ujkelet.live
A genfi székhelyű Egyesült Nemzetek Szervezetének legfőbb emberi jogi testülete csütörtökön úgy határozott, hogy nyitott végű nemzetközi vizsgálatot indít a zsidó állam a palesztinokkal szembeni bánásmódja miatt. Az ENSZ nemzetközi jogi vezetője azzal indokolta a döntését, hogy az izraeli védelmi erők háborús bűncselekményeket követhettek el, miközben a Hamász terrorszervezetet mindössze a nemzetközi jog megsértéséért hibáztatják az elmúlt 11 napos háborús konfliktus eszkalálódása miatt.
Az Emberi Jogi Tanács a palesztinok jogállásáról szóló külön ülését lezáró szavazást – amely 24 igen, 9 nem valamint 14 tartózkodás mellett végződött, és azt követően a hivatalos állásfoglalást az Iszlám Együttműködési Szervezet hozta tető alá, amely társulat határozottan támogatja a palesztinokat az Izrael ellen folytatott konfliktusok során.
Az állásfoglalás állandó [az első ilyen jellegű folyamatos mandátumú] „vizsgálóbizottság” létrehozását szorgalmazta – amely a Tanács rendelkezésére álló leghatékonyabb eszköz – az Izraelben, a Gázai övezetben és Júdea és Szamáriában [Ciszjordánia] szerintük elkövetett jogsértések nyomon követésére és jelentésére.
Izrael elutasította a határozatot, kijelentve, hogy nem fog együttműködni egy ilyen nyomozással. A külügyminisztérium szerint a lépés „teljesen mértékben figyelmen kívül hagyja az izraeli állampolgárok felé irányuló 4300 rakétát”, amelyet a közelmúltbeli harc során Gázából izraeli civilekre kilőttek, továbbá a döntést „a nemzetközi közösség és az ENSZ erkölcsi foltjának” nevezte.
Külügyminisztérium kijelentette, hogy továbbra is védekezni fog a politikailag elfogult entitásokkal szemben, amelyek aláássák a törvényes és indokolt tevékenység legitimitását.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök elítélte a döntést, mondván a tanács „szégyenletes döntésével, kirívó Izrael-ellenes rögeszméjét” igazolta hozzátéve, hogy ilymódon „a testület többsége automatikus tisztára mos egy népirtó terrorszervezetet, amely szándékosan célozza meg az izraeli civileket, miközben Gáza polgárait elő pajzsként használja”.
Reuven Rivlin elnök sajnáltát fejezte ki az ártatlan civilek elleni rakéták ezreinek bűncselekményével szembesülő izraeli állampolgárok ellen forduló megmagyarázhatatlan döntés miatt.
A világ felfordult – mondta.
Izrael ENSZ-nagykövete, Gilad Erdan washingtoni nagykövet „felháborítónak” nevezte a döntést.
Ez a rémisztő, egyoldalú, antiszemita állásfoglalás gyakorlatilag előre meghatározta az úgynevezett vizsgálat eredményeit. Figyelmen kívül hagyja az izraeli civilekre lőtt rakétákat, és Izraelt egyenlővé teszi a Hamász terrorszervezettel, ezáltal legitimálva a Hamászt és más terrorszervezeteket világszerte – mondta Erdan.
Beni Gantz védelmi miniszter szerint a döntés megszünteti az Emberi Jogi Tanács további létének minden legitimitását, és ragaszkodott ahhoz, hogy bármely békeszerető ország hasonlóan lépjen fel a Hamász ellen, ahogyan Izrael tette.
Avigdor Liberman, a Jiszrael Bejtenu elnöke szerint Izraelnek fel kell mondania tagságát a genfi székhelyű testületben, hozzátéve, hogy „Netanjahu gyenge kormánya” nem reagált megfelelően Izrael diplomáciai támadásaira külföldön.
Az állásfoglalás szerinti úgynevezett vizsgálóbizottság feladata, hogy megvizsgálja „a visszatérő feszültségek, az instabilitás és a konfliktusok elhúzódásának minden kiváltó okát”, beleértve a megkülönböztetést és az elnyomást is.
A határozat nyilvánosságra hozatala után újabb kiegészítésekkel egészítették ki, ilymódon a felülvizsgált szöveg arra is felszólította – címzetteket nevesítése nélkül, az államokat, hogy tartózkodjanak a „fegyvertovábbítástól”, hangsúlyozva, hogy ezáltal „egyértelmű kockázatot” vállalnak arra vonatkozóan, hogy a továbbított fegyvereket az emberi jogok vagy a humanitárius törvények súlyos megsértésére fogják felhasználni.
Kína és Oroszország a döntés mellett szavazók között volt, ugyanakkor több afrikai ország és nyugati nemmel szavazott, köztük Ausztria, az Egyesült Királyság, Németország, Bulgária és a Cseh Köztársaság.
Izrael köszönetet mondott azoknak az országoknak, amelyek ellenezték a „botrányos döntést”.
A tartózkodók volt Franciaország, Olaszország, Japán, Lengyelország, Brazília és Hollandia.
Simon Manley brit nagykövet szerint a bizottság túlságosan kiterjedő megbízatása, mindkét oldal álláspontjának további megkeményedését kockáztatja, míg Elisabeth Tichy-Fisslberger osztrák nagykövet szerint az ülés folytatja azt a sajnálatos gyakorlatot, amely révén az Emberi Jogi Tanácsot folyamatosan Izrael ellenes kritikának használják.
Az Egyesült Államok, mivel jelenleg nem tagja a tanácsnak, kijelentette, hogy mélységesen sajnálja a döntést, amely figyelemelterelés és semmit sem tesz hozzá a folyamatban lévő diplomáciai és humanitárius erőfeszítésekhez…inkább az elért haladást veszélyezteti.
Olga Vorontszova a testület orosz képviselője elmondta, hogy országa támogatja az állásfoglalást, elmúlt időszakban történt állítólagos jogsértések mögött álló tények megállapítása céljával.
Az ülés elején felszólaló Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa felszólította Izraelt, hogy engedélyezze az izraeli katonai akciók független vizsgálatát az elmúlt héten tűzszünettel zárult háborús erőszak tükrében.
A 11 napos háborút azonban nem Izrael kezdeményezte, hanem a nemzetközi jog által biztosított önvédelemhez és szuverenitáshoz való jog nevében saját polgárai életet védelmezte, miután a Hamász rakétákkal támadta meg először Jeruzsálemet, majd az enklávéval határos Izrael déli részén fekvő városokat majd Tel-Aviv és peremvárosai következtek.
A Hamász által irányított egészségügyi minisztérium szerint az övezetben lévő célpontok elleni izraeli megtorló légicsapások mintegy 250 civil halálát okozták, köztük 66 kiskorú, és az összesítés során nem tett különbséget a terrorcsoport tagjai illetve a civilek között, akiknek azért kellett meghalniuk mivel a terrorcsoportok elő pajzsként használták őket.
A Hamász és a gázai övezet egyébb terrorcsoportjai által Izrael ellen indított hadjárat egy kivételével 12 civil áldozatot követelt, köztük egy 5 éves kisfiú és egy 16 éves lány.
Bachelet azt állítja, hogy a sűrűn lakott területeken végzett légicsapások magas polgári haláleseteket és sérüléseket, valamint a polgári infrastruktúra széleskörű elpusztítását eredményezték, hozzátéve
Az ilyen támadások háborús bűncselekménynek minősülhetnek, amennyiben a civilekre válogatás nélküli és aránytalan hatásúnak tekintik őket.
Bachelet arra kérte Izraelt, hogy biztosítsa az elszámoltathatóságot, amit ilyen esetekben a nemzetközi jog előír, ideértve az eszkaláció során fellépő cselekvések pártatlan, független vizsgálatát is.
Bachelet rátérve Hamász, a konfliktust kiváltó és alatti válogatás nélküli rakétatüzeire, úgy véli, hogy a gázai enklávét uraló terrorszervezet annál semmiképpen sem súlyosabb cselekményeket nem követett el, mint hogy egyértelműen megsértette a háborús jogi értelemben vett szabályokat, és némiképp megdorgálta a terrorcsoport taktikáját, amely magában foglalta a katonai eszközök kihelyezését a sűrűn lakott polgári területeken, és az onnan való rakéták kilövését.
Ezek a [Hamász] rakéták válogatás nélküliek és nem tesznek különbséget katonai és polgári célpontok között, használatuk pedig egyértelműen megsérti a nemzetközi humanitárius jogot – lamentált Bachelet, és nagyvonalúan hozzátéve azt is, hogy
Az egyik fél cselekedetei azonban nem mentesítik a másikat [Izrael] a nemzetközi jog szerinti kötelezettségei alól.
Végezetül kifejezte aggodalmát az iránt, hogy az erőszak ismét kirobbanhat, hacsak nem foglalkozunk a kiváltó okokkal.
Izrael állítja – és a gázai terrorszervezetek is elismerték, hogy a Falak őrzői hadművelet során elesettek többsége terrorista volt, miközben az Izraeli Védelmi Erők alapelvéhez ragaszkodva és a Hamász által teremtett lehetőségekhez képest mindent igyekszik megtenni a polgári áldozatok elkerülése érdekében, miközben a lakott területeken mélyen beágyazott fegyveres csoportok ellen harcol.
Izrael, az Egyesült Államok támogatásával, a tanácsot Izrael-ellenes elfogultsággal vádolja, és általában nem hajlandó együttműködni a nyomozásokkal.
Ki kellene lépni az ENSZ-ből.