ujkelet.live
Az Egyesült Államok és Izrael úgy döntött, hogy összehívja az Iránnal kapcsolatos stratégiai munkacsoportot, az iráni atomprogram körüli hírszerzéssel kapcsolatos tárgyalások első fordulója a következő napokban várható, tudta meg a Walla híroldal.
Joe Biden elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök élesen ellentétes nézeteket vall a 2015-ös iráni nukleáris egyezményről, de a munkacsoport újraindítása azt jelzi, hogy kormányaik komoly és szakmai párbeszéddel, nem pedig politikai harccal kezdenek.
A munkacsoportot az Obama-kormány kezdeti időszakában hozták létre, Netanjahu 2009-es Fehér Házban tett látogatását követően. A szigorúan titkos fórumnak még külön kódnevet is adtak.
Ez volt a stratégia fő terepe annak meghatározására, hogyan gyakoroljanak nyomást Iránra Obama első ciklusa során, és ez lett az elsődleges terep a nukleáris megállapodással kapcsolatos nézeteltérések felvetésének Obama második ciklusa alatt.
Donald Trump hivatali ideje alatt a fórum azért gyűlt össze, hogy megvitassák az Egyesült Államok kivonulását a nukleáris megállapodásból és koordinálják a „maximális nyomás” kampányt.
A fórumot az Egyesült Államok és Izrael nemzetbiztonsági tanácsadói vezetik – jelenleg Jake Sullivan és Meir Ben-Sabbat -, és mindkét ország különböző nemzetbiztonsági, külpolitikai és hírszerző ügynökségeinek vezető tisztségviselői vesznek részt benne.
Sullivan január 23-án a Ben-Sabbattal folytatott első telefonbeszélgetésében javasolta a munkacsoport újraindítását.
Izraelben az ügynökségek között vita folyt arról, hogyan lépjenek kapcsolatba a Fehér Házzal Irán miatt, és a döntést, hogy elfogadják-e a javaslatot tovább késleltették a jövő havi választások előtti belső zűrzavarok.
Netanjahu hétfőn tartotta meg az első vezető szintű ügynökségek közötti megbeszélést Iránnal kapcsolatban Beni Gantz védelmi miniszterrel, Gabi Askenázi külügyminiszterrel, valamint a többi nemzetbiztonsági és hírszerző ügynökség vezetőivel.
A Walla riporterének nyilatkozó források szerint az értekezlet azzal kezdődött, hogy a különféle ügynökségek tájékoztatást adtak a Biden-kormánnyal eddigi végzett munkájukról, hogy teljes képet nyújtsanak a különböző csatornákon keresztül folytatott megbeszélésekről.
Ezután javaslatokat tettek a Biden-kormánnyal való együttműködés folytatására. A Moszad hírszerző ügynökség és az Izraeli Védelmi Erők vezetői egyaránt hangsúlyozták a csendes, nyilvános konfrontációktól mentes párbeszéd szükségességét.
A fő intézkedési tétel a munkacsoport újraindítására vonatkozó javaslat elfogadásáról szóló döntés volt.
Az első találkozón – amelyre egy biztonságos videokonferencia-rendszeren keresztül kerül sor – kiemelt fontosságú az összes legfrissebb hírszerzési információ és adat feltárása Irán nukleáris programjáról, valamint annak értékelése, hogy az amerikai és az izraeli hírszerzési kép összhangban van-e.
Az ügyet ismerő izraeli források szerint az irányelvekre való tovább lépés előtt meg kell állapítani a közös hírszerzési alapvonalakat.
Netanjahu aggodalmának adott hangot múlt pénteken, miután Antony Blinken külügyminiszter azt mondta, az Egyesült Államok készen áll arra, hogy megkezdje Iránnal a 2015-ös nukleáris megállapodáshoz való visszatérést célzó tárgyalásokat.
Gantz szerdán katonai fellépéssel fenyegetett Irán ellen annak megakadályozása érdekében, hogy az Iszlám Köztársaság atombombát szerezzen, bár azt mondta támogatja az ország nukleáris programjának befejezésére és a régióban való katonai behatolásának megállítására irányuló átfogó megállapodást is.
„Mindannyian meg kell győződnünk arról, hogy ha Iránnal megállapodást írnak alá, akkor az egy olyan lesz, amely véget vet a nukleáris projektjének, lehetővé teszi a hosszú távú hatékony felügyeletet és ellenőrzést, és megállítja az iráni jelenlét megszilárdítását Szíriában, Jemenben és Irakban” – mondta Gantz.
„Ezzel párhuzamosan az Izraeli Védelmi Erők jelenleg erőink felépítésén dolgozik, és felkészül minden forgatókönyvre, beleértve azt is, amely operatív lépések megtételét követeli meg tőlünk annak megakadályozására, hogy Irán atomfegyvereket szerezzen”.
Mivel Irán arra törekszik, hogy korlátozza a nukleáris létesítményeinek ellenőrzését, Askenázi szerdán azt mondta, hogy az Iszlám Köztársaság intézkedései veszélyeztetik a regionális stabilitást, és azonnali nemzetközi választ igényelnek.
„Irán összezúzza a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség felügyeletének utolsó nyomát, és továbbra is kihívást és fenyegetést jelent a regionális stabilitásra” – olvasható Askenázi külügyminiszter közleményében.
„Irán szélsőséges lépései azonnali nemzetközi választ igényelnek” – mondta. „Az iráni politika egy szándéknyilatkozat arra vonatkozóan, hogy folytatni kívánja a nukleáris képességek titkos fejlesztését… Izrael ezt a lépést fenyegetésnek tekinti, és ez nem maradhat válasz nélkül. Soha nem fogjuk hagyni Iránnak, hogy kontrollálhassa az atomfegyver megszerzésének képességét.”
Forrás: Walla, ujkeletlive
