ujkelet.live
A 12-es csatorna esti riportja szerint az izraeli biztonsági szolgálatok vezetőinek véleménye erősen megoszlik abban, hogy milyen lehetséges következményekkel járhat, ha a kormány elindítja a folyamatot Júdea és Szamária egyes részeinek annektálására, azaz jelentős erőszakkal jár-e a palesztinok részéről vagy sem.
Az Izraeli Védelmi Erők parancsnoka, Aviv Kochavi vezérkari főnök valamint a Moszad igazgatója Joszi Cohen és a Sabak ((Sin Bét) belbiztonsági szolgálat vezetője, Nadav Argaman szerdán részt vettek a biztonsági kabinet ülésén, mely során a miniszterek megvitatták a területre alkalmazott szuverenitás kiterjesztésének kérdését.
A csatorna az ülésen jelen lévő minisztereket idézve arról számolt be, hogy Kochavi és a katonai hírszerzés vezetője, Tamir Hayman vezérőrnagy erőszakos felkelés kirobbanására figyelmeztette a minisztereket Júdea és Szamária területén, köztük katonákat és civileket célzó fegyveres támadásokat, valamint öngyilkos robbantásokat, mint a második intifáda idején a 2000-es évek elején. A lépés továbbá harcokhoz vezethez a Hamász terrorszervezet irányítása alatt álló Gázai övezetben.
A Moszad vezetője azonban állítólag nem értett egyet a hadsereg előrejelzésével.
„Nem fogadom el azt az állítást, miszerint az annektálás erőszakos válaszokat fog eredményezni” mondta állítólag Cohen az ülésen.
A Sabak igazgatójának álláspontja valahol Kochavi és Cohen között volt. Argaman szerint bár az annektálásra lesz válasz, a gazdasági feltételek elég jók a területen, ezért nem gondolja, hogy a palesztinoknak érdeke lenne „megszegni a játékszabályokat.”
A csatornának nyilatkozó két miniszter azt mondta, hogy jó ideje nem láttak ilyen heves vitát a biztonsági szolgálatok között.
A Sabak, a Moszad és az Izraeli Védelmi Erők nem kívánták kommentelni, mik hangzottak el az ülésen.
Beni Gantz védelmi miniszter egy Twitter-bejegyzés formájában ítélte el a szivárogtatást.
„A biztonsági kabinetből származó szivárogtatások komoly aggodalomra adnak okot és ez egy elfogadhatatlan jelenség. Ha a biztonsági erők nem képesek szabadon bemutatni álláspontjukat és minden releváns információt a politikai vezetés számára, akkor amit a szivárogtatók tesznek az az állambiztonság egyértelmű megsértése”.
A koalíciós megállapodás Benjamin Netanjahu miniszterelnök és partnere, Gantz (Kék-Fehér) között lehetővé teszi a miniszterelnök számára az annektálás szavazásra bocsátását a Trump-kormánnyal koordináltak szerint a kabinetben vagy a parlamentben már július 1-jén.
Izrael a Fehér Ház jóváhagyása nélkül nem fogja előmozdítani az annektálást. Az ügyben nézeteltérések vannak mind az izraeli kormány, mind a Trump-kormány között. Mindkét ország biztonsági és hírszerzési tisztviselői attól tartanak, hogy az annektálás erőszakos eszkalációhoz vezethet a térségben.
A Fehér Ház háromnapos intenzív tárgyalásai arra vonatkozóan, hogy Donald Trump amerikai elnök zöld utat adjon-e Izraelnek Júdea és Szamária zsidó közösségei és a Jordán-völgy annektálásához, végső döntés nélkül zárultak csütörtökön.
Az USA izraeli nagykövete, David Friedman már ma visszarepül Izraelbe a Fehér Ház megbízottjával, Avi Berkovitzcal, hogy tárgyalásokat folytassanak Benjamin Netanjahu miniszterelnök, Beni Gantz védelmi miniszter és Gabi Askenázi részvételével Trump béketervéről és az izraeli annektálási tervről.
A januárban bemutatott “évszázad megállapodása” az amerikai kormány legnagyvonalúbb ajánlata Izrael számára. Jeruzsálem Izrael osztatlan fővárosa marad, és az USA elismeri a C-zónában lévő zsidó közösségeket Izrael részeként továbbá a Jordán-völgyet a zsidó állam keleti védelmi vonalaként.
A terv a palesztinoknak lehetővé teszi, hogy jelenlegi területeket megduplázva (Júdea és Szamária területének 70 százalékát megkapva), bizonyos kondíciók teljesítésével – például Izrael elismerése mint zsidó állam valmint Jeruzsálem elismerése Izrael fővárosaként – saját államuk legyen, melynek fővárosa a Kelet-Jeruzsálem peremén lévő Abu Dísz. Ez az állam azonban nem lenne jogosult hadsereg fenntartására és katonai szerződések aláírására, és Izrael ellenőrizné a határait.
A palesztin fél még a terv előkészítési fázisában, látatlanul elutasította a tervet.
Az egyoldalú izraeli annektálást, a terület nagyságától függetlenül, széles körben a nemzetközi jog megsértésének tekintik, és hevesen ellenzik a palesztinok, a térség országai, köztük Jordánia, valamint az Európai Unió.
Izraeli média riportok szerint Heiko Maas német külügyminiszter két héttel ezelőtt Jeruzsálemben a Netanjahuval folytatott találkozón figyelmeztetett, hogy más nemzetek szankciókkal sújthatják Izraelt, és esetleg hivatalosan is elismerhetik a palesztin államot, ha Izrael elindítja az annektálási folyamatot.
