ujkelet.live
A tiltakozók utakat zártak el, megzavarták a vonatközlekedést és felvonulásokat tartanak szerdán a városokban a kormány igazságügyi átalakítási terve ellen a „nemzeti fennakadás napja” részeként.
Huszonhat embert vettek őrizetbe a rendőrök a Tel-Aviv környékén zajló különböző tüntetéseken.
A szerdai megmozdulás egy sor tervezett demonstrációt és tiltakozó felvonulást foglal magában országszerte, valamint ideiglenes sztrájkot különböző munkahelyeken és iskolákban, útlezárásokat és „házhoz menéseket” a koalíciós képviselők és miniszterek otthonához vagy azok közeléhez.
„Izrael nem lesz diktatúra – az elmúlt nyolc hétben utcára vonuló milliók ezt világossá tették –, és most a közvetlen cselekvés felé haladunk” – áll a szervezők közleményében.
Az izraeli rendőrség is felkészült, hírszerzési információkat gyűjtött a szervezők terveiről, és megerősítette az erőket, hogy minimalizálja a fennakadásokat.
A keddi rendőrségi értékelést követően Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter megígérte, hogy nyitva tartják az utakat, és a rendőrség megszünteti a fennakadásokat.
A tiltakozó mozgalom kedden felszólította a rendőrséget, hogy „hagyja figyelmen kívül” Ben-Gvirt, „kakaskodó kisiskolásnak” nevezve. A szervezők felszólították a rendőröket, hogy „biztosítsák a demokratikus tiltakozást, és hagyjanak [Ben Gvirnek] szabadidőt az egyetlen dologra, amihez ért – a TikTok-videók készítésére”.
Mindeközben a Kneszetben
Az Alkotmány, Jogi és Igazságügyi Bizottság szerda délelőtt két törvényjavaslatot engedett át, amelyeket később a Kneszet elé kívántak terjeszteni.
Míg a javaslatok mellett szavazott kilenc bizottsági tag, az ellenzék a szavazás bojkottálása mellett döntött, mert Szimcha Rothman, a bizottság elnöke (Vallásos Cionizmus) megtagadta, hogy a jogi szakértők véleményt nyilvánítsanak és több képviselőt kivezettetett a teremből.
Rothman később bejelentette, hogy vasárnap ismételt szavazásra kerül sor a jogi reform második részéről, elfogadva az ellenzék felülvizsgálati kérelmét (ismételt szavazás), hogy lehetővé tegye a jogi véleményt illetve elég időt szolgáltasson az ellenzéknek a felszólalásra.
Gilad Kariv (Munkapárt): ,,A szavazás elhalasztása nem jó szándék, ez egy sárga lap, amit a jogi tanácsadó mutatott fel neki.”
A szerdán megszavazott első tétel egy módosított törvényjavaslat, amely előírja, hogy a Legfelsőbb Bíróság 15 bírája közül 12 támogatása szükséges a normál, alkotmányellenesnek ítélt törvények megsemmisítéséhez. Az eredeti törvényjavaslat a 15 bíró egyhangú támogatását követelte a megsemmisítéséhez, de tárgyalások után vasárnap módosították.
A másik lehetővé teszi a Kneszet számára, hogy a 120 fős parlamentben egyszerű, 61 fős többséggel felülírja a Legfelsőbb Bíróság döntéseit, és ezzel gyakorlatilag megvonja a bíróságtól az alkotmányellenes törvények megsemmisítésének hatalmát.
Később a nap folyamán a Kneszet plénuma előzetes olvasatban szavaz egy olyan törvényjavaslatról, amely jelentősen csökkentené azokat a körülményeket, amelyek mellett el lehetne rendelni egy miniszterelnök felmentését.
- Mit tartalmaz: Ofir Katz, a Likud képviselőjének javaslata kimondja, hogy a miniszterelnököt csak testi vagy szellemi károsodás okán lehet cselekvőképtelenné nyilvánítani, szemben az összeférhetetlenséggel.
- Szuper többség: A javaslat – amely módosítani kívánja az Alaptörvény: Kormány kvázi alkotmányos alaptörvényt – továbbá kitér arra, hogy csak a miniszterelnök vagy a kabinet 75 százalékos többséggel nyilváníthatja alkalmatlannak az ország vezetőjét.
- „Ritka esetekben, amikor a miniszterelnök akarata ellenére ilyen deklarációt tesznek, a Kneszet elnöke a parlament elé fogja terjeszteni a döntést, és 90 Kneszet-tag többségi támogatásával jóváhagyásra kerülhet a kizárás” – áll a törvényjavaslatban.
Kompromisszum? Beni Gantz Nemzeti Egység ellenzéki pártjának forrása válaszul a reformterv előmozdításának purim miatti ideiglenes felfüggesztéséről szóló publikációkra:
,,Ha a jogalkotást leállítják – tárgyalunk. A koalíció felhívása, hogy ma folytatják a törvényhozást, és a jövő héten leállítják néhány napra purim miatt, maszkabál. Most állítsátok le! Talán nélkül, de nélkül és határidő nélkül.”
