Polgárháborúra figyelmeztetve Herzog elnök bemutatta az igazságügyi reform keretét – a miniszterelnök elutasította

ujkeletlive

Berlini utazását megelőzően, Benjámin Netanjahu elutasította a röviddel azelőtt Jichák Herzog elnök által, a kialakul alkotmányos válság kezelésére kidolgozott kompromisszumos ajánlatát.

A miniszterelnök tolmácsolva a koalíció elutasító válaszát, kijelentette, hogy szerinte a Herzog által felkínált javaslat központi elemei csak állandósítják a fennálló helyzetet, és nem hozzák meg a szükséges egyensúlyt az ágak között.

Eközben az ellenzék vezetője, Jáir Lapid elismerését fejezte ki az elnöknek, és megígérte, hogy „tiszteletben tartja álláspontját, azt a komolyságot, amellyel megírták, és azokat az értékeket, amelyeken alapul.”

Beni Gantz, az általa vezetett ellenzéki Nemzeti Egység párt nevében kijelentette, hogy elfogadja az elnök által ismertetett kerettervet „jogszabályi alapként a meglévő veszélyes jogi körvonalak helyet,” amely szerint a koalíció halad előre.

Herzog ajánlata: a Nemzeti Keret

A koalíció veszélyes előrehaladott intézményi jogi terveit kritikus szemmel nézve, Herzog elnök korábbi ígéretéhez híven szerdán bemutatta a „Nemzeti Keret” javaslatát, amely a kormánynak az igazságszolgáltatási rendszer radikális átalakítására irányuló terveire kínál kompromisszumos megoldást. A nemzethez intézett beszédében az elnök a feleket az „alkotmány-formáló pillanat” megragadására buzdította, ,,aranyútnak” nevezve az elmúlt hetekben a politikai spektrum minden oldalát képviselő politikusokkal, jogászokkal és szakértőkkel, több száz órán át tartó tanácskozás után kidolgozott tervét, amely a legjobb esélyt kínálja a reformról szóló széles körű nemzeti megállapodás reményében.

„Ez a keret mindannyiótokat, Izrael polgárait megvédi. Ez a keret védi Izraelt, mint zsidó és demokratikus államot,”- tette hozzá, figyelmeztetve a kialakult szenvedélyes helyzetre.

„Izrael 75. évében „a szakadék érezhető távolságban van. A polgárháború egy vörös vonal. Bármi áron és semmilyen módon, nem hagyom, hogy megtörténjen,” ígérte az elnök.

Az elnök által javasolt keretrendszert, amelyet beszéde közben tett közzé egy héber nyelvű weboldalon, az izraeli hatalmi ágak közötti kapcsolat kritikus aspektusaival foglalkozik, beleértve

* az alaptörvények alkotmányos súlyának növelését;

* a bírák kiválasztásának módját;

* a Kneszet törvényhozása feletti bírói felülvizsgálatot;

* valamint a kormány jogi tanácsadói és a főügyész a hatáskörét.

* emellett alaptörvényben rögzítene néhány olyan alapvető polgári jogot, amelyek jelenleg nem élveznek közvetlenül alkotmányos védelmet.

A bírák kiválasztása

A Herzog által ismertetett Nemzeti Keret szerint egyetlen kormányzati ág sem nevezhetne ki bírákat egy másik ág közreműködése nélkül. A koalíciónak nem lenne automatikus többsége a bizottságban, ahogy azt a kormány gyorsan előrehaladó törvényjavaslata szentesítené, ugyanakkor a bírói kar is elveszítené vétójogát a kinevezésekkel kapcsolatban.

A bírák kiválasztásával foglalkozó bizottság 11 tagból állna, amelyben a kormánynak és a koalíciónak négy képviselője lenne – három miniszter és egy képviselő, a bírói karnak három tagja lenne – a Legfelsőbb Bíróság elnöke és két másik bíró, az ellenzéknek két különböző pártból két tagja lenne, az igazságügyi miniszter pedig a Legfelsőbb Bíróság elnökének egyetértésével két jogtudóst nevezne ki a testületbe.

