ujkelet.live
A beersevai bíróság szerdán elutasította Jichák Rabin miniszterelnök gyilkosa, Jigál Amir kérését, hogy részt vehessen a fia bár micváján.
Az izraeli börtönszolgálat a hét elején elutasította a távozási kérelmet, ezért Amir a Beersevai Törvényszékhez fordult.
A döntést éppen a merénylet Gergely-naptár szerinti 25. évfordulóján hozták (1995. november 4.).
A szélsőjobboldali aktivista Amir egy tel-avivi békegyűlés után lőtte le Rabint.
Amir és felesége, Larissa Trimbobler-Amir fia 2007-ben fogant a börtönben egy hitvesi látogatás során. Az életfogytiglan plusz 14 évre szóló börtbüntetését töltő Amir annak idején hasonló kérelmet nyújtott be, hogy részt vehessen fia születésénél, de a bíróság ezt elutasította. A baba körülmetélését november 4-én, a gyilkosság 12. évfordulóján tartották.
25 év alatt még soha nem kapott eltávot a börtönből.
A Sabak (Sin Bét) biztonsági szolgálat véleménye szerint Amir továbbra is veszélyt jelent a nemzetbiztonságra – jelentette a 13-as csatorna csütörtökön.
„Manapság a jobboldallal azonosított fiatalok mobilizálódtak, és a börtönön kívüli közösséggé alakultak, amely támogatja Amirt és cselekedeteit, és hajlandó dolgozni érte. Mindez a gyilkos börtönön kívüli elemekkel való kapcsolatának kockázatát jelzi” – a Sabak véleménye szerint.
A Sabak Amirt szélsőséges és eltökélt ideológusnak tekinti, olyan embernek, aki soha nem mutatott megbánást tettéért, és mind a mai napig meg van győződve arról, hogy cselekedetei indokoltak voltak. Mint ilyen, aggodalomra ad okot, hogy Jichák Rabin volt miniszterelnök merénylője ugyanezt a csoportot aktiválja a börtön falain belül.
Időközben Amir nemrégiben felvetette egy olyan nyilvános mozgalom, esetleg politikai párt megszervezésének ötletét, amely a börtönből való szabadon bocsátása érdekében működne. Ezenkívül Amir a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, hogy lehetővé tegye számára, hogy beszélhessen olyanokkal is, akik nem első fokú családtagjai.
A 13-as csatorna szerint a Sabak ezt ellenzi, és azt javasolta, hogy tartsák be az Amir bebörtönzésére vonatkozó ma érvényben lévő feltételeket. Ezenkívül Amir azt kérte, hogy Zoom konferenciahívást tarthasson a családjával, de ezt is megtiltották neki.
A zsidó naptár szerint csütörtök este volt a 25. évfordulója Rabin megölésének. A róla elnevezett téren Tel Avivban 25 000 gyertyát gyújtottak.
עכשיו בכיכר רבין בת"א: 25 אלף נרות נשמה הודלקו לציון 25 שנה לרצח ראש הממשלה יצחק רבין ז"ל.
צילום: רונן טופלברג @ynetalerts pic.twitter.com/91vnVHbO7Z
— איתי בלומנטל 🇮🇱 Itay Blumental (@ItayBlumental) October 29, 2020
Rabin a Hatnapos háború idején a hadsereg vezérkari főnöke, később az Egyesült Államok nagykövete, védelmi miniszter és kétszer miniszterelnök is volt (1974-től 1977-ig és 1992-től 1995-ig, a megöléséig). 1994-ben Nobel-békedíjat kapott az Oslói Egyezmény létrehozásában nyújtott szerepéért, Simon Peresz (akkor) külügyminiszterrel és Jasszer Arafat Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetőjével együtt.
Összeesküvés-elméletek
Az Amir elleni vád elég egyértelmű: videófelvétel van arról, hogy Rabinra szegezi a fegyverét. Vallomást tett a rendőrségnek, amit soha nem vont vissza.
Ennek ellenére sokféle összeesküvés-elmélet született, amely számos lehetőségen alapul. Ezek az elméletek a gyilkosság éjszakájára vonatkozó kétértelmű tényre támaszkodnak: a golyók vaktöltények voltak, a helyszínen lévő tanúk nem láttak vért, és abnormálisan hosszan tartott az út egy nagyon közeli kórházba.
Mind a bíróság, amely elítélte Amirt és a Shamgar Bizottság, amit azért hoztak létre, hogy kivizsgálja a gyilkossághoz vezető eseményeket, elutasította ezeket az elméleteket, és arra a következtetésre jutott, hogy Amir bűnös gyilkos vádjában.