Rezsimpuccs
Avichai Mandelblit volt főügyész a kormány igazságügyi reformtervét kedden „rezsimpuccsnak” minősítette, és kitartott amellett, hogy ha a javasolt jogszabályt a Kneszet jóváhagyja, a főügyésznek és a Legfelsőbb Bíróságnak „kötelessége lesz” megsemmisítenie.
„Rezsimpuccsot tapasztalunk, nem úgynevezett jogi reformokat” – mondta a volt főügyész, aki kijelentette, hogy a nemzet „alapító atyái” hozták létre a főügyész intézményét és a Legfelsőbb Bíróságot, mint „két védelmi vonalat” a demokratikus szabadság védelmében Izraelben.
„Milyen törvényeket dolgoznak ki ezekben a napokban? Pontos törvényeket, amelyek sértik a jogintézmények függetlenségét, és megszüntetik Izrael állam demokratikus biztosítékaként betöltött szerepüket. A bírói kinevezések átpolitizálása, alaptörvény megsemmisítő képességének megszüntetése, a kormányminisztériumok jogi tanácsadóinak szakmai függetlenségének megszüntetése” – mondta a volt főügyész.
Mandelblit úgy véli, hogy a jogi és igazságszolgáltatási rendszer megreformálható, és kijelentette, hogy támogatni fogja a Legfelsőbb Bíróság felülbírálati záradékát, a Legfelsőbb Bíróság előtti állás kérdésének megváltoztatását és más területeket.
Ám szerinte a jelenlegi kormányjavaslatok „teljesen felszámolnák Izrael Állam jogrendszerének függetlenségét” és liberális demokratikus jellegét, ezért kijelentette, hogy az ellenzéknek nem szabadna semmiféle párbeszédet folytatnia a kormánnyal ,,addig, amíg a törvényhozási förtelmeket teljesen visszavonják és megsemmisítik.”
Folytatódik a lázadás a tartalékosoknál
A Katonai Hírszerzés elit 8200-as egységének veteránjai csatlakoztak a hadsereg tartalékosainak egyre növekvő listájához, akik azzal fenyegetőznek, hogy megtagadják a tartalékos szolgálat teljesítését, tiltakozásul a kormány igazságszolgáltatás átalakítására irányuló vitatott tervei ellen.
A Walla hírügynökség hétfőn közzétett, Benjámin Netanjahu miniszterelnök kormányának kulcsfiguráihoz intézett levelében a veteránok kifejezték félelmüket az ország „integritása és biztonsága” miatt.
„Mi, a 8200-as egység veteránjai abban a kiváltságban részesültünk, hogy az Izraeli Védelmi Erők legnagyobb és legváltozatosabb elit egységében szolgálhattunk” – kezdődik a levél, megjegyezve, hogy az egység tagjai sokféle politikai és vallási nézetet vallanak, ami szerintük segít hírszerzési elemzéseikben.
A csoport azt mondta, hogy a hírszerzési tapasztalatok hasznával „felismeri az árulkodó jelek nyugtalanító felhalmozódását, amelyek valódi aggodalomra adnak okot az általunk ismert Izrael Állam integritásáért és biztonságáért”, köztük a társadalmi kohézió összeomlását, és kárt okoz a gazdaságban és Izrael globális hírnevében.
„A károk egy része hamarosan maradandó lehet, miközben ellenségeink ujjongva dörzsölik össze a tenyerüket” – áll a levélben.
„Kötelességünk riadót fújni és figyelmeztetni az izraeli társadalom ‘Jom Kippur’-jára” – utalva az 1973-as jom kippuri háborúra, amelyben a felkészületlen Izrael súlyos veszteségeket szenvedett.
,,Nem fogunk önkénteskedni egy olyan országnak, amely egyoldalúan megváltoztatta az alapvető társadalmi szerződést állampolgáraival” – áll a levélben.
Joáv Gallant védelmi miniszter kedden kijelentette, hogy a jelenség, hogy a magas rangú tisztek megtagadják a katonai tartalékos szolgálatot, árt Izrael biztonságának.
Gallant tartalékos csapatokhoz szólva Júdea és Szamáriában azt mondta, hogy „bármilyen felhívás az elutasításra sérti Izrael biztonságát”.
„Senki sem használhatja az egység szimbólumát, az Izraeli Védelmi szimbólumát vagy az izraeli zászlót az egyik oldal igazolására. Semmilyen körülmények között nem sürgethetjük az elutasítást, sehol, semmilyen szektorban, semmilyen alakulatnál és egységnél” – mondta Gallant.
[…] Tiltakozások országszerte a kormány reformterve ellen, nagy fennakadásokkal […]