A Legfelsőbb Bíróság és az alsóbb szintű bíróságok kinevezéséhez a 11 bizottsági tagból hét tag többségi szavazata szükséges, ami azt jelenti, hogy a koalíció nem rendelkezne az általa elérni kívánt abszolút kontrollal a bírák kinevezése felett, de a bíráknak sem maradna meg az a vétójoguk a bírói kinevezésekkel kapcsolatban, amellyel a jelenlegi bizottságban külön külön a koalícióval rendelkeznek.

A Legfelsőbb Bíróság elnökét a jelenlegihez hasonlóan a szolgálati idő alapján választanák ki, ellentétben a kormány reményei szerint azon jogszabályba foglalandó javaslataival, miszerint a kormány által gründolt bírói kiválasztási bizottság választaná ki a bíróság elnökét.

Az alaptörvények alkotmányos súlyának növelése

Az elnök javaslata merev rendszert vezetne be az alaptörvények elfogadására, ilymódon nagyobb alkotmányos súlyt biztosítva, azaz az alaptörvények ezentúl nem képezhetnék bírósági felülvizsgálat tárgyát.

Egy alaptörvény elfogadása négy Kneszet-olvasathoz kötött, az első háromhoz 61 képviselő jóváhagyása, a negyedikhez viszont 80 képviselő jóváhagyása kellene. Alternatív megoldásként a negyedik olvasatra a következő Kneszetben, azaz új választások után kerülne sor, de akkor már csak 70 parlamenti képviselő kellene a jóváhagyásához.

A választási törvény bármilyen módosítása, a négy olvasat mindegyikében 80 parlamenti képviselő jóváhagyását igényelné.

A meglévő alaptörvényeket „rögzítenék,” vagyis jelentős többséggel újra törvénybe iktathatnák, ami a Jogszabályok alkotásával szintén nincs részletezve a javaslatban.

Továbbá, az elnök terve az alaptörvényben is rögzítené az emberi méltóság és szabadság az egyenlőséghez való jogot, a diszkrimináció tilalmát, valamint a szólásszabadsághoz, a véleménynyilvánításhoz, a tiltakozáshoz és a gyülekezéshez való jogot, amelyek egyértelmű védelmére Izrael alaptörvényei jelenleg nem nyújtanak biztosítékot.

Ezenkívül „széles konszenzussal” kidolgozott, az alkotmány megalkotásának folyamatát jelentő törvénytervezet előmozdítására is felszólít.

Bírósági felülvizsgálat

Az elnöki keretrendszer szerinti bírósági felülvizsgálatra néhány új korlátozás vonatkozna, amelyek viszont jóval enyhébbek lennének, mint a kormány jelenlegi javaslataiban foglaltak.

A Legfelsőbb Bíróság 11 bíróból álló testülete kétharmados többséggel semmisíthetné meg a Kneszet jogszabályait, ezzel szemben a kormány törvényjavaslata a mind 15 bíró 80 százalékos többségét igényli.

Herzog terve nem tartalmaz semmilyen rendelkezést a Legfelsőbb Bíróság felülbírálatára vonatkozóan, amely a kormány jelenlegi jogszabályainak kulcsfontosságú eleme, és amely szerint a Kneszet három olvasatban, mindössze 61 képviselő szavazatával bármely jogszabályt megelőzően mentessé tehet a bírósági felülvizsgálat alól, vagy újraalkothat egy törvényt, ha a bíróság elutasítja azt.

Az elnök terve azonban azt javasolja, hogy az alaptörvényben rögzítsék a katonai és nemzeti szolgálatra vonatkozó olyan szabályozást, amely nem lenne bírósági felülvizsgálat tárgya. Ez lényegében lehetővé tenné a Kneszet számára, hogy alkotmányban rögzítse az ultraortodox jesiva diákok jogát arra, hogy mentességet kapjanak a katonai szolgálat alól, ami egy rendkívül megosztó kérdésre, amely évtizedek óta megosztja az országot, nem kevésbé vitatott megoldás lenne.

