ujkelet.live
Egy izraeli tulajdonú cég által üzemeltetett olajszállító hajót támadás ért Omán partjainál, az Arab-tengeren, közölte a brit hadsereg pénteken.
A hajót Ejál Ofer izraeli iparmágnához tartozó londoni Zodiac Maritime üzemelteti.
A cég közölte, hogy bár a libériai lobogó alatt közlekedő MERCER STREET tartályhajót valóban ő üzemelteti, a hajó tulajdonosa japán.
— איתי בלומנטל 🇮🇱 Itay Blumental (@ItayBlumental) July 30, 2021
A Zodiac Maritime szerint a hajó legénységének két tagja, egy brit és egy román állampolgár meghalt a támadás következtében.
#BREAKING: Zodiac Maritime says 2 crew membera killed in an attack on Israeli-owned merchant ship targeted off Oman in Arabian Sea pic.twitter.com/mWJuqcbkaL
— Amichai Stein (@AmichaiStein1) July 30, 2021
A brit hadsereg Egyesült Királyság Tengerkereskedelmi Műveletek rövid első közleménye szerint vizsgálat folyik a legutóbbi incidens miatt, amelyről azt írták, hogy csütörtökön késő este történt, közvetlenül az ománi Maszíra-sziget északkeleti részén. A helyszín több mint 300 kilométerre délkeletre található Omán fővárosától, Maszkattól.
Izrael és Omán egyelőre nem reagált a riportra.
Egy vezető biztonsági tiszt viszont azt nyilatkozta az izraeli 13-as csatorna tudósítójának, hogy Irán a felelős a támadásért, és a megölt román állampolgár a hajó kapitánya volt, míg a megölt brit polgár biztonsági őr volt. Az irániak egy drónnal hajtották végre a támadást.
Július 3-án a Hezbollah libanoni terrorszervezethez köthet Al-Mayadeen híroldal azt állította, hogy egy izraeli teherszállító került célpontba az Indiai-óceánon.
A riport szerint a hajót egy ,,ismeretlen fegyver” találta el, tüzet okozva a teherszállítón.
Az Al-Mayadeen ,,megbízható forrásokon alapuló” jelentése azt állította, ,,az izraeli hajó a szaúdi Dzsidda kikötőjében horgonyzott, mielőtt az Egyesült Arab Emírségek partja felé indult”, hozzátéve, hogy ,,eddig senki sem vállalta a felelősséget a támadásért.” A forrás egy olyan szabotázsakciót is megemlített, amelyet június 23-án hajtottak végre az iráni Atomenergia Szervezet (IAEO) egyik épülete ellen Karadzs közelében, és állítólag komoly károkat okozott.
Az izraeli 12-es csatorna később arról számolt be, hogy a hajó Ejál Ofer izraeli iparmágnás tulajdonában van. A csatorna a szóban forgó teherhajót a Tyndall-ként azonosította, mely libériai zászló alatt közlekedik. Ofer vállalata viszont röviddel a riport után jelezte, hogy a hajó már nem tartozik hozzájuk.
A Maariv izraeli napilap márciusban arról számolt be, hogy Izrael több tucat támadást hajtott végre iráni hajók ellen a Közel-Keleten.
A jelentés szerint a Wall Street Journal korábban megjelent sztorija, mely azt állította, hogy Izrael tucatnyi Szíriába olajat szállító iráni hajóra mért támadása csak „részleges” adat volt, és hogy Izrael Irán elleni haditengerészeti műveletei „mélyebbek, kiterjedtebbek és alaposabbak”, mint arról korábban beszámoltak.
A támadások nem süllyesztették el a tartályhajókat, de közülük legalább kettő arra kényszerült, hogy visszatérjen az iráni kikötőbe. Izrael azért akarta leállítani az olajkereskedelmet, mert úgy véli, hogy a profitot regionális szélsőségesek finanszírozására fordítják, áll a jelentésben.
