Lapid hazarendelte Izrael vezető diplomatáját Varsóból, miután a lengyel elnök aláírta a kárpótlási törvényt

0
Jáir Lapid a Jes Atid-Telem frakció ülésén 2020. november 2. Fotó: Kneszet-TV képernyőfotó

ujkelet.live

Jáir Lapid külügyminiszter szombaton hazarendelte Izrael lengyelországi ügyvivőit, miután Andrzej Duda lengyel elnök jóváhagyott egy vitatott törvényt, mely korlátozza a nácik második világháború alatt zsidóktól ellopott és a háború utáni kommunista rendszer által államosított vagyonra vonatkozó kárpótlási igényeket.

Lapid közölte, hogy Lengyelország ,,egy antiszemita és erkölcstelen törvényt” fogadott el, és utasította Izrael varsói ügyvivőjét, Tal Ben-Ari Já’álont, hogy haladéktalanul térjen vissza Izraelbe konzultációk címén ,,határozatlan időre”. A külügyminiszter továbbá megjegyezte, hogy Izrael új lengyel nagykövete, aki még nem foglalta el a posztját, nem fog Lengyelországba utazni.

Ezen kívül Lapid közölte, ,,a Külügyminisztérium azt javasolja, hogy Lengyelország izraeli nagykövete folytassa nyaralását az országában”, és a nagykövetnek ki kellene használnia az otthon töltött idejét, hogy ,,elmagyarázza a lengyel népnek, mit jelent a holokauszt Izrael polgárai számára, és hogy nem fogjuk tolerálni az áldozatok és a holokauszt emlékének megvetését.”

Izrael és az Egyesült Államok – mondta Lapid – tárgyalásokat folytat a lehetséges válaszokról Lengyelország lépésére.

,,Lengyelország ma este antidemokratikus, nem liberális országgá vált, amely nem tiszteli az emberiség történelmének legnagyobb tragédiáját”-mondta Lapid, kijelentve, hogy ,,Izrael és a zsidó nép nem fog hallgatni.”

Lapidhoz csatlakozott Naftali Bennett miniszterelnök, Beni Gantz védelmi miniszter és Gideon Szá’ár igazságügyi miniszter is többek között.

Izrael és az Egyesült Államok határozott tiltakozásának adott hangot a törvény ellen, ami feszültséghez vezetett Varsó és Jeruzsálem között. Duda elnök végleges jóváhagyása hivatalossá teszi a jogszabályt, de a törvény életbe lépése 30 napot vesz igénybe.

A lengyel elnök kifejtette, hogy ,,alapos elemzést követően” írta alá a törvényjavaslatot, és az a véleménye, hogy a törvény orvosolja a jelenlegi igazságtalanságot, ,,véget vet a jogi káosz korszakának” és ,,lengyelek millióinak bizonytalanságának és az ország polgárait illető alapvető jogok megsértésének”.

Megemlítette a törvény egyik megfogalmazott célját – a korrupció elleni küzdelmet és a megbízhatatlan – nem egyszer bűnöző – személyek bevonását, akik a saját hasznukra kihasználták Lengyelország bürokráciáját annak érdekében, hogy megszerezzék az olyan vagyon feletti ellenőrzést, ami nem az övék, és kilakoltassák az elnyomott bérlőket országszerte.

A lengyel parlament szerdán fogadta el a szenátus által korában jóváhagyott jogszabályt. A törvény azokat a lengyel, zsidó és egyéb tulajdonjogokat, érinti, amelyek korábbi vitatott döntések tárgyát képezik.

Lapid megerősítve korábbi tiltakozását kijelentette, Izrael „egy kicsit sem fog kompromisszumot kötni a Holokauszt – megemlékezés kapcsán”, hozzátéve, Lengyelország tudja, hogy a törvény megsemmisítése a „helyes dolog”.

Lapid figyelmeztetett, hogy Izrael felülvizsgálja a 2018-ban tett közös nyilatkozatot egy másik lengyel törvénnyel kapcsolatban, mely bűncselekménynek nyilvánította a náci Németország Lengyelországban elkövetett bűneinek áthárítását a lengyel államra vagy népre. Az akkori nyilatkozat a diplomáciai feszültség enyhítése végett történt. A törvényt és a vitatott közös nyilatkozatot egyaránt, Izraelben erősen bírálták, mivel egyértelműen a Holokauszt szörnyűségeinek átírását sugallta.

Az ominózus közös nyilatkozat után három évvel Izrael aggodalommal követi ezúttal a kárpótlási igényekre vonatkozó lengyel jogszabály különböző parlamenti fokozatain keresztül történt előrejutását. A Kneszet törvényhozói arra figyelmeztetnek, hogy Lengyelország ilymódon megtagadja az áldozatok túlélőitől és leszármazottaitól a tőlük eltulajdonított tulajdonhoz való jogokat.

