ujkelet.live
Az izraeli börtönbiztos-helyettes nem engedelmeskedett a parancsnak, hogy blokkolja a mobiltelefon-szolgáltatást azon a részlegen, ahonnan szeptemberben hat palesztin biztonsági fogoly sikeres szökést hajtott végre, derül ki a börtöntisztviselők értekezletének jegyzőkönyvéből, mely a Haaretz hírportál birtokába került.
Moni Bitan, a börtönbiztos-helyettes és a büntetés-végrehajtási szolgálat biztonsági és műveleti osztályának vezetője egy 2021 júliusában tartott megbeszélésen beszélt más büntetés-végrehajtási hivatali tisztviselőkkel a parancs megtagadásáról, mindössze két hónappal azelőtt, hogy a foglyok megszöktek a szigorúan őrzött börtönből. A parancsot Aser Vaknin megbízott börtönbiztos adta ki. Több forrás szerint annak ellenére, hogy 2020 szeptemberében adták ki, a rendeletet még nem hajtották végre.
Mivel a mobiltelefon zavaró nem volt aktiválva – ezt a döntést vezető büntetés-végrehajtási szolgálati források a foglyok feldühítésének elkerülésére való törekvésnek tulajdonították –, a szökést tervező foglyok kommunikálni tudtak a külvilággal.
A mobiltelefon-zavarók alkalmazásának elmulasztása többször is felmerült a kormány által a börtönbüntetés kivizsgálására kijelölt vizsgálóbizottság ülésein. Többen is azt mondták a testületnek, hogy a zavarót azért nem aktiválták, mert 100 százalék helyett csak 90 százalékos hatékonysággal működött.
A bizottság több tagja azonban élesen bírálta ezt a döntést, utalva arra, hogy az valójában a foglyokkal való konfliktus elkerülésének szándékából fakadt. „Nehéz elfogadnom azt a választ, hogy csak azért nem használták, mert csak 95 százalékos hatékonyságú” – mondta Menachem Finkelstein bíró, a bizottság elnöke.
A börtönszolgálat magas rangú tisztviselői a 2021. júliusi ülésen tárgyaltak a zavaró készülékekről, amelyek megvásárlására és kihelyezésére a szolgálat 50 millió sékelt költött. Ekkor már három másik börtönben is használták őket, de a Gilboában nem.
Bitan a megbeszélésen elmondta, hogy Vaknin írásos utasítása ellenére megtagadta a rendszer aktiválását. Elmondása szerint azért tette ezt, mert nem mutattak neki írásos megállapodást a Sabak (Sin Bét) biztonsági szolgálattal a rendszer kapcsán.
Bitan a zavarókkal kapcsolatban is kétségeinek adott hangot. Azt mondta, úgy tudja, hogy a zavarók nem akadályoznak meg minden kommunikációt, és bírálta, hogy az őket üzemeltető céggel kötött szerződés nem határozza meg, mennyire kell hatékonynak lennie a zavarónak.
A vizsgálóbizottságnak tett tanúvallomások azonban azt mutatták, hogy a rendszer a kimenő hívások 90 százalékát blokkolja, és más börtönökben is probléma nélkül használták.
„A rendszer készen állt a bevetésre” – mondta a Gilboa parancsnoka, Fredi Ben-Sitrit. ,,Ha megtehettem volna, én magam kapcsolom be.”
A zavarók azonban nem az egyetlen probléma, amely napvilágra került a bizottsági meghallgatások során. Például kiderült, hogy mind Regev Daharug, a börtönszolgálat hírszerzési osztályának vezetője, mind a Gilboa titkosszolgálati tisztje, Sáj Chakala csak minimális tudott arabul.
Szeptember 6-án hat palesztin biztonsági fogoly szökött meg a szökésbiztos börtönből egy alagúton keresztül. Eltűnésük 13 napig tartó hajtóvadászatot eredményezett. Mind a hat szökevény a szamáriai Dzsenin környékének lakosa.
Az egyik szökevény, Zakaria Zubeidi, a Fatah párt aktivistája, az Al-Aksza Mártírok Dandár egykori dzsenini parancsnoka.
A másik öt a Palesztin Iszlám Dzsihád terrorszervezet tagja.
A foglyok közül kettőt, Jákub Kadirit és Mahmúd al-Aridát szeptember 10-én fogták el az izraeli arab Názáretben.
Két másik foglyot, a hírhedt terrorista parancsnokot, Zakaria Zubeidit Mohammed al-Aridával kapták el, aki Mahmúd rokona, az izraeli Umm al-Ganem falu közelében.
Végül Iham Kamamdzsit és Munadil Nafijatot szeptember 19-én fogták el. Egy lakásban bújkáltak Dzseninben, a Palesztin Hatóság területén.
A két al-Arida, valamint Kadari és Kamamdzsi életfogytiglani börtönbüntetésüket töltik. Zubeidi és Nafijat ellen más büntetőeljárások is folyamatban vannak, de még nem ítélték el őket. A szökevények közül többen már közel voltak a büntetésük letöltéséhez.
Mahmúd al-Arida vallomása szerint az ásást 2020. december 14-én kezdte.