ujkelet.live
Jibril Rajoub Fatah főtitkár és a Hamász politikai szárnyának helyettes vezetője, Salah al-Arouri csütörtökön egy virtuális sajtótájékoztató keretében Rámalláhban ígéretet tett, hogy „egyesítik erőfeszítéseket” az annektálás elleni küzdelemben.
Bár a szuverenitás alkalmazásának elindítása Júdea és Szamária zsidó közösségeire és a Jordán-völgyre hivatalosan szerdától alkalmazható, amint azt Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Beni Gantz védelmi miniszter közötti koalíciós megállapodás előírja, még várat magára.
Netanjahu kedden találkozott az USA izraeli nagykövetével, David Friedmannal és Avi Berkowitz közel-keleti különleges megbízottal. A találkozót követően a miniszterelnök azt mondta: „Beszéltem Avi Berkowitz amerikai küldöttel és David Friedman nagykövettel a szuverenitás kérdéséről. Dolgozunk az ügyön, és folytatjuk a munkát az elkövetkező napokban.”
„Támogatjuk egymást, mert egy csónakban evezünk, amikor az annektálásról van szó,” mondta Arouri Bejrútból bejelentkezve a videokonferencia beszélgetésre.
Arouri ígéretett tett, hogy a Hamász terrorszervezet alkalmazni fogja a küzdelem és az ellenállás minden formáját az izraeli terv ellen, és kijelentette, hogy a Hamász támogatja a Palesztin Hatóság vezetésének valamennyi jogi és politikai intézkedését az ügyben.
Arouri szerint mindannyiuknak be kell látni, hogy a csatatér Júdea és Szamária területére tolódott át. A Gázai övezet lakosai készen állnak, és a Hamász katonai szárnyának szóvivője, Abu Obeida már kijelentette, hogy az annektálást a palesztinok elleni hadüzenetnek veszik.
Arouri dicsérte a Palesztin Hatóság vezetőjét, Mahmúd Abbászt, amiért nem volt hajlandó engedni Izraelnek.
„Az ellenségnek szóló üzenetünk: Ne becsüljétek alá elszántságunkat vagy elutasításunkat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az első és a második intifáda ideje alatt végzett közös munkával sikerült meghíúsítani a megszálló terveit. Amikor együtt dolgoztunk, arra kényszerítettük a megszállót, hogy visszavonuljon és engedményeket tegyen.”
Rajoub szerint a Fatah „új fejezetet nyit” a nemzeti egység vonatkozásában, és a frakciók az annektással szembeni jövőbeni fellépéseinek összehangolásáról fognak beszélni.
„A közös küzdelem egyesítését tágyaljuk a terepen” mondta Rajoub. „Együtt vezetjük csatáinkat Palesztina zászlaja alatt annak érdekében, hogy az 1967-es határokon létrehozzunk egy független és szuverén palesztin államot, és nemzetközi határozatok alapján megoldjuk a menekültek kérdését.”
„…Népünk reakciója az [annektálási tervre] azt mutatja, hogy nemzeti egyetértés van az amerikai és izraeli összeesküvés elutasításában.”
Rajoub is figyelmeztette Izraelt, hogy ha az annektálás megvalósul, azt hadüzenetnek veszik.
„A megszállással való konfliktusunk egzisztenciális. Ha végrehajtják az annektálást, akkor a megszállást ellenségként fogjuk kezelni. Ma kijelentettük, hogy megállapodást kötünk a Hamásszal az annektálási terv és az évszázad megállapodása [Donald Trump amerikai elnök béketerve] elleni küzdelemhez.”
A többnyire arab törvényhozókból álló Egyesült Lista párt elnöke, Ayman Odeh szintén részt vett a konferencián „a palesztin megbékélési lépések támogatása érdekében. A frakciók közötti megbékélés szükséges lépés az annektálás elleni küzdelemben, a megszállás megszüntetésében és az igazságos béke elérésében”.
