ujkelet.live
A Pentagon átszervezi globális parancsnoki struktúráját, hogy bevonja Izraelt az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága által irányított katonai szférába, amely magában foglal más közel-keleti országokat is.
Ez a lépés nagyobb együttműködést tesz lehetővé Izrael, az Egyesült Államok és néhány arab ország elsődleges regionális ellensége, Irán ellen.
Izrael évtizedekig az Európai Parancsnokság körében volt, számos arab országgal ápolt ellenséges kapcsolatai miatt.
A Központi Parancsnokság felel a Közel-Keleten át Közép-Ázsiáig húzódó területért, beleértve a Perzsa-öböl térségét, valamint Afganisztánt és Pakisztánt is.
Donald Trump amerikai elnök a hét elején rendelte el a változtatást, több washingtoni Izrael-párti csoport lobbizását követően, és a Pentagon pénteken tette közzé a hivatalos bejelentést.
Ez a lépés nem jelez változást az Egyesült Államok közel-keleti vagy európai bázisait tekintve.
„Izrael az Egyesült Államok egyik vezető stratégiai partnere, és ez további lehetőségeket nyit meg az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának partnereivel, az erős együttműködés fenntartása mellett Izrael és európai szövetségeseink között” – mondta a Pentagon. „A határokat úgy alakítjuk ki, hogy a lehető legjobban mérsékeljük a kockázatokat és megvédjük az Egyesült Államok érdekeit és partnereit.”
„Most [a parancsnokság vezetője] Frank McKenzie tábornok elmehet Szaúd-Arábiába, az Emirátusokba és Izraelbe, és mindenkit meglátogathat az újonnan kibővített közösségében” – nyilatkozta egy amerikai tisztviselő a sztorit nyilvánosságra hozó Wall Street Journal-nak.
A Pentagon szerint az Egyesült Államok által közvetített, Egyesült Arab Emírségekkel és Bahreinnel kötött, Ábrahám-egyezménynek nevezett normalizációs megállapodások mérvadók voltak a döntés meghozatalakor.
Az egyezmények szeptemberi aláírását követően Izrael további normalizációs megállapodásokat kötött Szudánnal és Marokkóval, szintén amerikai közvetítéssel.
„Az Ábraham-egyezményt követően Izrael és az arab szomszédok közötti feszültség enyhülése stratégiai lehetőséget biztosított az Egyesült Államok számára, hogy összehangolja kulcsfontosságú partnereit a közel-keleti közös fenyegetések ellen” – mondta a Pentagon.
A parancsnoki struktúrában eszközölt változás megnehezítheti a Központi Parancsnokság együttműködését az iráni szövetségesekkel, például Irakkal, ahol az Egyesült Államok 2500 katonát tart fenn.
A korábbi megállapodás lehetővé tette Izrael számára, hogy szoros együttműködést folytasson az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) tagjaival az Európai Parancsnokságban, és korlátozta az izraeli katonaság és az arab hadseregek közötti interakciót a Központi Parancsnokságban.
Egy visszavonult tábornok a The Wall Street Journal-nak nyilatkozva üdvözölte a lépést, de figyelmeztetett, hogy ez növeli a Központi Parancsnokságon lévő terhet.
Mivel Trump hivatali idejének utolsó napjaiban hozta a döntést, a Biden-kormányra marad végrehajtására. A lépés a republikánus elnök – aki ellen már kétszer indítottak alkotmányos vádemelést – intézkedés sorozatának legfrissebbje volt, amelynek célja Biden Iránnal szembeni politikájának formálása.
Jared Kushner már tájékoztatta a beiktatás előtt álló Biden nemzetbiztonsági tanácsadóját, Jake Sullivant a Trump-kormányzat közel-keleti politikájáról, mondta David Friedman, az Egyesült Államok leköszönő izraeli nagykövete hétfőn egy zárt ülésen az izraeli parlamentben, a Walla és az Axios ripotere szerint.
Friedman szerint Kushner különösen az Ábrahám-egyezmény folyamatáról tájékoztatta Sullivant, a meghallgatáson részt vett törvényhozók szerint. Trump tanácsadói azt remélik, hogy a megválasztott elnök, Joe Biden folytatja ezt a folyamatot, és más országokat, például Szaúd-Arábiát ösztönzik a csatlakozásra.
A hívásra körülbelül két hete került sor, néhány nappal azelőtt, hogy Kushner Szaúd-Arábiába utazott volna az öböl-vezetők csúcstalálkozójára. Nem világos, hogy Kushner vitt-e üzenetet Sullivantől bármelyik vezetőnek. A Fehér Ház megbízottja, Avi Berkowitz tájékoztatta az Obama-kormány egykori tisztviselőjét, aki Biden alatt lehetséges, hogy közel-keleti vonatkozású feladatot kap, a normalizációs megállapodásokrók, nyilatkozta a Trump-kormány egyik tisztviselője a Walla riporterének, Barak Ravidnak.
A hétfői tájékoztatón részt vett izraeli törvényhozók szerint Friedman közölte, hogy nemrégiben találkozott Obama-érabeli elődjével, Dan Shapiróval, és tájékoztatta őt a Trump-kormány elmúlt négy évben végzett közel-keleti munkájáról. Shapiro a találkozón világossá tette Friedman előtt, hogy nem tagja Biden átmeneti csapatának.
Friedman megosztotta a Kneszet külkapcsolati bizottságával a gondolatait arról, hogy mit fog és mit kell tennie a Biden-kormánynak Izraellel és a térséggel kapcsolatban, mondták a tájékoztatón részt vett törvényhozók.
Friedman szerint Biden Izrael barátja, és arra számít, hogy a Biden-kormány nyomást fog gyakorolni Izraelre a Júdea és Szamáriai telepek kérdésében, újraindítja a Palesztin Hatóság támogatását és folytatja Izrael Kínához fűződő kapcsolatainak ügyét, amelyet Friedman szerint Izraelnek komolyabban kell vennie.
Friedman továbbá azt mondta, hogy Biden valószínűleg megpróbálja újjáéleszteni az iráni nukleáris megállapodást.
Kifejezetten aggodalmát fejezte ki John Kerry volt külügyminiszter és Susan Rice volt nemzetbiztonsági tanácsadó Biden iráni politikájára gyakorolt hatása miatt, annak ellenére, hogy egyik sem az iráni portfólióhoz kerül, mondta egy izraeli törvényhozó.
Friedman szerint Izraelnek nem kéne azonnali konfrontációt keresnie Bidennel Irán miatt, hanem arra kéne kérnie a Biden-kormányt, hogy kezdjen párbeszédet Izraellel, az Egyesült Arab Emírségekkel és más arab országokkal, mielőtt döntest hoz a nukleáris megállapodáshoz való visszatérésről.
Nem meglepő módon Friedman szerint Bidennek nem szabad visszavonnia Trump döntéseit Jeruzsálem vagy a Golán-fennsík izraeli szuverenitásának kérdésében. Azt is állította, hogy az Izraellel vívott harc a telepek miatt nem vezet sehová. Friedman szerint Szaúd-Arábia egy éven belül elismerte volna Izraelt, ha Trumpot újraválasztják.
Egy kritikát azért megfogalmazott a főnökével szemben, miszerint Trump viszonya Recep Tayyip Erdogan török elnökkel időnként „túl meleg volt”, és hogy Biden kritikusabb lesz Törökországgal szemben.
forrás: Times of Israel; ujkeletlive
