ujkelet.live
A múlt héten Bécsben sorra kerülő iráni nukleáris tárgyalások elakadásat követően a Moszad főnöke vasárnap az Egyesült Államokba utazik. A Haaretz szerint a „rendkívül jelentősnek” minősített megbeszélések során, David Barnea az Egyesült Államok vezetését arról próbálja meggyőzni, hogy ne törekedjenek olyan átmeneti megállapodásra, amely miatt Irán nem fog visszatérni annak maradéktalan betartásához, és az izraeli álláspontnak megfelelően arra fog törekedni, hogy a Teherán elleni még szigorúbb szankciók bevezetéséhez nemzetközi támogatást szerezzen.
Továbbá, a ynet híportál úgy tudja, hogy a kémfőnök, aki Naftali Bennett miniszterelnök megbízottjaként fog tárgyalásokat folytatni, hangsúlyozni fogja, hogy amennyiben végül mégis megállapodnának Teheránnal, Izrael nem fogja elfogadni azt, és a zsidó állam továbbra is erőfeszítéseket tesz az Iszlám Köztársaság nukleáris programjának meghiúsítására, illetve várhatóan új információkat fog megosztani az amerikaiakkal Irán atomprogramjáról.
Barnea múlt héten csütörtökön kijelentette, miszerint Irán soha nem fog atomfegyvert szerezni, illetve hogy Teherán és a világhatalmak közötti rossz alku „elviselhetetlen” lenne Izrael számára.
Az izraeli kémfőnök ígéretet tett arra, hogy az iráni atomfegyverek sosem fognak elkészülni
Beni Gantz védelmi miniszter a héten szintén az Egyesült Államokba látogat, ahol várhatóan Iránról is fog tárgyalni.
A bécsi tárgyalások péntek délután szakadtak meg az atomegyezmény vegyes bizottságának ülése után, amelyben Irán, az EU, Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság, Oroszország és Kína is részt vesz.
Az E3 magas rangú diplomatái a közös bizottsági ülés után azt mondták, hogy ,,csalódottak és aggódnak” Irán szövegtervezetben javasolt változtatásai miatt, amelyekről a júniusi iráni választások előtti hat fordulós ülések során tárgyaltak.
Az amerikai diplomácia felső vezetői megfigyelőként vettek részt az eseményen. Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere pénteken kijelentette, hogy a világhatalmak és Irán közötti tárgyalások eheti fordulója Bécsben leállt, mert úgy tűnik, Teherán nem gondolja komolyan, hogy olyan megállapodást kössön az Egyesült Államokkal, amely közös visszatérést jelentene az atomalkunak való megfeleléshez.
„Az elmúlt néhány napban azt láttuk, hogy Irán jelenleg nem gondolja komolyan, hogy megtegye azt, ami ahhoz szükséges, hogy visszatérjen a követelményekhez való megfeleléshez, ezért fejeztük be a bécsi tárgyalások mostani körét” – mondta Blinken a Reutersnek.
A külügyminiszter közölte, hogy az Egyesült Államok most konzultálni fog szövetségeseivel, köztük Izraellel, hogy miként lehetne a legjobban előrelépni.
,,És meglátjuk, hogy Iránnak érdeke-e komolyan csatlakozni, de az idő nagyon-nagyon szorít.”
,,Ha a megállapodás betartásához való visszatérés útja zsákutcának bizonyul, más lehetőségeket fogunk keresni” – mondta Blinken, de nem kívánta részletezni, hogy melyek ezek a lehetőségek.
A Reuters szombaton arról számolt be egy amerikai tisztviselője hivatkozva, miszerint Irán kihátrált a 2015-ös nukleáris egyezmény újjáélesztésével kapcsolatos összes korábbi kompromisszumtól, hozzátéve, hogy csak azért mert Irán látványosan felpörgeti atomtevékenységét nem fogják megengedni, hogy az ilyenfajta teheráni hozzáállás „lassítsa” a nemzetközi tárgyalásokat.
Bécsből való hazatérése után, a tisztviselő újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy Washington jelenleg még nem tervezi, hogy kilép a múlt héten az osztrák fővárosban Teheránnal újraindított közvetett tárgyalásoktól, de reméli, hogy Irán legközelebb „komoly hozzáállással” tér vissza.
A bécsi megbeszélések során Irán visszalépett minden olyan kompromisszumtól, amelyet a korábbi, hónapokig tartó tárgyalások során tett a megállapodás újraélesztéséről, miközben igényt tartott a mások által tett kompromisszumokra, és még annál is többet kért, idézte a magas rangú tisztviselőt a Reuters.
Az amerikaiak szerint nem világos, hogy a tárgyalások mikor folytatódnak, és Washington „egy olyan világra készül, amelyben nincs visszatérés a korábbi nukleáris megállapodáshoz [JCPOA], és további szankciók várhatóak, amennyiben arra a következtetésre jutnak, hogy Irán miatt akadtak el a tárgyalások.
Ehhez képest Ali Bagheri Kani iráni vezető tárgyaló azt nyilatkozta, hogy a tárgyalásokat azért szüneteltetik, „mivel a feleknek konzultálniuk kellett fővárosaikkal, hogy dokumentált és ésszerű választ adjanak az [iráni] javaslatokra”, és közölte, hogy a tárgyalások a jövő hét közepén folytatódnak.
Blinken viszont határozottan kijelentette, hogy a tárgyalásokat azért állították le, mert „úgy tűnik, Irán jelenleg nem gondolja komolyan mindazt, ami ahhoz szükséges, hogy visszatérjen az elvárásokhoz”.
A nukleáris programból 2018-ban Donald Trump akkori amerikai elnök lépett ki, ami Teherán számára lehetőséget biztosított az urándúsítás felügyelet nélküli felgyorsításához. Az év elején hivatalba lépett Joe Biden elnök, diplomácia úton kívánta Teheránt visszatéríteni a tárgyalóasztalhoz, de a megbeszéléseket Irán júniusban felfüggesztette az ultrakonzervatív új elnök, Ebrahim Raisi megválasztása után.
Jeruzsálem keményebb diplomáciai megközelítést követel, amelyet elrettentésül az iráni nukleáris program elleni katonai csapás kilátásba helyezésével támaszt alá. A 12-es csatorna által a napokban idézett magas rangú tisztviselők szerint Izrael számára a legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha az Iránnal szembeni szankciókat feloldanák, anélkül, hogy olyan megállapodás születne, amely korlátozza az atomprogram fejlesztésében.
Ugyanakkor, Izraelt az Egyesült Államok Iránnal szembeni nem eléggé határozott álláspontja is aggasztja, mondván Amerika nem képvisel elegendő katonai erőt a Perzsa-öbölben, holott az izraeli hírszerzés az elmúlt két hét során megosztotta az Egyesült Államokkal és több európai szövetségesével információit, amelyek arra utalnak, hogy Irán technikai lépéseket tesz az urán 90%-os tisztaságú dúsítására való – az atomfegyver előállításához szükséges szint – felkészülés érdekében.
A Biden-kormány többször is kijelentette, hogy csak az Irán magatartásában bekövetkezett konkrét és nyilvánvaló változások fejében oldja fel a szankciókat, és akkor sem mindegyiket.
Naftali Bennett miniszterelnök csütörtökön sürgette Antony Blinken amerikai külügyminisztert, hogy haladéktalanul vessenek véget a bécsi tárgyalásoknak Irán és a világhatalmak között.
A Miniszterelnöki Hivatal közleménye szerint a két fél telefonbeszélgetése főleg az iráni atomprogramra koncentrált és az amerikai külügyminiszter tájékoztatta a miniszterelnököt a bécsi tárgyalások állapotáról. Bennett arra kérte Blinkent, hogy ne engedjen az iráni ,,nukleáris zsarolásnak”, és kemény választ sürgetett a világhatalmak részéről.
