ujkelet.live
A Sabak belbiztonsági szolgálat vezetője, Ronen Bar Egyiptomba utazott, hogy találkozzon a titkosszolgálat vezetőjével, Abbász Kamellel, aki a Hajnalhasadás-hadműveletet követően a kapcsolatok megromlása miatt lemondta tervezett izraeli látogatását, jelentette az izraeli média vasárnap.
Bar a titkosszolgálati vezetőkkel megvitatta a Gázai övezet helyzetét és az egyiptomiak követeléseit is a letartóztatott Palesztin Iszlám Dzsihád-tagok szabadon engedéséről.
A Hajnalhasadás-hadműveletet lezáró tűzszüneti megállapodást követően megszakadt a kapcsolat Izrael és Egyiptom között, jelentette a Kan közszolgálati műsorszolgáltató péntek este.
Az elmúlt évek során Egyiptom vezető közvetítővé nőtte ki magát Izrael és a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet között, amely ellen Izrael az elmúlt 15 évben négy jelentős katonai műveletet hajtott végre.
A részleteket ismerő forrásokra hivatkozva a Kan arról számolt be, hogy Kairóban nem voltak megelégedve a tűzszüneti tárgyalásokkal és aktív lépéseket tettek annak érdekében, hogy világossá tegyék Izrael számára, mennyire súlyos a helyzet köztük.
A Kan és a Haaretz hírportál szerint az egyiptomiak haragjának egyik oka, hogy az volt az érzésük, hogy Izrael “leveszi a lábát a gázról”, és csökkenti katonai tevékenységét Júdeában és Szamáriában a művelet utáni napokban. Azonban csupán egy nappal a tűzszünet után Izrael egy nagy letartóztatási műveletet hajtott végre Sechemben, amelyben palesztinokat is megöltek.
Augusztus 5-én az Izraeli Védelmi Erők elindította a Hajnalhasadás-hadműveletet a Palesztin Iszlám Dzsihád ellen a Gázai övezetben, amely három napig tartott, a tűzszüneti tárgyalások Egyiptom és Katar közvetítésével zajlottak.
Az izraeli légierő adatai szerint a háromnapos hadművelet során 197 rakétát és bombát dobtak le vadászrepülőkről, drónokról és helikopterekről.
A Palesztin Iszlám Dzsihád 1175 rakétát lőtt ki, amelyek közül 200 a Gázai övezetben landolt, és legalább 15 palesztin civil halálát okozta. A Vaskupola 97%-os hatékonyság elfogott 450 lakott területre tartó rakétát.
Izrael konfrontációja a Palesztin Iszlám Dzsiháddal pontosan egy héttel korábban kezdődött, amikor letartóztatták a szervezet vezető tagját, Basszám Szaadit Dzseninben. A Déli Parancsnokság csak a letartóztatás után értesült az eseményről, miután bonyodalmakkal szembesült.
Amikor a Palesztin Iszlám Dzsihád azzal fenyegetőzött, hogy bosszút áll Szaadi letartóztatásáért, az izraeli hadsereg lezárta a határ közelében lévő utakat, és megelőző csapásra készült. Az egyiptomi titkosszolgálat vezetőjének stábja arra számított, hogy Izrael ad nekik időt a feszültségek csillapítására, de Jeruzsálem türelme három nap után elfogyott.
Izrael a Hajnalhasadás-hadművelet nyitányaként megölte a Palesztin Iszlám Dzsihád észak-gázai parancsnokát, Tajszir Dzsabarit.
Másnap este, miközben az egyiptomiak azt állították, hogy közelednek a tűzszüneti megállapodás eléréséhez, Izrael meggyilkolta Dzsabari déli-gázai megfelelőjét, Khaled Manszúrt.
A Haaretz szerint Egyiptom azt szerette volna, hogy a tűzszünet bejelentése tartalmazzon egy nyilatkozatot, miszerint Kairó törekedni fog Szaadi és Khalil Awawdeh, a Palesztin Iszlám Dzsihád éhségsztrájkoló tagjának szabadon bocsátására. Izrael ellenezte ezt, az egyiptomiak legnagyobb megdöbbenésére.
A tűzszünet végül augusztus 7-én, vasárnap éjfél körül lépett életbe. Másnap este Jáir Lapid miniszterelnök telefonon beszéltAbdel-Fattah esz-Szíszi egyiptomi elnökkel.
„Lapid miniszterelnök azt mondta, hogy Egyiptom rendkívül fontos szerepet tölt be a regionális stabilitás és biztonság megőrzésében” – közölte a Miniszterelnöki Hivatal, hozzátéve, hogy a felek hosszan beszéltek a Gázai övezetről, a palesztinokkal és a térséggel kapcsolatos általános helyzetről.
A Haaretz szerint az egyiptomiak azt állítják, hogy ami nem szerepel a nyilatkozatban az az, hogy Szíszi arra kérte Lapidot, hogy csökkentse a feszültséget Júdea és Szamáriában: fogja vissza a hadsereget az újabb összecsapás megakadályozása érdekében a Palesztin Iszlám Dzsiháddal.
Ám miközben Lapid Szíszivel beszélt, egy újabb művelet elindítása volt folyamatban.
A hadsereg, a Sabak biztonsági szolgálat és a Jamam terrorelhárító egység egy keresett terroristát, Ibrahim al-Nabulszit készült letartóztatni Sechem városközpontjában (Palesztin Hatóság területe).
A sechemi kaszbában órákig tartó heves tűzharc Nabulszi és egy másik terrorista megölésével zárult.
A Haaretz szerint az egyiptomiak dühösek voltak. Kiderült, hogy arra számítottak, hogy a Szíszi és Lapid közötti beszélgetés formát ölt az Izraeli Védelmi Erőknek szóló utasításban, de ez nem történt meg. Kairó úgy tekintett a sechemi eseményekre, mint ha Izrael jól bemutatott volna az elnöknek.
Lapid irodája a következőt válaszolta:
„Izrael nagyra értékeli az egyiptomi segítséget a Hajnahasadás-hadművelet befejezésében, és Lapid miniszterelnök személyesen is megköszönte Szíszi elnöknek. Ugyanakkor Izrael a terrorizmus elleni harcban Gázában, Júdeában és Szamáriában, valamint másutt biztonsági é
[…] A válság enyhítése érdekében a Sabak vezetője Egyiptomba utazott […]