„A folyamatos viták csak azokat szolgálják, akik folytatni akarják a megszállást és az apartheid létrehozását. Akik támogatják a kétállami megoldást, támogatniuk kell a megbékélést is.”
A kormányzó Likud párt egy újabb mélypontnak nevezte Odeh megjelenését a konferencián.
„Ez az az ember, akivel Jáir Lapid és [Mose] Já’álon kormányt akart alakítani. A szégyennek nincs határa”, jelentette ki a párt nyilatkozata az ellenzéki Jes Atid-Telem párt vezetőire utalva.
Slomo Karhi (Likud) képviselő pedig panaszt nyújtott be a Kneszet Etikai Bizottságához.
Az ellenzéki Jiszráel Bejtenu képviselője, Oded Forer szintén kritizálta Odeh részvételét a konferencián.
„Ayman Odeh ismét mindenkinek megmutatta, hogyan használja ki státusát és annak előnyeit [mint képviselő], és arcon köpte az izraeli állampolgárokat. Odeh a rámalláh-i parlamentbe tartozik, és örömmel járulnék hozzá személyesen a költözési költségeihez.”
A két fő palesztin frakció együttes nyilatkozata 2007 óta ritka, akkor vette át a Hamász erőszakkal a Gázai övezet irányítását Abbász Fatah pártjától, aki azóta csak az autonóm területek irányítására jogosult Júdea és Szamáriában (Ciszjordánia).
Abbász egyébként 2005-ben nyerte el a vezetői pozíciót, de választások hiányában négy évre szóló hivatali idejének 15. évében jár.
A legutóbbi megbékélési kísérletek részeként a Hamász és a Fatah 2017. október 12-én egyiptomi közvetítéssel megállapodást kötött arról, hogy a terrorszervezet 2017. december 1-ig átadja a Gázai övezet irányítását a nemzetközileg elismert Palesztin Hatóságnak, és megtárgyalják az egységkormány alakításának feltételeit is.
Ezek megvalósítása azonban nem történt meg.
A nézeteltérés kulcskérdései a gázai közalkalmazottak sorsa és az övezet biztonsági ellenőrzése.
A felek egymást okolták a megbékélési erőfeszítések kudarcáért.
A januárban bemutatott “évszázad megállapodása” az amerikai kormány legnagyvonalúbb ajánlata Izrael számára. Jeruzsálem Izrael osztatlan fővárosa marad, és az USA elismeri a C-zónában lévő zsidó közösségeket Izrael részeként továbbá a Jordán-völgyet a zsidó állam keleti védelmi vonalaként.
A terv a palesztinoknak lehetővé teszi, hogy jelenlegi területeket megduplázva (Júdea és Szamária területének 70 százalékát megkapva), bizonyos kondíciók teljesítésével – például Izrael elismerése mint zsidó állam valmint Jeruzsálem elismerése Izrael fővárosaként – saját államuk legyen, melynek fővárosa a Kelet-Jeruzsálem peremén lévő Abu Dísz. Ez az állam azonban nem lenne jogosult hadsereg fenntartására és katonai szerződések aláírására, és Izrael ellenőrizné a határait.
A palesztin fél még a terv előkészítési fázisában, látatlanul elutasította a tervet.
Az egyoldalú izraeli annektálást, a terület nagyságától függetlenül, széles körben a nemzetközi jog megsértésének tekintik, és hevesen ellenzik a palesztinok, a térség országai, köztük Jordánia, valamint az Európai Unió.
Izraeli média riportok szerint Heiko Maas német külügyminiszter három héttel ezelőtt Jeruzsálemben a Netanjahuval folytatott találkozón figyelmeztetett, hogy más nemzetek szankciókkal sújthatják Izraelt, és esetleg hivatalosan is elismerhetik a palesztin államot, ha Izrael elindítja az annektálási folyamatot.
Oda kellene már jo erösen vágni nekik mert a késlekedés csak erösitheti öket. Azt hiszik Izrael gyenge és fél tölük. Oda vágni keményen,hogy megemlegessék egy életre. Golda Meir már kitörülte volna a vezetöiket az éltböl.