Riport: Az Emírségek terve egy csúcstalálkozóra Netanjahuval és egy vezető amerikai kormánytisztviselővel felfüggesztésre került

ujkelet.live

Az Egyesült Arab Emírségek állítólag felfüggesztette egy csúcstalálkozó terveit, amelyen Benjámin Netanjahu miniszterelnököt, az Egyesült Államok vezető tisztségviselőjét és az Izraellel normalizációs megállapodást kötő arab államok vezetőit látná vendégül.

A Yedioth Ahronoth napilap csütörtöki jelentése szerint a csúcstalálkozóra áprilisban kellett volna sor kerüljön Abu-Dzabiban, de félretették a tervet, miután Mohammed bin Zayed trónörököst állítólag feldühítette az, amit Netanjahu arra irányuló igyekezetének tekint, hogy Izrael Emírségekkel kötött normalizációs megállapodását a választási kampánya részévé tegye.

13-as csatornának nyilatkozó Egyesült Arab Emírségekbeli források szerdán közölték, hogy a trónörökös nem fog találkozni az elkövetkező napokban Netanjahuval, mivel az Emírségek nem kíván beavatkozni az izraeli választásokba.

A tisztviselők megjegyezték, hogy a miniszterelnök komoly erőfeszítéseket tett és tesz jelenleg is, hogy sor kerüljön a múlt csütörtökön elmaradt találkozóra.

A Kan közszolgálati műsorszolgáltató esti riportja arról számolt be, hogy Netanjahu a vezető likudos tisztviselőknek azt mondta, hogy a héten sor kerülhet az utazásra. Továbbá Netanjahu csütörtökre tervezett kampanyprogramjai is törlésre kerültek.

A miniszterelnök azonban szerdán, az Izrael Rádiónak nyilatkozva tagadta, hogy terveben lett volna ilyen utazás.

„Négy további történelmi megállapodás van kilátásban, amit meg akarok valósítani. Nem fogok Abu Dzabiba utazni a választások előtt, majd később teszek látogatást, de van négy további arab ország, mely arra vár, hogy békemegállapodást kössön velünk”.

Délután Anwar Gargash, aki egészen múlt hónapig az Emírségek nemzetközi ügyekért felelős minisztere volt, Twitteren világossá tette:

„Az Egyesült Arab Emírségek szempontjából az Ábrahám-egyezmény célja, hogy szilárd stratégiai alapot biztosítson Izrael Állammal a béke és a jólét előmozdításához és kiterjessze a régióra. Az Egyesült Arab Emírségek sem most sem máskor nem vesz részt semmilyen belső izraeli választási eljárásban.”

Izrael szeptemberben kétoldalú normalizációs megállapodásokat írt alá az Egyesült Arab Emírségekkel és Bahreinnel. Mindhárom ország aláirt egy háromoldalú dokumentumot is, melyet Ábrahám-egyezménynek neveztek el a világ három fő monoteista vallásának pátriárkája után.

A Walla híroldal szintén szerdán arról számolt be, hogy annak ellenére, hogy Netanjahu bejelentette, hogy az Emírségek ígéretet tett arra, hogy 10 milliárd dollárt fektet Izraelbe, Abu Dzabi jelezte, hogy az ügy a vizsgálat korai szakaszában van, még nem különítettek el rá pénzt és az eljárás hosszú lesz.

A miniszterelnök az elmúlt napokban minden interjú és konferencia során elmondta, hogy a trónörökös a legutóbbi beszélgetésük során, önként felajánlva, ígéretet tett 10 milliárd dollár befektetésére, „mert hisz a gazdaságpolitikámban”, és ilyenre nem került volna sor, ha más a miniszterelnök.

Azonban Abu Dzabinak nem tetszett, hogy Netanjahu a Likud-kampány részévé tette őket, ezért világossá tették, hogy még tanulmányozzák az izraeli törvényeket, és bármilyen befektetésről is legyen szó, az nem politikai alapon fog történni.

Az Emírségek mellett Jordániával is mélyült a konfliktus az elmúlt egy hétben

A Maariv napilap vasárnap azt állította, hogy miután csütörtökön Jordánia késleltette Netanjahu miniszterelnök tervezett repülését az Egyesült Arab Emírségekbe, az izraeli vezető elrendelte Izrael légterének lezárását a jordán járatok elől, állította vasárnap a Maariv napilap.

Netanjahu nem konzultált vagy informálta a döntéséről a Védelmi Minisztériumot, a Moszad hírszerző ügynökséget, a Sabak (Sin Bét) biztonsági szolgálatot vagy a Külügyminisztériummot.

Az utasítást a Közlekedési Minisztériumon keresztül juttatta el közvetlenül a Repülőtéri Hatósághoz és a Polgári Repülési Hatósághoz. Az ottani tisztviselők megdöbbentek, nem tudták mit tegyenek. Végül úgy döntöttek, megpróbálják húzni az időt és írásbeli utasítást kértek. Amikor megkapták szakmai kérdésekkel kezdték bombázni a Közlekedése Minisztériumot. Egy ponton Netanjahu kabinet titkára közölte velük, hogy a parancs érvényben van, és végre kell hajtani.

Percekkel az életbe lépése előtt sikerült meggyőzni Netanjahu irodáját a parancs visszavonásáról, ami súlyos diplomáciai válságot idézhetett volna elő, és sértette volna a két ország közötti 1994-ben kötött békeszerződést.

Az Emírségek tisztviselői, akikkel a Repülőtéri Hatóság felvette a kapcsolatot, hogy megtudja, miért nem szállt fel a gép, nem hozták nyilvánosságra a valódi problémát és nem hibáztatták a jordánokat. Azt mondták, az indulás „technikai problémák” miatt késik. Egy ponton Netanjahu nyilvánvalóan rájött, hogy ez egy gyakorlat a jordánok részéről.

Két vezető rangú izraeli tisztviselő a Walla híroldal riporterének megerősítette a történetet, annyit hozzátéve, hogy szerencsére Netanjahu rendeletét még azelőtt visszavonták, hogy egy jordán járat átrepülése aktuális lett volna az izraeli légtéren, ami drámai módon fokozta volna a válságot.

Ajman al-Szafadi jordán külügyminiszter pénteken a CNN-nek nyilatkozva Izraelt hbáztatta az incidensért, ami a jordán trónörökös, Husszein Templom-hegyre tervezett látogatásának törlését eredményezte.

Szafadi megerősítette, hogy Jordánia megtorlásként késleltette Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kérelmének jóváhagyását, aminek következtében Netanjahu kénytelen volt negyedszer is elhalasztani az Egyesült Arab Emírségekbe tervezett látogatását.

A jordán külügyminiszter arra a kérdésre, hogy jogos-e Netanjahu részéről, hogy az útja elhalasztásáért Jordániát hibáztatja, a következőt válaszolta:

„Felrúgsz egy Jordániával kötött megállapodást, megszakítasz egy vallási látogatást, olyan körülményeket teremve, amelyek lehetetlenné tették ezt a vallási látogatást egy szent alkalomkor, és aztán elvárod, hogy átrepülhess Jordánián? Legyünk már komolyak” – mondta Szafadi.

„Egy rendkívül szent alkalomból, ima céljából tett vallási látogatást szakítottak meg az izraeli intézkedések, amelyeket nem értünk és nem fogadunk el” – mondta Szafadi az interjúban. „Az utolsó pillanatban Izrael felrúgta ezeket a megállapodásokat, megszegték megszálló hatalomként vállalt kötelezettségeiket, és megsértették a vallásszabadság jogát is, és ez egy olyan dolog, ami miatt rendkívül elégedetlenek és dühösek vagyunk.”

A Kan közszolgálati műsorszolgáltató múlt szerda esti riportja szerint Husszein bin Abdullah jordán trónörökös azért mondta le hirtelen a Jeruzsálem óvárosában található Templom-hegyen tervezett látogatását szerdán, mert az izraeli hatóságokkal nézeteltérés támadt a testőrei miatt. Husszein az Allenby-határátkelő felé tartott, de visszafordult, amikor védelmi erőinek megtagadták a belépését Izraelbe.

A látogatást összehangolták az izraeli hatóságokkal, és nagy rendőri jelenléttel készültek a herceg látogatásának biztosítására.

Az utazásról szóló megállapodás részeként a jordán biztonsági őrök, köztük néhány felfegyverezve, elkísérhették a herceget. A határra érkező biztonsági küldöttség azonban a megállapodásban foglaltaknál nagyobb és jobban felfegyverzett volt. Amikor az izraeli hatóságok ragaszkodtak ahhoz, hogy a jordánok tartsák be a megállapodás feltételeit, Husszein lemondta a látogatást.

A Kan riportja megjegyezte, hogy az eset valószínűleg diplomáciai feszültségeket fog okozni a két ország között.

A jordán külügyminiszter azonban csütörtök délután azt nyilatkozta, hogy „az utolsó pillanatban Izrael új rendeleteket akart bevezetni és változtatásokat akart a tervekben, hogy korlátozhassák a muszlimokat [al-Aksza mecsetnél] … A trónörökös a hívek iránti tiszteletből lemondta a látogatását. Az al-Aksza mecset és környéke muszlim istentiszteleti hely, Izraelnek nincs fölötte szuverenitása. A megszállt Jeruzsálemben van. Nem fogadunk el semmilyen izraeli beavatkozást az ügyeibe.”

Noha Izrael és Jordánia 1994-ben békeszerződést írt alá, a két ország időnként feszült viszonyba kerül, különös tekintettel a Templom-hegy miatt.

Az 1967 után létrejött status quo értelmében a Templom-hegyet a Waqf irányítja Jordánia védnöksége és Izrael ellenőrzése alatt. A zsidók bár látogathatják, de nem imádkozhatnak a helyszínen.

A két fél közötti diplomácia krízis mögött egy komplex jordán belpolitikai helyzet áll. A lakosság fele palesztin – több mint 2 millió menekültről van szó – a Muszlim Testvériség aktív, és a parlamentben és a nép körében is ellenséges a hangulat Izraellel szemben.

II. Abdullah jordán király nem szívleli Netanjahut, aki 2014-ben és 2018-ban tett hivatalos látogatást Ammanban. A két fél nem tartja egymással a kapcsolatot, és a két ország közötti rejtett kapcsolatok többnyire a Moszadon keresztül zajlanak.

Netanjahu csütörtök délután azt nyilatkozta, hogy Izrael rendezte az ügyet Jordániával.

Másnap Izrael jóváhagyta 700 jordán belépési engedélyét a szállodaiparban való munkához Eilaton, és enyhítette a szárazföldi határátlépések korlátozását Jordániával és Egyiptommal.

A miniszterelnök továbbá azt mondta, hamarosan bepótolja első hivatalos látogatását az Emírségekbe.

Bár az utazás alternatív dátumát nem közölték, a 12-es csatorna péntek esti forrás nélküli riportja azt állította, még mielőtt az út lemondásra került, az Egyesült Államok azt mondta az Egyesült Arab Emírségeknek, hogy az izraeli választásokba való beavatkozás aggodalma miatt, ne csináljanak nagy felhajtást Netanjahu látogatása körül. Így a tervezett látogatás állítólag egy rövid reptéri tartózkodásra redukálódott.

A 13-as csatorna szintén forrás nélküli riportja szerint Netanjahu békeszerződést akart aláírni Szudánnal Abu Dzabiban, de az Egyesült Államok közölte az Emírségekkel, hogy a választásokba való beavatkozásnak minősülne otthont adni egy ilyen ceremóniának.