ujkelet.live
A Kan közszolgálati műsorszolgáltató esti riportja szerint a Moszad hírszerző szolgálat igazgatója, Joszi Cohen tárgyalásokat folytat vezető katari tisztviselőkkel próbálva meggyőzni őket, hogy Doha folytassa a Gázai övezetnek nyújtott havi készpénzsegély programját.
Az elmúlt nyolc évben Katar több százmillió dollárt adott a Gázai övezetnek az infrastruktúra, az egészségügy, a villamos energia és más projektek támogatására, és 2018 novembere óta az Izrael és a Gázai övezetet uraló Hamász terrrorszervezet közötti tűzszüneti megállapodás részeként készpénzsegélyt nyújt a közszolgák béréhez és a mély szegénységben élő családok számára.
A gázai átlagbér 360 dollár/hónap körül mozog a Palesztin Központi Statisztikai Hivatal szerint. Az övezetben rekordmagas, 50 százalék feletti a munkanélküliségi ráta.
A katari pénz miatt Benjamin Netanjahu miniszterelnök folyamatos kritikákkal szembesül a politikai spektrum minden oldaláról. Az új kormány védelmi minisztere, Beni Gantz ex-vezérkari főnök a választási kampányok során a katari segély beengedését a Hamász azámára védelmi pénznek nevezte, most viszont úgy tűnik, szemet húny felette.
Katar márciusban elfogadta a Hamász kérését és tovább 6 hónappal meghosszabbította a segélyek folyósítását. Az utolsó utalásra júliusban került sor az Íd al-Adha ünnep alatt. Mivel a koronavírus járvány gazdasági hatásai Katart is sújtották, a Hamász terrorszervezet állítólag aggódik, hogy a kifizetések szeptemberben megszűnnek.
A riport szerint Cohen arra törekszik, hogy Katar további 6 hónappal kiterjessze a programot.
A Kan-jelentésre reagálva Mohammed al-Emadi katari küldött azt nyilatkozta, hogy az Izraelhez fűződő kapcsolatokban semmi új nincs, és erőfeszítéseket tesznek a katari segélyek Gázába történő bejutásának megkönnyítésére. A katari hírügynökségnek kiadott nyilatkozatában al-emadi kijelentette, hogy a Gázának nyújtott segélyek eljuttatása folyamatos nehézségekbe ütközik, ezért tartanak fenn kapcsolatot Izraellel.
Egyes riportok a Molotov-koktélt vagy bombát szállító léggömbök jelenségének újraindulását a katari pénz ügyéhez kötötték, míg mások hamászos forrásokat idéztek, azt állítva, hogy ez üzenetként szolgál Izraelnek, amiért nem hajlandó enyhíteni a tengerparti enklávéra kivetett korlátozásokon és nem emgedélyezi a nagyobb rehabilitációs projekteket.
A Kan közszolgálati műsorszolgáltató szerint kedden legalább 60 tüzet okoztak a Gázából érkező terror léggömbök az övezet melletti területeken.
A léggömbökre reagálva az Izraeli Védelmi Erők szerdán a kora reggeli órákban légicsapásokat hajtott végre a Gázai övezetben, egy katonai bázist, föld alatti infrastruktúrát és a Hamász terrorszervezet megfigyelőállomásait bombázva.
Nem ez az első alkalom, hogy Cohen Katarral folytatott tárgyalásai kiszivárogtak.
A Jiszráel Beitenu vezetője, Avigdor Liberman februárban pár nappal a választások előtt a 12-es csatornának nyilatkozva elárulta, hogy a Moszad főnöke a miniszterelnök utasítására azért utazott a hónap elején Dohába, hogy kikönyörögje a katari vezetésnél, ne szüntesse meg a március végéig tervezett anyagi támogatást a Hamász terrorszervezet számára.
„Két héttel ezelőtt szerdán, a Moszad vezetője és a katonaság déli parancsnokságának vezetője Katarba látogatott Netanjahu megbízásából, és egyszerűen kikönyörögték a katari vezetéstől, hogy március 30 után folytassák a pénz küldését a Hamásznak”, állította Liberman. „Egyiptom és Katar egyaránt dühösek a Hamászra és meg akarják szakítani velük a kapcsolatot. Benjamin Netanjahu azonban hirtelen a Hamász védelmezőjeként, mint holmi védelmi szervezet kiáll a Hamász mellett. Ez megadás a terrornak,” nyilatkozta Liberman, hozzátéve, hogy Izrael “védelmi pénzt” fizet a Hamásznak az úgynevezett nyugalom fenntartása érdekében.
A Walla hírportál akkori riortja szerint Cohen és a katonaság déli parancsnokságának vezetője, Herzi Halevi vezérőrnagy rövidre szabott, egy napos látogatása során Dohában találkoztak Mohammed al-Emadi katari küldöttel valamint Mohammed Bin Ahmed al-Misnad nemzetbiztonsági tanácsadóval. Az izraeli média számára a látogatást a katonai cenzor titkosította, így Liberman elszólása nélkül valószínűleg nem derült volna ki.
Netanjahu Liberman katonai cenzort semmibe vevő nyilatkozatára azt válaszolta, hogy a pártelnök „hajlandó veszélyeztetni Izrael biztonságát, és bármit megtesz, hogy kiszorítsa a Likudot a kormányból”.
Libermanról azonban lepergett a kritika.
„Nincs olyan politikus, aki Netanjahunál több hasznot húzott volna a biztonsági információk kiszivárogtatásából politikai célokra,” mondta Liberman. „A Moszad vezetőjének katari látogatása vonatkozásában a cenzúra használta cinikus és politikai töltetű volt azzal a céllal, hogy elrejtse a megadást a terrornak valamint a nyugalom megvásárlásának vágyát a választásokig, mindeközben elutasítva mind a déli lakosok hosszú távú biztonságát, mind a civilek és katonák ügyét, akiket a Hamász fogva tart.”
Az Izrael Államot érintő biztonsági kihívások miatt Netanjahu júliusban Cohen hivatali idejének további hat hónappal való meghosszabbítását kérte.
Cohen elfogadta Netanjahu miniszterelnök kérését. Ennek értelmében 2021 januárjában megkezdi hivatali idejének hatodik évét.
Az új igazgató kinevezésére 2021 júniusában kerül sor.
Ugy is van hagyjuk magunkat zsarolni,majd egyre többet akarnak! Hogy lehet hogy nem gondolkodnak a kormányban,a követelésük teljesitése bátorrá teszi öket és gyözelemnek titulálják és csak egyre több lesz a támadás! Egyszer kéne nekik odavágni rendesen ,kipucolni a vezetöiket. Ebböl tanulnak csak!