Az ésszerűség mércéje

Az elnök javaslata megakadályozná, hogy a Legfelsőbb Bíróság az ésszerűség mércéjének elvét alkalmazza a kormányhatározatok és politikai döntések, valamint a miniszterek kinevezésének visszavonására.

Ugyanakkor a bíróság továbbra is alkalmazhatná az elvet a miniszteri politikai döntések, valamint más állami intézmények és ügynökségek, például helyi önkormányzati tanácsok és állami hatóságok intézkedései tekintetében.

Kormányzati jogi tanácsadók

A Herzog-féle új igazságügyi és jogi keret megőrizné a kormányzati jogi tanácsadók hivatásos köztisztviselői státuszát az Igazságügyi Minisztérium égisze alatt, ellentétben a kormány politikai kinevezettekké alakításával.

A kormány átalakítási tervének hívei a főügyész és a minisztériumi jogi tanácsadók közbeszólása miatt érvelnek, akik szerintük könnyen és gyakran felülírják a megválasztott miniszterek politikai kezdeményezéseit, mivel írásos álláspontjuk kötelező a kormányra nézve.

A kormány, a főügyész és a minisztériumi jogi tanácsadók közötti ellentétek aggodalmait hangsúlyozó véleményét figyelembe véve, Herzog azt javasolja, hogy egy minisztériumi jogi tanácsadót – egy különbizottság jóváhagyásával, leválthassanak hivatalából, amennyiben érdemi és folyamatos nézeteltéréseik vannak a miniszterrel.

A főügyész és a minisztériumi jogi tanácsadók kinyilvánított álláspontja azonban továbbra is kötelező érvényű lenne. Másrészről, azonban az igazságügyi felülvizsgálati jogvédők aggodalmainak eloszlatására a miniszter független jogtanácsost kérhetne olyan jogi eljárások kapcsán, amelyekben minisztériuma is érintett, ha a főügyész vagy a minisztériumi jogi tanácsadó ellenzi a miniszter álláspontját.

Mély és aggasztó válság közepén vagyunk, közölte Herzog új keretét bemutató beszédében, hozzátéve

„de igazán, teljes szívemből hiszem, hogy ma egy jelentős történelmi lehetőség előtt állunk.”

Tervét lehetőségnek nevezte egy kiegyensúlyozott, okos alkotmányos berendezkedésre illetve a kormányzatok közötti kapcsolatokra vonatkozó megállapodásra nézve a zsidó és demokratikus szeretett hazánkban.

„Válaszúthoz érkeztünk: történelmi válsághoz vagy meghatározó alkotmányos pillanathoz,” tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a katonaságot távol kell tartani a politikai vitáktól, és a szolgálat megtagadásának pedig nincs helye.

A múlt héten Herzog „elnyomónak” és a demokráciára károsnak minősítette a kormány jelenlegi igazságügyi felülvizsgálati jogszabályait, és felszólított annak azonnali elvetésére, és a konszenzusos reform keretére való leváltására.

Az elnök úgy véli, hogy a legtöbb izraeli támogatja az igazságszolgáltatási reform azon keretét, „amely igazságot és békét is hoz, a legtöbb izraeli olyan kiegyensúlyozott keretet szeretne, amely egyszer s mindenkorra megteremti az egyensúlyt a kormányzatok között, a legtöbb izraeli széles körű megállapodást akar, és a legtöbb izraeli biztonságos és jó életet szeretne élni,” ennek megfelelően a Nemzeti Keret híven szolgálja az igényeket

„Ez nem elnöki keret. Ez a nép kerete, Izrael egészének győzelme,” üzente Jichák Herzog elnök.