ujkelet.live
Benjamin Netanjahu miniszterelnök csütörtökön azt mondta, nem hiszi, hogy a Biden-kormány döntése az F-35-ös vadászgépek Egyesült Arab Emírségek részére történő értékesítésének ideiglenes befagyasztásáról ártana az Izraellel aláírt normalizációs egyezménynek.
„Mindenki érti, hogy ez egy történelmi lépés, óriási előnyök rejlenek benne. Ez egy béke a jólétért” – mondta Netanjahu a Negevben tett körútja során. „Túl vagyunk azon a ponton, ahonnan már nincs visszaút.”
A Biden-kormány szerdán befagyasztott két nagy fegyverügyletet Szaúd-Arábiával és az Egyesült Arab Emírségekkel, amelyeket a Trump-kormány utolsó heteiben hagytak jóvá.
Az F-35-ös fejlett repülőgépek és támadódrónok értékesítése az Egyesült Arab Emírségeknek, valamint a Szaúd-Arábiába szánt nagy lőszerkészlet a felülvizsgálatig szünetel. Ez jelentős politikai elmozdulást jelez a Trump-korszakhoz képest, és éles feszültségeket kelthet az Öböl mindkét országával.
A Külügyminisztérium egyik magas rangú tisztviselője azt nyilatkozta Barak Ravidnak, a Walla és az Axios riporterének, hogy a minisztérium „ideiglenesen szünetelteti néhány függőben lévő amerikai védelmi transzfer és értékesítés végrehajtását, hogy az új vezetésnek lehetősége legyen a felülvizsgálatukra.”
A tisztviselő azt állította, hogy ez egy „rutinszerű adminisztratív intézkedés, ami a legtöbb átmenetre jellemző”, célja, hogy az amerikai fegyvereladások „megfeleljenek stratégiai céljainknak”.
Később egy vezető amerikai tisztviselő azt nyilatkozta Ravidnak, hogy bár mindkét megállapodás felülvizsgálat alatt áll, az F-35-ös ügylet az Emírségekkel „elbírálás alatt van”, míg a Szaúd-Arábiával kötött megállapodás „szünetel”.
A fegyverügyletek felfüggesztéséről először a Bloomberg News számolt be.
Az F-35-ösökre vonatkozó megállapodás az Egyesült Arab Emírségek és Izrael között az Egyesült Államok által közvetített normalizációs megállapodás keretében jött létre.
Tony Blinken külügyminiszter a megerősítő meghallgatásán azt mondta, hogy a Biden-kormány támogatja Izrael közelmúltbeli normalizációs megállapodásait, de felülvizsgálja a Trump-kormány által vállalt néhány kötelezettségvállalást ezek megvalósítása érdekében.
Blinken elkötelezte magát a jemeni háború amerikai támogatásának megszüntetése mellett is. A Biden-kormány aggodalmát fejezte ki, hogy az abban az ügyletben szereplő muníciót ott használnák fel.
Az Egyesült Arab Emírségek 50 F-35-ös vadászgép és 18 fejlett Reaper drón vásárlásáról szóló megállapodást írt alá az Egyesült Államokkal Donald Trump Fehér Házban töltött hivatali idejének utolsó órájában, közölte a Reuters hírügynökség múlt héten, forrásokra hivatkozva. A riportot később megerősítette az Emírségek egyik vezető tisztviselője.
A kongresszus demokratái a múlt hónapban arra törekedtek, hogy meghiúsítsák azt, amelyet széles körben az Egyesült Államok által közvetített Izrael és Egyesült Arab Emírségek közötti normalizációs egyezmény mellékmegállapodásának tekintenek.
Az ellenzőknek azonban nem sikerült elegendő támogatást szerezniük, így a megállapodást előmozdították.
Röviddel azután, hogy bejelentették Abu-Dzabi döntését az Izraellel fennálló kapcsolatok normalizálásáról, riportok jelentek meg arról, hogy a megállapodás fényében az üzletet közvetítő Egyesült Államok, miután évekig megtagadta az Emírségek erre irányuló kérését, beleegyezett az ötödik generációs vadászgépek értékesítésébe.
A megállapodás aggodalmakat ébresztetett, hogy negatívan érintheti Izrael kvalitatív katonai előnyeit a térségben, amelyet Washington jogilag köteles fenntartani.
Nem világos, hogy a múlt szerdán aláírt megállapodás pontosan milyen jellegű, és hogy szerződésnek tekinthető-e. A szerződés kötelezőbb erejű lenne, és pénzügyi szankciókat szabhatna ki azokra a felekre, akik nem tartják be a benne foglaltakat.
Az F-35-ösök és a Reaper drónok egy 23 milliárd dolláros fegyverszerződés részét képezik.
A Reuters az F-35-ös repülőgépek szállítási határidejét nem tudta megerősíteni, de az Egyesült Arab Emírségeknek elküldött eredeti javaslat szerint 2027-re szólnak.
Amikam Norkin vezérőrnagy, az izraeli légierő parancsnoka decemberben kifejezte a hadsereg aggodalmát az F-35-ös vadászgépek Emírségeknek tervezett értekesítésére vonatkozó üzlet kapcsán.
„Nem igazán jó, hogy vannak fejlett repülőgépek a régióban. Ez nem jelent közvetlen veszélyt ránk, de ez egy olyan trend, amely hatással lesz ránk”- mondta Norkin, a rehovoti Weizmann Intézet egyik rendezvényén.
Míg Norkin kifejezte az aggodalmát az F-35-ös eladások miatt, melyek károsíthatják Izrael katonai fölényét a régióban, a normalizációs megállapodásokat a regionális biztonság szempontjából pozitívan értékelte.
„Óriási lehetőség, stratégiai lehetőség rejlik ezekben az öböl-menti államokkal kötött megállapodásokban. Nem vagyunk messze attól, hogy az öbölbeli légierőkkel közös gyakorlatokat láthassunk. Egy évvel ezelőtt egy gyakorlaton repültünk Görögországban az Emirátusok légierejével. Ez erősíteni fogja a regionális stabilitást”- mondta.
F-35
A Fehér Ház október végén értesítette a Kongresszust arról, hogy 50 F-35-ös repülőgépet szándékozik eladni az Egyesült Arab Emírségeknek.
A törvény szerint minden olyan értékesítésnek, amely potenciálisan károsíthatja Izrael katonai előnyeit, át kell mennie a Kongresszuson, aminek lehetősége van megvizsgálni a kérdést. Míg Izrael valójában nem tudja megállítani az eladást, az ezzel való nyílt ellenkezés komolyan hátráltathatja az ügylet előrehaladását, és a Kongresszus valószínűleg nem menne nyilvánosan szembe Izrael kívánságaival.
A Kongresszusnak szóló értesítés Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Beni Gantz védelmi miniszter bejelentését követte, miszerint Izrael az F-35-ös vadászgépekre való nyilvánvaló hivatkozással kijelenti, hogy nem ellenzi, hogy az Egyesült Államok fejlett fegyverrendszereket értékesítsen az Egyesült Arab Emírségek számára.
Izrael jelenleg az egyetlen ország a Közel-Keleten, amely rendelkezik Amerika legfejlettebb vadászrepülőgépével, és az értékesítési ügy komoly fejtörést okozott Izrael Egyesült Arab Emírségekkel kötött normalizációs megállapodása kapcsán.
A zsidó állam anno legalább 50 F-35-ös repülőgép megvásárlásában állapodott meg, amelyeket 2024-ig szállítanak le. Továbbá a zsidó állam azon kevés országok egyike, akinek a gyártó, a Lockheed Martin engedélyezi, hogy módosításokat végezzen a repülőgépen.A légierő első ötödik generációs F-35-ösei 2016. decemberében érkeztek az Egyesült Államokból Izraelbe. A repülőgépeket körülbelül egy évvel később bevetésre késznek nyilvánították. Az Adirt a hadsereg „vízválasztónak” nevezte, nemcsak támadó és lopakodó képességei miatt, hanem azért is, mert képes csatlakoztatni a rendszereit más repülőgépekhez és egy információcserére alkalmas hálózatot alkotni.
Gantz azonban azt állította, hogy a fegyverek eladásáról folytatott tárgyalások ismertek voltak néhány izraeli tisztviselő előtt, de rejtve maradtak előtte és Izrael biztonsági intézménye előtt. A kijelentésre azt követően került sor, hogy Netanjahu azt mondta, hogy a fejlett vadászgépek eladása nem része az Izrael és az Egyesült Arab Emírségek között szeptemberben Washingtonban aláírt békeszerződésnek, és ez Gantz védelmi miniszter és a Pentagon között folytatott megbeszélések révén jött létre.
Netanjahu kijelentette, hogy nincs alapja Gantz azon állításának, miszerint az Egyesült Arab Emírségek F-35-ös vadászgépek vásárlását lehetővé tévő megállapodást a védelmi minisztérium tudta nélkül folytatták.
Válaszként Gantz azt mondta: „Védelmi miniszterként határozottan kijelenthetem, hogy a védelmi létesítmény nem tudott, és a miniszterelnök nem tájékoztatta őket az Egyesült Arab Emírségek számára fejlett fegyverek biztosítására irányuló tárgyalásokról.”
„Az Egyesült Arab Emírségekkel aláírt megállapodást követően azt feltételeztem, hogy a Védelmi Minisztérium az amerikai kormánnyal való személyes részvétel útján irányítja majd az Izrael kvalitatív katonai előnyeit megőrző tárgyalásokat. A Védelmi Minisztérium nem rendelkezett a szükséges információkkal a folyamat megfelelő és felelősségteljes lefolytatására.”
