Riport: Izrael titkos listát készít azokról a tisztviselőkrők, akiket a Nemzetközi Büntetőbíróság háborús bűncselekményekért eljárással fenyegethet

2
Beni Gantz védelmi miniszter (Kék-Fehér) és Benjamin Netanjahu miniszterelnök (Likud) 2020. június 7. Fotó: youtube képernyőfotó

ujkelet.live

Az izraeli hatóságok állítólag összeállítottak egy listát több száz katonai és védelmi tisztről, akiket a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) eljárással fenyeget.

A Haaretz szerint a lista mindeddig mintegy 200–300 embert tartalmaz, akiket külföldön letartóztathatnak állítólagos háborús bűncselekményekért.

A forrás nélküli jelentés szerint a listán szereplők személyazonossága nem ismert, és a névjegyzékben szereplők közül nem mindenkit tájékoztattak.

Ugyanakkor a lista valószínűleg magában foglal néhány izraeli felső vezetőt, különösen azokat, akik részt vettek a 2014-es gázai háborúban. Köztük lehet Benjamin Netanjahu miniszterelnök; Benny Gantz védelmi miniszter, aki akkoriban az Izrael Védelmi Erők vezérkari főnöke volt; Mose Já’álon akkori védelmi miniszter és jelenlegi ellenzéki képviselő, valamint az Izraeli Védelmi Erők jelenlegi vezérkari főnöke, Aviv Kohavi, aki akkoriban a katonai hírszerzés vezetője volt. A listán lehetnek még volt védelmi miniszterek, mint Avigdor Liberman és Naftali Bennett, az ellenzéki Jiszráel Bejtenu és Jamina pártok vezetői, valamint Joram Cohen és Nadav Argaman, a Sabak (Sin Bét) biztonsági szolgálat korábbi és jelenlegi vezetői és más, alacsonyabb rangú tisztek is.

A jelentés szerint Izrael igyekszik a listát titokban tartani, attól tartva, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság azt a bűntudat elismerésének tekintheti.

A Nemzetközi Büntetőbíróság háromfős bírói testülete az elkövetkező napokban vagy hetekben dönt arról, hogy a bíróság joghatósággal rendelkezik-e a palesztin területek felett, és vizsgálatot indíthat a Ciszjordániában, a Gázai övezetben és Kelet-Jeruzsálemben elkövetett állítólagos háborús bűncselekményekkel kapcsolatban.

Júniusi héber médiajelentések szerint Izrael a Nemzetbiztonsági Tanács, az igazságügyi és a külügyminisztériumok, valamint az Izraeli Védelmi Erők katonai ügyészsége nemzetközi osztályának tisztviselőiből álló csoportot jelölt ki, hogy koordinálja az ország válaszát a Nemzetközi Büntetőbíróság bármely fellépésére.

Az ötéves előzetes vizsgálat végén az ICC ügyésze, Fatou Bensouda decemberben közölte, hogy megalapozottnak találta, hogy vizsgálatot nyissanak a „palesztin terüleken” kialakult helyzet miatt, de a joghatóság kérdését a tárgyalás elrendeléséről döntő tanácsra bízta.

Az állítólagos bűncselekmények, amelyeket Bensouda ki akar vizsgálni:

– Három incidens, amelyek során az Izraeli Védelmi Erők állítólag háborús bűncselekményeket követett el azzal, hogy tudatosan aránytalan támadásokat indított a 2014-es gázai háború alatt.

– A Hamász és más palesztin terrorista szervezetek által elkövetett állítólagos háborús bűncselekmények a 2014-es gázai háború alatt.

– a 2014. júniusa óta az izraeli civil lakosság Júdea és Szamáriába történő áthelyezésében részt vevő izraeli tisztviselők állítólagos háborús bűncselekményei.

– Az izraeli hadsereg által bevetett halálos eszközök – 2018. márciusától kezdve [Visszatérés Menete] – a Gázai övezet és Izrael közötti határkerítés közelében lévő tüntetők ellen.

Netanjahu „abszurd”-nak nevezte Bensouda döntését, mondván, a bíróságot Izrael elleni fegyverré alakították.

„Miközben arab szomszédainkkal a remény és a béke új területei felé haladunk, a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróság visszafelé halad. Pénteken végül az Izrael elleni politikai háború fegyverévé vált,” mondta Netanjahu a Bensouda bejelentését követő heti kabinetülés elején.

Netanjahu szerint az ügyész határozata három „abszurditást” tartalmazott, amelyek közül az első ellentétes a bíróság alapelveivel.