A holokauszt-kártérítések ügye Lengyelországban nem igazán népszerű a helyiek körében, és Andrzej Duda elnök újraválasztása előtti kampányának része volt. Sok lengyel úgy véli, hogy a követeléseket csak a náci Németországnak kéne címezni, és igazságtalan, hogy Lengyelország bármilyen kártérítést fizessen a holokauszt-érából.

A lengyel választók megnyugtatására a törvény kimondja, hogy a lefoglalt vagyon visszaszolgáltatásával kapcsolatos fennálló követelések, amelyek esetében az elmúlt 30 évben nem született végleges döntés, megszűnnek vagy elutasításra kerülnek. Ezen túlmenően, a több mint 30 évvel ezelőtt hozott közigazgatási határozatok elleni fellebbezéseket szintén elutasítják.

A lengyel kárpótlási törvényről szóló szerdai szavazást az izraeli politikusok egyértelműen gyalázatosnak minősítették.

A jogszabály „szégyent hoz a zsidó nép történetére, a holokauszt áldozatainak emlékére és magára a lengyel nemzetre”, jelentette ki Merav Cohen, társadalmi egyenlőségért felelős miniszter. A Kneszet elnöke, Miki Lévi, az új törvényt „felháborító tolvajlásnak” nevezte, ami károsítja a diplomáciai kapcsolatokat és ezért törölni fogja a parlamentek közötti baráti csoport létrehozására vonatkozó terveket.

A törvény támogatói szerint azonban az új törvény egyértelműbbé fogja tenni a tulajdonjogokat, és kiküszöböli a korrupció illetve a hamis dokumentumokkal elkövetett csalárd követelések állandó problémáját.

Mivel a törvény kiterjed a zsidó, illetve a nem zsidó volt ingatlantulajdonosokra és örököseikre, a lengyel szimpatizánsok szerint a zsidó tulajdonosok aránytalanul érintettek lesznek, mert gyakran késtek a követelésekkel.

A soá idején hatmillió lengyelt – fele zsidó – öltek meg Lengyelországban. A háború után a kommunista hatóságok hatalmas számú olyan ingatlant államosítottak, amelyek közül számos azért volt üres, mivel tulajdonosukat megölték vagy elmenekült.

Lengyelország az egyetlen olyan ország az Európai Unióban, amely nem fogadott el átfogó nemzeti jogszabályokat a nácik által elkobzott vagy a kommunista rezsim által államosított magántulajdon visszaszolgáltatására vagy kompenzációjára.

A törvényjavaslatról szóló szavazást a lengyel parlament kaotikus napja közepette tartották, melyen többek között a lengyel média szabadságának véget vető jogszabály is terítékre került.

Júliusban a Kneszet 82 képviselője levélben fordult a lengyel parlamenthez a jogszabályt megsemmisítését kérve.

„Mi, az izraeli Kneszet tagjai, azzal a kéréssel fordulunk Önökhöz, hogy szavazzanak a törvény ellen, amely megtagadja a holokauszt-túlélők és a holokauszt-áldozatai leszármazottaitól a jogot, hogy visszaköveteljék a tőlük eltulajdonított vagyonuk visszaadását”.

„Kétségtelen, hogy a lengyelek részt vettek az üldözésben, a lopásban és az irtásban. Ez a történelmi igazság, és ezen nem lehet változtatni. Lengyelország azon kísérlete, hogy elhatárolódjon a lengyelek által a területén elkövetett bűncselekményektől, téves és veszélyes, mert hogyan lehet arra nevelni a fiatalokat, hogy ne ismételjék meg a nem elkövetett bűncselekményeket? ”

Az Egyesült Államok is fellépett a lengyel jogszabály ellen. Cherrie Daniels, az Egyesült Államok holokauszt-ügyekkel foglalkozó különmegbízottja szerint a lengyel jogszabály „helyrehozhatatlan kárt okozna mind a zsidóknak, mind a nem zsidóknak, eltörölve a holokauszt idején történt és a kommunista időszakban államosított vagyontárgyak helyreállítására és kártérítésére vonatkozó igényeket”.

Az Új Kelet Live éjszakai hírei október 23-án Új Kelet Live

Elfogták a horogkereszteket fújó palesztint; Nagyszabású csempész kísérletet hiúsítottak meg a libanoni határnál; Ami kimaradt; Időjárás
  1. Az Új Kelet Live éjszakai hírei október 23-án
  2. Az Új Kelet Live éjszakai hírei október 21-én
  3. Az Új Kelet Live éjszakai hírei október 20-án
  4. Az Új Kelet Live éjszakai hírei október 19-én
  5. Az Új Kelet Live éjszakai hírei október 18-án

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .