ujkelet.live
A hétvégén bejelentett kétoldalú, kötelezettségek nélküli Gázai tűzszünet életbe lépését követően és közel három hét zárlat után először nyílhatott meg a Templom-hegy a zsidó látogatók előtt.
Izraeli arabok által a hónap elején a jeruzsálemi óvárosban kirobbantott tüntetések a fővárosban alkalmazott izraeli politikák és intézkedések ellen, a Templom-hegyen lévő al-Aksza mecsetnél lázadással és a rendőrökkel való összetűzéssel tetőzött május 10-én, a város zsidó újjáegyesítésének ünnepján. A zavargásokra hivatkozva a gázai enklávét uraló Hamász először ultimátummal fenyegetve követelte az izraeli védelmi erők eltávolítását a helyszínről, majd a gázai terrorszervezet rakétatámadást indított Izrael ellen.
A kialakult háborús helyzetben Izrael 11 napig tartó válaszcsapás és az enklávé terrorcsoportjai katonai potenciáljának felszámolását követően, a Templom – hegyen a zsidók számára 20 napja tartó zárlatot, a politikai vezetés úgy döntött, hogy feloldja.
A Templom-hegy a judaizmus [Móriá-hegy], ugyanakkor az iszlám harmadik legszentebb kegyhelye, az Al-Aqsa mecset helyszíne. Jelentős a kereszténység számára is, az Újszövetség evangéliumaiban többször is említésre kerül.
Izrael a 1967-es hatnapos háborúban egyesítette a Templom-hegyet és az óvárost valamint kiterjesztette Jeruzsálem szuverenitását. A békemegállapodás szerint Izrael beleegyezett abba, hogy a jordániai Waqf továbbra is fenntartsa vallási tekintélyét a Templom – hegyen, így a 67’ után létrejött status quo értelmében a Templom-hegyet a Waqf irányítja Jordánia védnöksége és Izrael ellenőrzése alatt.
A zsidók bár látogathatják, de nem imádkozhatnak a helyszínen.
A tűzszünet bejelentése után alig néhány órával, pénteken az izraeli rendőrség közölte, zavargás tört ki a Templom-hegyen, több száz fiatallal – a 12-es csatorna szerint közel ezren voltak -, akik kövekkel és Molotov-koktéllal dobálták a rendőröket. Jeruzsálem körzet rendőrparancsnoka, Doron Turgeman utasította az erőket, hogy vonuljanak be a Templom-hegyre, és kezeljék a rendőrőrs közelében lévő rendbontókat, ugyanakkor tegyék lehetővé, hogy a zavargásokban nem érintett személyek távozhassanak a Templom-hegyről.
A rendőrség a rendbontásnak véget vetve letartóztatott kilenc személyt.
A szombat kimenetele után az ultraortodox Jahadut Hatora pártjának vezetője, Mose Gafni felszólította Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, hogy ne engedélyezze a Templom-hegy megnyitását a zsidó látogatók előtt.
A Templom-hegytől való távolságtartás a legmélyebb bizonyítéka ahhoz a szent helyhez való tartozásunknak, ahová imáinkat irányítjuk, majd a miniszterelnököt megszólítva kijelentette: Kérem, hogy tartsa zárva a Templom-hegyet a zsidók előtt!
Gafni inkább vallási, mint biztonsági szempontokat követő nyilatkozata ellenérzéseket váltott ki Netanjahu jobboldali blokkjában, különös tekintettel a vallásos cionista frakcióra.
Bezalel Szmotrics, a vallásos cionisták vezetője a tűzszünet bejelentése előtt kilátásba helyezte, hogy Netanjahu megfeledkezhet a kormányalakításról, amennyiben a Hamásszal kötött tűzszünet bármit is tartalmaz, ami Jeruzsálemmel kapcsolatos.
Szmotricsék eleve ellenkeztek a Templom-hegy korábbi bezárása miatt, így Itamar Ben-Gvir elítélte Gafni felhívását, és sürgette a kormányt, hogy vasárnap reggeltől kezdve engedje be a zsidó látogatókat a szent helyre.
A Templom – hegynek holnap reggel 7 órakor nyitva kell állnia a zsidók előtt. A [Templom] – hegy bezárása [a zsidók számára] kapituláció a Hamász előtt – tette hozzá Ben Gvir.
Végül engedve a nyomásnak a kormány biztonsági tisztviselői engedélyezték az izraeli rendőrség által kísért zsidó csoportok látogatását vasárnap reggel 7 órától.
A héber médiában megjelent riportok szerint a feltétel nélküli tűzszünet alapelve a „nyugalomért cserébe nyugalom”, a Hamász viszont azt híresztelte, hogy a fegyverszünet ellenében izraeli engedményeket kaptak a Templom-hegyre vonatkozóan.
