Riport: Kihasználva a politikai káoszt Netanjahu úgy döntött, hogy novemberben új választások lesznek

0
Benjamin Netanjahu miniszterelnök a Likud kampányindítóján 2019. március 4. Fotó: youtube screenshot

ujkelet.live

Benjamin Netanjahu miniszterelnök úgy döntött, hogy nem engedi át a 2020. évi állami költségvetést augusztusban, ami automatikusan új választásokhoz vezet novemberben, számolt be a Háárec a miniszerelnökhöz közeli forrásokat idézve.

A források azt állították, hogy a miniszterelnök arra törekszik, azt az érzést keltse, a koalícióban káosz van és ezáltal megnyerje a közvélemény támogasát a jelenlegi koalíció felbontására.

A miniszterelnök ugyanezt a taktikát alkalmazta 2014-ben, amikor úgy döntött nem engedi át a költségvetést és kirúgta az akkor pénzügyminiszterként szolgáló Jáir Lapidot és új választásokat hirdetett.

A jelentés szerint Netanjahu azt követően hozta a döntést, hogy a jeruzsálemi kerületi bíróság úgy határozott, hogy 2021 januárjában heti három alkalommal kezdetét veszi az ellene felhozott korrupciós vádak bizonyítása szakasza. Netanjahu állítólag attól tart, hogy a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott petíciók azzal fognak érvelni, hogy miközben a tárgyalására összpontosít nem tudja ellátni megfelelően a posztját, és ezeket a fellebbezéseket Avichai Mandelblit főügyész valószínűleg támogatni fogja, ezzel megkönnyítve a bíróság számára az elfogadásukat.

Netanjahu ezért azt tervezi, hogy bár az új választások kiírása kockázatos, ha megnyeri, átveszi az igazságügyi minisztérium irányítását, ami jelenleg a Kék-Fehér kezében van, hogy javítson a jogi helyzetén. Netanjahu számára az az opció, hogy elhagyja a miniszerelnöki rezindenciát és átadja a posztot a Kék-Fehér vezetőjének, Beni Gantznak, kizárt.

A riport megjegyzi, hogy Netanjahu szándékai kiolvashatók szerdai magatartásából. Az ultraortodox pártok dühösek a miniszerelnökre, amiért nem intézkedett a konverziós terápiát betiltó törvényjavaslat előzetes elfogadása ellen. Netanjahu nem jelent meg a szavazáson, és nem nyilatkozott a kérdésben. A források szerint bár az ultraortodox pártok a dühüket Gantzra irányították, tisztában vannak vele, hogy mire megy ki a játék.

Továbbá a Jahadut Hatora képviselője, Mose Gafni, aki először támogatta Netanjahu egyéves költségvetés elfogadására vonatkozó javaslatát, rájött, hogy politikai húzásokra használták, és fontolóra veszi a kétéves költségvetés támogatását, amit Gantz erőltet.

A Kék-Fehér azon döntése pedig, hogy támogatja a konverziós terápiát tiltó törvényjavaslatot, nem politikai zavar, hanem reakció. Ők is tisztában vannak azzal, hogy Izrael új választások felé tart, és kampányt indítanak a liberális vonalukra alapozva.

„Ha lenne költségvetése és horizontja ennek a kormánynak, akkor megoldást találnánk, de miért kellene nekünk megfizeni az árát, ha választások lesznek? nyilatkozta egy Kék-Fehér tisztviselő Háárecnek.

„Ez egy trükk a Kék-Fehér tisztviselők részéről, akik már a választási kampány közepén vannak, miután ma a koalíció ellen szavaztak a Kneszetben”, a párt „választásokkal fenyegetése a súlyos járvány és a gazdasági kihívások közepette a felelőtlenség csúcsa” nyilatkozta Netanjahu Likud pártja.

Egyébként a Likud két politikusa, a nyíltan meleg Amir Ohana közbiztonsági miniszter és Michal Sir is megszavazta a törvényjavaslat előzetes olvasatát.

Avichai Mandelblit főügyész november 21-én közölte, hogy vádat emel Netanjahu ellen három korrupciós ügyben: a 4000. sz. ügyben vesztegetés, csalás és bizalommal való visszaélés, az 1000-es és 2000-es sz. ügyekben pedig csalás és bizalommal való visszaélés miatt. Netanjahu tagadta, hogy bűncselekményt követett el, és kijelentette, hogy az egész egy puccskísérlet a megbuktatására, és vizsálat indítására szólított az ügyeivel foglalkozó nyomozók és ügyészek ellen.

Netanjahu Izrael történetének leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnöke. Valamint ő az első miniszterelnök, aki ellen hivatali ideje alatt vádat emeltek.

Beni Gantz Hoszen Leiszráel pártja, valamint Bogi Jáálon Telem és Jáir Lapid Jes Atid pártjának szövegségéből alakult meg 2019 februárjában a Kék-Fehér, azzal a céllal, hogy a választásokon legyőzze Netanjahut és új irányba terelje az országot. Tavaly áprilisban a Likuddal fej-fej mellett 35 széket szereztek, majd szeptemberben egy székkel megelőzve Netanjahu pártját 33 mandátumot nyertek, míg idén márciusban 3 székkel alulmaradtak a 36 mandátumot nyerő Likuddal szemben.

A Kék-Fehér a választási kampányok során ígéretet tett, hogy harcolni fog a korrupció ellen és nem csatlakozik olyan kormányhoz, amit a három vádemeléssel sújtott Netanjahu vezet.

A Likud a szeptemberi és a márciusi kampány során azzal vádolta Lapidot, hogy szabotálja az egységkormány megalakulását, mert nem akarja, hogy Gánc és Netanjahu rotációs megállapodást kössön, ami felülírná a Gánc és a közte lévő megállapodást.

A legutóbbi választások után, március 15-én az ellenzék, köztük a többnyire arab törvényhozók alkotta Egyesült Lista támogatásának köszönhetően Gantzhoz került a kormányalakítás mandátuma, aki 1,5 héttel később a Likuddal folytatott koalíciós tárgyalások életben tartása érdekében a Jes Atid jelöltje, Meir Cohen helyett saját magát jelölte a Kneszet megüresedett elnöki posztjára, ezzel elindítva a szövetség szétbontását.

Netanjahu és Gantz április 20-án megállapodást írt alá egy nemzeti, vészhelyzeti egységkormány létrehozásáról.

Május 17-én 508 nap kormányalakítási krízist lezárva, Izrael 35. kormánya letette az esküt.

Megosztás

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .