mérsékeltebb jobboldali szavazók körében, míg az Ocma berkeikben akár plusz egy mandátumot is el tudnak képzelni Gottliv harcias személyének köszönhetően.

A Likud biztos befutó listáján hátraszorulva Gottliv valójában mentelmi jogát félti, melynek elvesztése esetén a rendőrség, és valószínűleg a bíróság előtt kellene elszámolni a nemzetbiztonságot veszélyeztető összeesküvés elméletek terjesztéséért, illetve Sábák tiszt személyazonosságának nyilvánosságra hozatala miatt.