Riport: A jordánok világossá tették Izrael számára, hogy a korlátozott annektálás is elfogadhatatlan számukra

0
Beni Gantz védelmi miniszter (Kék-Fehér) és Benjamin Netanjahu miniszterelnök (Likud) 2020. június 7. Fotó: youtube képernyőfotó

ujkelet.live

A jordán kormány több csatornán egyértelművé tette Izraelnek, hogy ellenzi Júdea és Szamária Donald Trump amerikai elnök béketervében szereplő területének kis volumenű és korlátozott annektálását is, és ugyanúgy fog reagálni rá, mint a széles körű annektálásra, idézett a 13-as csatorna izraeli tisztviselőket, akiket tájékoztattak az ügyről.

A koalíciós megállapodás Benjamin Netanjahu és partnere, Beni Gantz (Kék-Fehér) között lehetővé teszi a miniszterelnök számára az annektálás szavazásra bocsátását a Trump-kormánnyal koordináltak szerint a kabinetben vagy a parlamentben már július 1-jén.

Az egyik üzenetváltásra múlt héten került sor Ammanban II. Abdullah jordán király és Joszi Cohen, a Moszad vezetője közötti találkozón. Az ülésen Cohen vizsgálódott a királynál, hogy mi lenne Jordánia álláspontja ha az annektálás csak a telepes blokkokra vagy csak néhány kis közösségre korlátozódna.

Az izraeli tisztviselők szerint a jordán válasz a következő volt: „Számunkra nincs különbség a nagy és a kis annektálás között.” A jordánok ezt egyértelművé tették az Egyesült Államok és néhány európai ország számára, hogy elkerüljék a bizonytalanságot a kérdéssel kapcsolatos álláspontjukat illetően.

A Fehér Ház háromnapos intenzív tárgyalásai arra vonatkozóan, hogy Trump elnök zöld utat adjon-e az annektálásra, végső döntés nélkül zárultak csütörtökön.

A Fehér Ház küldötte, Avi Berkowitz hétvégén érkezett Izraelbe, hogy megvitassa Trump elnök béketervét és az annektálást.

Az izraeli tisztviselők szerint Berkowitz szombat este találkozott Netanjahuval, ma este pedig a miniszterelnöki iroda vezetőjével, Ronen Peretzcel és a Kormányzati Tevékenységel Koordinátora a Területeken (COGAT – Izrael katonai összekötőjeként szolgál a palesztinokkal) vezetőjével, Kamil Abu Rukun vezérőrnaggyal folytatott megbeszélést.

Berkowitz holnap találkozik Beni Gantz védelmi miniszterrel. Gantz várhatóan hangsúlyozni fogja Berkowitznak, hogy az annektálási folyamatoknak egy szélesebb diplomáciai folyamat kezdetét kell képezniük, és összhangban kell állniuk a Trump-terv minden alapelvével, köztük egy palesztin állam létrehozásának lehetőségével, és nem szabad egyoldalúan végrehajtani.

A tágyalások várhatóan folytatódni fognak az amerikaiakkal, és ezen a héten nem várható drámai döntés az ügyben.

Izrael a Fehér Ház jóváhagyása nélkül nem fogja előmozdítani az annektálást. Az ügyben nézeteltérések vannak mind az izraeli kormány, mind a Trump-kormány között. Mindkét ország biztonsági és hírszerzési tisztviselői attól tartanak, hogy az annektálás erőszakos eszkalációhoz vezethet a térségben.

A Palesztin Hatóság elnökéhez, Mahmúd Abbászhoz közeli források szerint a palesztin kormány teljes koordinációt folytat Jordániával Izrael és az annektálási terv ellen, a terv megbuktatása érdekében.

Időközben Abbász felszólította a Fatah és a Tanzim (a Fatah mozgalom egyik militáns frakciója) vezető rangú tisztviselőit, hogy kerüljék az erőszakot és a lőfegyverek használatát, mert az csak a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet malmára hajtja a vizet és intifádához vezethet, amit a palesztin elnök nem akar. A Hamász a gázai frakciókkal egyetértésben “harag napját” hirdetett július 1-jére.

Az “évszázad megállapodása” az amerikai kormány legnagyvonalúbb ajánlata Izrael számára. Jeruzsálem Izrael osztatlan fővárosa marad, és az USA elismeri a C-zónában lévő zsidó közösségeket Izrael részeként továbbá a Jordán-völgyet a zsidó állam keleti védelmi vonalaként.

A terv a palesztinoknak lehetővé teszi, hogy jelenlegi területeket megduplázva (Júdea és Szamária területének 70 százalékát megkapva), bizonyos kondíciók teljesítésével – például Izrael elismerése mint zsidó állam valmint Jeruzsálem elismerése Izrael fővárosaként – saját államuk legyen, melynek fővárosa a Kelet-Jeruzsálem peremén lévő Abu Dísz. Ez az állam azonban nem lenne jogosult hadsereg fenntartására és katonai szerződések aláírására, és Izrael ellenőrizné a határait.

A palesztin fél még a terv előkészítési fázisában, látatlanul elutasította a tervet.

Az egyoldalú izraeli annektálást, a terület nagyságától függetlenül, széles körben a nemzetközi jog megsértésének tekintik, és hevesen ellenzik a palesztinok, a térség országai, köztük Jordánia, valamint az Európai Unió.

Izraeli média riportok szerint Heiko Maas német külügyminiszter három héttel ezelőtt Jeruzsálemben a Netanjahuval folytatott találkozón figyelmeztetett, hogy más nemzetek szankciókkal sújthatják Izraelt, és esetleg hivatalosan is elismerhetik a palesztin államot, ha Izrael elindítja az annektálási folyamatot.

A 12-es csatorna pénteken egy vezető rámalláh-i tisztviselőt idézve arról számolt be, hogy Izrael Jordánián keresztül üzetenet küldött a Palesztin Hatóság elnökének, Mahmúd Abbásznak, hogy a tervezett annektálási terület nagysága jelentősen lecsökkent, nem fog kiterjedni a Jordán-völgyre, csak 2-3 telepes blokkot fog érinteni.

Az üzenetet azt követően továbbították, hogy a Moszad vezetője Jordániában járt, hogy találkozzon II. Abdullah királlyal.

Gantz pénteken kijelentette, hogy hajlandó azonnal találkozni a palesztinokkal a béketárgyalások érdekében és kölcsönös lépések előmozdítását ígérte, ha Izrael elindítja az annektálást.

Gantz egy Facebook-bejegyzésben a palesztinokkal folytatott tárgyalások hiányán sajnálkozott, mondván, hogy kapcsolatba áll az Egyesült Államokkal, európai országokkal és más nemzetekkel, hogy miként kezdhetnék meg a tárgyalásokat Donald Trump elnök békejavaslata alapján.

Míg a béketárgyalások hosszú évek óta tartó hiányáért elsősorban a palesztinokat vádolta, Gantz azt mondta, hogy azonnal leülne velük, ha tárgyalni akarnának.

„Ha komolyan tárgyalnának, kész vagyok holnap reggel megjelenni Rámalláhban, hogy megvitassuk”.

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .