ujkeletlive

Diplomáciai feszültség, és dezinformáció

Tavaly januári fehér házi visszatérését követően Donald Trump elnök és Binjámin Netanjahu miniszterelnök közötti közeli baráti, és a két ország közötti magasszintű szövetségesi kapcsolat az elmúlt egy évben tapasztalt, különböző intenzitású mélypontjai ellenére, Washington ezidáig nyilvánosan kerülte a konfrontációt a miniszterelnökkel.

Az egy évvel korábbi Felkelő Oroszlán iráni hadműveletet megelőzően a „nyilvánosság” előtt zajló amerikai nézetkülönbségeket, hónapokkal később az izraeli Miniszterelnöki Hivatal a teheráni meglepetésszerű invázió sikerét megágyazó, szándékos dezinformációként tárta fel a médiában, még mielőtt Netanjahu mar-a-lago-i útjára készült, azzal a szándékkal, hogy a küszöbön álló, újabb iráni támadáshoz elnöki jóváhagyást megszerezve térjen haza.

Netanjahu január eleji állítása szerint megkapta a felhatalmazást; ugyanakkor az Ali Hamenei ajatollah vezette ország gazdasági összeomlása miatt időközben felerősödött rezsimellenes iráni tüntetés elleni agresszív fellépések megtorlására Trump amerikai beavatkozást ígért. Alig egy hónappal Netanjahu sikeresnek mondott mar-a-lago-i látogatásán elért eredmények: Izrael szabadkezet kapott az iráni fegyverkezés miatt beleavatkozásra, illetve a gázai béketerv második szakaszának visszatartására, és a háború újraindítására, amennyiben a Hamász terrorszervezet nem hajlandó lefegyverezni és visszaadni az utolsó elesett túsz Ran Gvili törzsőrmester maradványait, jelenleg a felsorakoztatott amerikai katonai erők nyomása alatt a régió fokozott háborús készültségben az elnök lapjai felfedésére vár, emellett Gázában sem úgy alakulnak a dolgok, ahogyan Netanjahu eltervezte. 

Összegezve – az iráni feszültség bármely pillanatban háborús eszkalálódáshoz vezethet, és azt egyelőre azonban nem tudni, hogy a Netanjahu részéről korábban beígért izraeli megelőző csapás, mikor és hogyan történik meg, annál is inkább, mert néhány nappal korábban a tüntetések tetőfokán maga a miniszterelnök tanácsolta Trumpnak, hogy ne támadja meg Iránt, mert Izrael állítólag nincs felkészülve Teherán válaszreakcióira.

Hasonlóképpen, alig egy hónappal Netanjahu kaliforniai útja után Trump jelentős lépéseket tett gázai 20 pontos béketerve további stációinak végrehajtására, nevezetesen a második szakasznak megfelelően a Hamász fokozatos demilitarizálása, illetve a terrorszervezet által használt alagutak megsemmisítése mellett az övezet nagyszabású újraépítési tervének megvalósítása érdekében, ami egyben a gázai háború kvázi lezárását jelentené.

Trump kitűzött tervei Gázára vonatkozóan azonban nem felelnek meg Netanjahu koalíciója, főleg radikális partnerei részéről támasztott elvárásoknak. A Fehér Ház és Jeruzsálem között érezhető súrlódások többek között az övezet Trump elnök általi irányításával, és a hozzárendelt hármas hierarchiával kapcsolatban vannak összefüggésben, különös tekintettel a palesztin technokrata kormányt, a végrehajtási bizottságot – tagjai között kinevezett Katar és Törökország magasrangú tisztviselői, emellett a múlt héten Davosban hivatalosan megalakult – többnyire arab országok által támogatott Béketanács, Izraellel nem egyeztetett hivatalos bejelentése a rafahi átkelő napokban történő kétirányú megnyitását illetően.

