Riport: Az USA Egyiptom és Szaúd-Arábia között közvetít a Vörös-tengeren lévő szigetek ügyében, mely normalizációs lépéseket eredményezhet Izrael és a szaúdik között

ujkelet.live

A Biden-kormány titokban közvetítést folyta Izrael, Szaúd-Arábia és Egyiptom között annak érdekében, hogy biztosítson egy olyan megállapodás-sorozatot, amely a Vörös-tenger Tirán és Szanafir szigeteinek Szaúd-Arábia fennhatósága alá helyezését véglegesíti, és magában foglalja a szaúdi normalizációs intézkedések lépését Izrael felé, nyilatkozta négy, az ügyben érintett amerikai forrás a Walla hírportálnak.

A Fehér Ház és a Miniszterelnöki Hivatal nem kívánta kommentálni a riportot.

Ha a tárgyalások sikeresek lesznek, az utat nyithat Szaúd-Arábia normalizációs lépéseihez Izrael felé. Egy ilyen fejlemény jelentős áttörést és nagy politikai eredményt jelentene a Bennett-Lapid-kormány és Biden-kormány számára a Közel-Keleten.

2016 áprilisában Egyiptom megállapodást írt alá Szaúd-Arábiával Tirán és Szanafir szigetek szaúdi szuverenitás alá helyezéséről. A szigetek stratégiai helyen vannak, mert ellenőrzésük alatt tartják a Tiran-szorost, a jordán Akaba és az izraeli Eilat kikötőkhöz vezető tengeri utat.

Egyiptom tirani blokádja, valamint az izraeli hajók Afrikába és Ázsiába való áthaladásának megakadályozása volt az egyik fő oka az 1967-es hatnapos háború kirobbanásának.

Az Egyiptom és Szaúd-Arábia közötti megállapodás a szigeteket egy olyan ország szuverenitásából, amellyel Izrael békemegállapodást kötött, egy hivatalosan ellenséges államnak tekintett országra ruházta át.

Az Egyiptom és Szaúd-Arábia közötti megállapodás széles körű tiltakozást váltott ki az egyiptomi közvéleményben. Ennek ellenére a megállapodást az egyiptomi parlament 2017 júniusában ratifikálta, az egyiptomi legfelsőbb bíróság pedig 2018 márciusában jóváhagyta.

A megállapodás teljesítéséhez Egyiptomnak és a szaúdiaknak el kell fogadniuk a térség másik kulcsszereplőjének, Izraelnek a pozícióját. Az egyiptomi engedmény a szigetekkel Szaúd-Arábiának, hatással van az Egyiptom és Izrael közötti békemegállapodásra. Az Izrael és Egyiptom közötti 1979-ben kötött békemegállapodás előírja a két sziget demilitarizálását, és az Egyesült Államok vezette nemzetközi megfigyelő erők jelenlétét.

2017-ben Izrael elvi beleegyezését adta a megállapodáshoz, azzal a feltétellel, hogy az egyiptomiak és a szaúdiak megállapodásra jutnak a Nemzetközi Megfigyelő Erők további működéséről, ahogy azt az Egyiptom és Izrael közötti békeszerződés megköveteli. De ez a kérdés még mindig nem rendeződött.

A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan 2020 szeptemberi szaúd-arábiai látogatását követően a Biden-kormány tárgyalásokat kezdett Szaúd-Arábiával, Egyiptommal és Izraellel a probléma megoldása érdekében – közölték amerikai források.

A források szerint a Biden-kormány úgy vélte, hogy a szigetek kérdésének rendezése bizalomépítéshez vezet a felek között, és lehetőséget nyithat az Izrael és Szaúd-Arábia közötti kapcsolatok felmelegítésére.

Szaúd-Arábia támogatta a Trump-kormány által kötött Ábrahám-egyezményeket, amelyek béke- és normalizációs megállapodásokhoz vezettek Izrael és az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Marokkó között.

A szaúdiak ugyanakkor világossá tették, hogy addig nem csatlakoznak az Ábrahám-egyezményhez, amíg nem lesz jelentős előrelépés az izraeli-palesztin békefolyamatban.

Amerikai és izraeli források szerint a Biden-kormány nevében a Fehér Ház közel-keleti koordinátora, Brett McGurk vezeti a közvetítői erőfeszítéseket Szaúd-Arábia, Egyiptom és Izrael között.

A tárgyalások kulcskérdése a szigeteken jelen lévő Nemzetközi Megfigyelő Erők jövőbeni tevékenysége.

A források megjegyezték, hogy a szaúdiak beleegyeztek abba, hogy demilitarizálva tartják a szigeteket, és elkötelezik magukat a teljes hajózási szabadság mellett minden hajó számára, de követelték a Nemzetközi Megfigyelő Erők jelenlétének megszüntetését a szigeteken.

A nemzetközi megfigyelői tevékenység jövőjére különösen nagy hangsúlyt fektető Izrael beleegyezett abba, hogy fontolóra veszi a megfigyelők jelenlétének leállítását a szigeteken, de olyan alternatív megoldást követelt, amely biztosítja, hogy a biztonsági intézkedések ugyanolyan erősek maradnak, vagy akár fokozódnak.

Amerikai források kijelentették, hogy Izrael ellentételezést akar Szaúd-Arábia szigetekkel kapcsolatos követeléseibe való beleegyezéséért, a zsidó állam felé irányuló szaúdi normalizációs lépések formájában.

Izrael például arra kérte Szaúd-Arábiát, hogy engedélyezze légterének használatát az izraeli légitársaságok számára a Távol-Keletre tartó járatokhoz, ami jelentősen lerövidítené a repülési időt.

Az Ábrahám-egyezmény bejelentését követően a szaúdi kormány megígérte, hogy lehetővé teszi az izraeli légitársaságok számára, hogy kelet felé repüljenek a légterükön keresztül, de ezt soha nem hajtotta végre, kivéve az Egyesült Arab Emírségekbe és Bahreinbe irányuló járatok esetében.

Izrael a tárgyalások során azt is kérte, hogy a szaúdiak közvetlen járatokat engedélyezzenek Izraelből Szaúd-Arábiába a Mekka és Medina szent városaiba elzarándokolni vágyó muszlim izraeliek számára, akiknek ma ez Jordániából lehetséges.

Amerikai források szerint a Biden-kormány még nem jutott megállapodásra mindhárom érintett országgal, és az ügyben még folynak a tárgyalások.

A Fehér Ház megegyezésre törekszik a kérdésben Biden elnök közel-keleti látogatása előtt, amelyre a tervek szerint június utolsó két hetében kerül majd sor.

A források megjegyezték, hogy Biden Szaúd-Arábiába is tervez egy megállót közel-keleti látogatásának részeként. Ha sor kerül rá, Biden egy szaúd-arábiai csúcstalálkozón vehet részt Szalmán király mellett az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Omán, Kuvait, Katar, Egyiptom, Jordánia és Irak vezetőivel.

Ha a látogatás megtörténik, ez lesz az első találkozó Biden és Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös között. Az Egyesült Államok úgy véli, a trónörökös adta ki a parancsot a Washington Post újságírója, Dzsamál Hasogdzsi meggyilkolására a szaúdi konzulátuson Isztambulban.