Netanjahu szeptemberben cáfolta a New York Times riportját, mely azt állította, hogy titokban ejtette az amerikai F-35-ös vadászgépek Emírségeknek történő eladásával szembeni kifogásokat, annak ellenére, hogy számtalanszor megerősítette, hogy ellenzi az ügyletet.
Dermer, az Egyesült Államok akkori izraeli nagykövete a New York Times-nak azt nyilatkozta, hogy „nem igaz”, hogy Netanjahu leokézta az F-35-ös eladásokat, valamint hangsúlyozta, hogy a Trump-kormány továbbra is elkötelezett Izrael katonai előnyeinek védelme mellett.
A miniszterelnöki hivatal nyilatkozata a Times riporjára reagálva kijelentette: „A Netanjahu miniszterelnök elleni hamis állítás nem válik igazzá az ismételgetéstől”.
„Az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások egyik pillanatában sem, ami az augusztus 13-i történelmi áttörést eredményezte az Egyesült Arab Emírségekkel, adta a miniszterelnök Izrael beleegyezését fejlett fegyverek eladásához az Emírségek számára”.
A Gantz hivatala által kiadott közlemény szerint azonban „miután az Egyesült Arab Emírségekkel aláírták a békeszerződést, a védelmi miniszter megtudta, hogy ezzel párhuzamosan tárgyalások folytak a fejlett fegyverek eladásáról” az Egyesült Arab Emírségek számára, és a tárgyalásokban részt vevő izraeli tisztviselők tudtak erről, Izrael biztonsági létesítménye előtt azonban titokban tartották.
„A védelmi miniszter kiemelkedő stratégiai értéket lát a béke és a regionális stabilitás elérésében, ezért vezetett határozott és független párbeszédet az amerikai kormányzattal a megállapodás aláírása óta”, és „ez annak biztosítására szolgál, hogy a megállapodás teljesüljön, miközben Izrael kvalitatív katonai előnyét biztosítjuk, és megerősítjük az izraeli hadsereget az elkövetkező évtizedekre”.
Norkin
Gantz augusztus végén kemény hangnemű levelet küldött mind Netanjahunak miniszterelnöknek, mind a Nemzetbiztonsági Tanács igazgatójának, Meir Ben-Sabbatnak, miután a média beszámolt utóbbi beszélgetéséről a légierő parancsnokával, Amikam Norkin vezérőrnaggyal az F-35-ösök ügyében.
Gantz szerint a Ben-Sabbat és Norkin közötti beszélgetés a hatóság megkerülését jelenti, mivel a protokoll előírja, hogy a Nemzetbiztonsági Tanácsnak előbb egyeztetnie kell a vezérkari hivatallal és a Védelmi Minisztériummal, mielőtt bármilyen magas rangú katonai tisztviselővel beszélne.
Norkin nem számolt be a beszélgetésről felettesének, Aviv Kochavi vezérkari főnöknek sem.
A 13-as csatorna augusztusi riportja szerint Ben-Sabbat júniusban megkérdezte Norkint az F-35-ösök közel-keleti értékesítésének izraeli álláspontjáról. Homályosan megemlítve, hogy az Egyesült Államok vizsgálja az ilyen potenciális eladásokat.
Norkin azt válaszolta, hogy Izrael hagyományosan ellenzi az ilyen lépéseket.
A 13-as csatorna jelentésére reagálva a miniszterelnöki hivatal megerősítette a beszélgetések tényét, mondván, hogy az része a „katonai tisztviselők és a Nemzetbiztonsági Tanács közötti folyamatos párbeszédnek több száz kérdésről”.
Továbbá, amint Ben-Sabbatnak azt mondták, hogy a katonai álláspont nem változott, „a miniszterelnök továbbította ezt a hagyományos álláspontot az amerikaiaknak.”
Mindeközben Anwar Gargash, az Egyesült Arab Emírségek nemzetközi ügyekért felelős minisztere az Atlanti Tanács által szervezett Zoom-tájékoztatón azt mondta, hogy nem érti, Izrael miért aggódik amiatt, hogy az Egyesült Államok F-35-ösöket ad el az Egyesült Arab Emírségeknek.
„Nem tudom, mennyi ebben az izraeli belpolitika”.Gargash emlékeztetett, hogy már 6 évvel ezelőtt jelezték, hogy érdekeltek a vételben.
„Az asztalon volt. Vannak legitim kéréseink és meg kell kapnunk őket. Most az Izraellel folytatott hadiállapot elképzelése már nem létezik, és ez megkönnyíti az Egyesült Államoknak a repülőgépek eladását.”
Gargash szerint a normalizációs megállapodás Izraellel „egy meleg béke lesz, mert Egyiptommal és Jordániával ellentétben mi nem vívtunk háborút Izrael ellen.”