A héber médiában megjelent kormányzati politikai forrásokat idéző jelentések szerint, Izraelt váratlanul érte az átkelő megnyitásáról szóló bejelentés, minek következtében Netanjahu válaszokat várva hívta Izraelbe Trump különmegbízottait – Jared Kushnert és Steve Witkoffot.

A izraeli politikai nyilatkozatoknak azonban némileg ellentmond, miszerint a hónap elején Washington bejelentette, hogy a terv a második szakaszba lépett, amelynek értelmében Izraeltől a csapatok további kivonását várják Gázából, a Hamásznak pedig le kell fegyvereznie magát, és át kell adnia a terület adminisztratív irányítását, és amelybe a miniszterelnök Mar-a-lagóban zárt ajtók mögött állítólag beleegyezését adta.

A KAN közszolgálati csatorna tegnap este arról számolt be, miszerint a különmegbízottak látogatása során az iráni konfliktus mellett, a rafahi nézeteltérések tisztázása lesz napirenden, miközben az amerikai hadsereg központi parancsnokságának (CENTCOM) vezetője, Brad Cooper szintén megérkezett az országba, és várhatóan biztonsági kérdésekről folytat megbeszéléseket izraeli vezetőkkel.

Kushner, és Witkoff úgynevezett „számonkérése,”  illetve a Becalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus) pénzügyminiszter, és Itamar Ben-Gvir (Ocma Jehudit) nemzetbiztonsági miniszter vezette blokk elutasítása ellenére, úgy tűnik a rafahi átkelő megnyitását a politikai-biztonsági kabinet mai ülésén várhatóan jóváhagyja.

• A kulisszák mögött – tegnap találkozót követően, amelyen Netanjahu, Witkoff és Kushner a gázai tűzszünet második szakaszáról tárgyaltak, egy izraeli politikai forrás állítólag éles kritikát fogalmazott meg.
  
  Az Ynet hírportál szerint Jeruzsálemben felháborodást keltett, hogy különösen Witkoff nyomást gyakorol Izraelre a rafahi átkelő megnyitása miatt, annak ellenére, hogy Izrael köztudott blokkolni akarja Gvili maradványainak visszatartása miatt.
  
  „Reméljük, hogy Ran Gvili maradványait még ezen a héten visszaadják, és tovább tudunk lépni,” – idéz a Ynet a névtelenül nyilatkozó koalíciós forrást, majd tovább támadva Witkoffot, kijelentette – „arra ösztönöz, hogy nagy riválisunkat, Törökországot helyezzük a határra. Az óra visszafelé ketyeg a Törökországgal való konfrontáció felé, ami kézzelfogható veszélyt jelent biztonságunkra. Witkoff a katari érdekek lobbistájává vált.”

Ran Gvili családja közleményben tiltakozott az átkelő megnyitása ellen, utalva Trump korábbi, egyébként meg nem erősített nyilatkozatára – „maga az elnök mondta ezen a héten Davosban, hogy a Hamász tudja, hol van a fiúnk. Értetlenül állunk azelőtt, hogy a nyomást miért a rossz irányba gyakorolják. A nyomásnak nem az izraeli kormányon kellene lennie, hogy továbbra is teljesítse a megállapodás rá eső részét, miközben a Hamász az egész világot megtéveszti, és az általa aláírt egyezség ellenére megtagadja az utolsó elrabolt személy visszaszolgáltatását. Felszólítjuk Izrael miniszterelnökét: forduljon a tisztelt amerikai küldöttekhez, és mondja el nekik, hogy aki előre akar lépni Gáza újjáépítése, és a közel-keleti béke felé, az jobban tenné, ha erőfeszítéseit mindenekelőtt Rani hazahozatalára összpontosítaná.”

• Tüntetések – a szombat kimenetele után tiltakozók ezrei ezrei gyűltek össze országszerte Netanjahu és kormánya ellen, valamint az utolsó elesett túsz holttestének hazahozataláért.
• A tel-avivi Habima téren többszázan jelentek meg a Legfelsőbb Bíróság gyengítésére irányuló kormányzati törekvések, az arab társadalmat sújtó bűnözési hullámmal szemben passzív kormány ellen tiltakozva, emellett a cfáti eltűnt kislány, Haimanut Kaszau keresését követelve.
• Jeruzsálemben a miniszterelnök rezidenciája közelében, míg Haifán hasonló követelésekkel tüneteket. A dél-izraeli Meitarban, Gvili szülővárosában szolidaritási gyűlésen korábbi túszok, és rokonaik szólaltak fel, Gvili család hatalmas tüntetést hívott össze a héten az Egyesült Államok nagykövetsége előtt, követelve az elesett Ran maradványainak visszaadását.

Újabb feszültség személyes okokból

Donald Trump elnök nagy várakozásokkal tekintett a gázai Béketanács ünnepi aláírási ceremóniája elé, miközben nem sokkal az csütörtöki esemény előtt Binjámin Netanjahu miniszterelnök is bejelentette, hogy elfogadja az elnök meghívását a testületbe.

A gázai újjáépítési, és a Hamász demilitarizálási terv legfőbb döntéshozó testülete, az elnök által vezetett Béketanács tagjai országok, a meghívást következésképpen hivatalosan 58 ország nevében kormányfők kapták meg. Az ünnepélyes aláírásra Netanjahu azonban a hágai bíróság elfogató parancsa miatt nem jelenhetett meg, ezért Trump arra kérte a miniszterelnököt, hogy a davosi fórumon jelenlévő Jichák Herzog elnök képviselje a zsidó államot.

Netanjahu azonban nemet mondott, – jelentette az Axios, két, az ügy részleteit ismerő forrásra hivatkozva.

Trump számára különös jelentőséggel bírt a Béketanács elindítása a gázai tűzszüneti megállapodás második szakaszának végrehajtása érdekében, így az ünnepi ceremónia az elnök davosi látogatásának csúcspontját jelentette. Ilymódon, a Fehér Ház jelezte Netanjahu felé kérését magas rangú izraeli tisztviselő jelenlétére a többnyire arab és muszlim vezetők mellett az eseményen, amelyen többek között Magyarország nevében, Orbán Viktor miniszterelnök is megjelent, és biztosította támogatásáról az elnököt, illetve gázai béketervét illetően. Bár Izrael távolmaradásának személyes okai voltak, mégis azt látszatot keltette, hogy Jeruzsálem nem támogatja Trumpot az eseményen.

Az Axios forrásai szerint, múlt héten kedden és szerdán a Fehér Ház megkereste az izraeli Miniszterelnöki Hivatalt, és azt javasolta, hogy Herzog jelenjen meg Izrael nevében a többi vezetővel együtt, és írja alá a Béketanács alapokmányát, de Netanjahu elutasította a kérést. Az ügy érdekében állítólag több telefonbeszélgetés zajlott a Fehér Ház magas rangú tisztviselői, valamint Netanjahu, és tanácsadói között, az egyes hívások „feszültnek és nehéznek” bizonyultak, de a miniszterelnök azt állította, hogy a meghívás személy szerint kizárólag neki szól, ezért ismételten nemet mondott.

Szerda este a Fehér Ház még abban reménykedett, hogy megoldás születik, a résztvevő országok között Izraelre is számítottak, de az ügy rendezésére, az utolsó pillanatig irányuló erőfeszítések rendre kudarcba fulladtak, ami feszültséget teremtett Netanjahu és Herzog hivatala, illetve a Miniszterelnöki Hivatal és a Fehér Ház között.

Végül a Fehér Ház úgy döntött, hogy nem konfrontálódik nyíltan Netanjahuval ez ügyben, helyette Trump tanácsadói – Kushner és Witkoff a rafahi átkelő megnyitását helyezték előtérbe, és ezúton gyakoroltak nyomást Netanjahura, – közli az Axios.