A támadások 2019 végén kezdődtek, és mind iráni hajókat, mind iráni rakományokkal rendelkező más hajókat is céloztak, állította a Wall Street Journal. A Vörös-tengeren és más területeken zajló izraeli támadások egy része Iránhoz kapcsolódó fegyverszállmányokra irányult.
Irán az elmúlt években olajkereskedelmet folytatott Szíriával, megsértve ezzel az Egyesült Államok Teheránnal szembeni szankcióit és a Damaszkusz elleni nemzetközi szankciókat.
A WSJ riportjáig úgy vélték, hogy Irán Szíriában folytatott erőfeszítéseit, hogy katonailag megszilárdítsa magát, Izrael a háborúk közötti háború (MABAM) részeként kizárólag az izraeli légierő és néhány különleges titkos művelet révén igyekezett meghiúsítani. (Kiterjesztve a hatókört más arénákra, például a Gázai övezetre, a védelmi intézmény becslései szerint az elmúlt évben a MABAM titkos műveletek 80 százalékát ebben a szektorban a haditengerészet erői hajtották végre.)
A zsidó állam hosszú ideje aggodalmát fejezi ki Teherán növekvő katonai jelenléte miatt a határ közelében. Izraeli repülőgépek több száz légicsapást hajtottak végre az évek során a polgárháború sújtotta országban, hogy megakadályozzák a fejlett fegyverek célba juttatását a libanoni Hezbollah terrorszervezetnek.
A Maariv által idézett források szerint az iráni hajók elleni izraeli támadások az elmúlt három évben körülbelül egymilliárd dolláros veszteséget okoztak a Hezbollah számára. A Hezbollah évente mintegy 900 millió dollárt kap Irántól, hogy segítse műveleteinek és fegyverbeszerzésének finanszírozását.
Az ilyen haditengerészeti műveletek úgy kell végrehajtani, hogy ne mutasson semmiféle jel Izrael érintettségére. Irán valószínűleg tudja, ki áll az ellene elkövetett támadások mögött, amelyek vagy robbanások által anyagi károkat, vagy egyéb rejtélyes meghibásodásokat eredményeznek. Azonban az irániaknak meg van kötve a kezük. Ha Izraelt hibáztatják a támadásokért, akkor megerősítik, hogy illegális olajszállítást folytatnak.
A védelmi létesítmény becslései szerint a titkos MABAM-műveletek közel fele (még ha Izrael nem is vállalja értük a felelősséget), a haditengerészethez kötődik. Az elmúlt évben az összes haditengerészeti művelet körülbelül kétharmadát a Földközi-tengeren, a maradékot pedig a Vörös-tengeren valamint néhányat az izraeli partoktól különösen távol eső területeken hajtották végre.
A Maariv jelentése szerint a tengeri támadások célja a kifinomult fegyverek Iránból Szíriába és a Hezbollahnak történő továbbításának megakadályozása, különös tekintettel azokra az alkotóelemekre, amelyek segíthetik a libanoni terrorszervezetet abban, hogy folytassa a több tízezres rakéta arzenáljának átalakítását precíziós irányítású lőszerekre.
Izrael azt is megpróbálja megakadályozni, hogy a Hezbollah olyan fejlett hajó elleni rakétákat szerezzen Irántól, mint a Jakhont, amelyet a 2006-os második libanoni háború idején sikeresen használt az INS Hanit elleni támadáskor.
Izrael másik célja, hogy „gazdasági háborút” folytasson Irán ellen, és megállítsa az olaj Szíriába történő szállítását.
A Maariv szerint a tengeri hadjárat gazdasági vonatkozása gyümölcsözőnek bizonyult. Tavaly Irán visszafogta a hajók küldését Szíriába, körülbelül 6 hónapig egyetlen iráni olajszállitó sem érte el a szír partokat. Később azonban Irán megújította az erőfeszítéseit, így a közelmúltban fokozódott a feszültség.
Azonban ha az Egyesült Államok és Irán visszatér a tárgyalóasztalhoz és a szankciók feloldásra kerülnek, Izrael cselekvési rugalmassága jelentősen le fog csökkenni.