„A Nemzetközi Büntetőbíróságot a második világháború rémtettei után hozták létre, különös tekintettel a népünkkel elkövetett borzalmakra, és célja az olyan problémák kezelése, amelyeket az államok a háborús bűnözőkkel szemben felvetnek, mint például a népirtás vagy a tömeges deportálás”.

Másodszor, a Júdea és Szamáriában lévő telepek bírósági vizsgálata kapcsán Netanjahu azzal érvelt, hogy a döntés ellentétes a zsidó jogok „történelmi igazságával” Izrael történelmi földjén.

„A zsidók zsidók szülőföldjén való letelepedéshez való jogával szemben jár el. Hogy azt a tényt, hogy a zsidók a földjükön élnek, háborús bűncselekménnyé tegyék – nehéz ennél nagyobb abszurditást találni.”

Végül, Netanjahu szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság figyelmen kívül hagyta a „jelenlegi igazságot”, és arra szólította a testületet, hogy inkább Irán vagy Szíria intézkedései ellen indítson vizsgálatoz.

Előzmény

A Palesztin Hatóság 2014-ben fordult a bírósághoz, miután John Kerry akkor amerikai külügyminiszter vezette békekezdeményezés megbukott.

Az előzetes vizsgálatot azt követően indították el, hogy a Palesztin Hatóság aláírta a Római Statútumot, és hivatalosan elfogadta a bíróság joghatóságát a területén.

A palesztinok két panaszt nyújtottak be Izrael ellen, az egyik a 2014-es gázai háborúval kapcsolatos, a második pedig az izraeli telepes építkezésekkel foglalkozott „a megszállt palesztin területeken Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben.”

Az izraeli kormány ellensúlyozva a palesztin nyomást a vizsgálat megindítására, azzal érvelt, hogy a hágai székhelyű bíróságnak nincs joghatósága az izraeli-palesztin ügyben – elsősorban azért, mert Palesztina nem állam.

A bejelentés

„Ma bejelentem, hogy a hivatalom rendelkezésére álló összes megbízható információ alapos, független és objektív értékelését követően a palesztin helyzet előzetes vizsgálata azzal a megállapítással zárult, hogy teljesült a Római Statútumban előírt összes törvényes kritérium a vizsgálat megindítására. Röviden: meggyőzőnek találtam, hogy háborús bűncselekményeket hajtottak végre vagy hajtanak végre Ciszjordániában, ideértve Kelet-Jeruzsálemet és a Gázai övezet is,” olvasható Bensouda december 20-i nyilatkozatában.

Az izraeli hadsereg 2014-es erős szikla hadművelete során alkalmazott intézkedéseinek kritizálása mellett Bensouda Izrael Júdea és Szamáriára vonatkozó politikájával is foglalkozott.

„Az egyértelmű és kitartó felszólítások ellenére, hogy Izrael álljon le a nemzetközi joggal ellentétesnek tartott tevékenységekkel a palesztin területeken, nincs arra utaló jel, hogy azok le fognak állni. Sőt, a jelek éppen arra utalnak, hogy ezek nemcsak folytatódnak, hanem Izrael megkísérelheti ezen területek annektálását is,” jelentette ki az ügyész, majd idézte Netanjahu legutóbbi kampányígéretét, hogy ha újraválasztják, annektálja a Jordán-völgyet.

Az ügyész továbbá azt írta, hogy „megalapozottan feltételezhető, hogy a Hamász és a palesztin fegyveres csoportok tagjai háborús bűncselekményeket követtek el a polgárok és a polgári célpontok elleni szándékos támadásokkal; a védett személyek pajzsként történő használatával; a védett személyek szándékos megfosztásával az igazságos és szabályszerű tárgyalástól és a szándékos gyilkolásért, valamint kínzásért vagy embertelen bánásmódért és / vagy a személyes méltóságot sújtó támadásért.”

2 Kommentek

  1. A hezbollah vetetöi ellen,irán,fatah,hamasz,erdogán,ezek ellen miért nincs elfogsto parancs? Mindegyik öl,ölt és ölni akar!

  2. Mivel Izrael Állam nem tagja ennek a Bíróságnak,nem léphetett be oda a területén lévő Autonómia Hatóság sem! Hiszen az nem Állam!
    Így bármely határozata Izrael Államra érvénytelen.
    Viszont miért nem foglalkoznak a ténylegesen háborús bűncselekményt elkövető Gázai Hamasz terror szervezet rakéta-terrorjával?
    És az állandó határsértési kísérleteivel?

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .