ujkelet.live
A 13-as csatorna riporterének nyilatkozó nyugati diplomaták szerint Katar tájékoztatta Izraelt, hogy a jövő hónapban felfüggeszti a Gázai övezetnek folyósított készpénz segélyt a zsidó állam Júdea és Szamária egyes részeinek annekálására vonatkozó terve miatt.
Az elmúlt nyolc évben Katar több százmillió dollárt adott a Gázai övezetnek az infrastruktúra, az egészségügy, a villamos energia és más projektek támogatására, és 2018 novembere óta az Izrael és a Gázai övezetet uraló Hamász terrrorszervezet közötti tűzszüneti megállapodás részeként készpénz segélyt nyújt a közszolgák béréhez és a mély szegénységben élő családok számára. A kifizetések felfüggesztése új erőszakhoz vezethet.
A gázai átlagbér 360 dollár/hónap körül mozog a Palesztin Központi Statisztikai Hivatal szerint. Az övezetben rekordmagas, 50 százalék feletti a munkanélküliségi ráta.
A katari pénz miatt Benjamin Netanjahu ügyvivő miniszterelnök folyamatos kritikákkal szembesül a politikai spektrum minden oldaláról. Az új kormány védelmi minisztere, Beni Gantz ex-vezérkari főnök a választási kampányok során a katari segély beengedését a Hamász azámára védelmi pénznek nevezte, most viszont úgy tűnik, szemet húny felette.
Az ügy részleteiről tájékoztatott források szerint Katar nem folytatja a kifizetéseket mindaddig, amíg a lehetséges annektálás körüli helyzet világossá válik.
A koalíciós megállapodás Netanjahu és partnere, Gantz között lehetővé teszi a miniszterelnök számára az annektálás szavazásra bocsátását a Trump-kormánnyal koordináltak szerint a kabinetben vagy a parlamentben már július 1-jén.
A Trump-kormány még nem döntötte el, hogy zöldutat ad-e Netanjahunak az annektáláshoz, konszenzust szeretnének az izraeli kormány részéről a kérdésben, azaz Gantz és Gabi Askenázi külügyminiszter is támogassa Netanjahu tervét..
Az egyoldalú izraeli annektálást, a terület nagyságától függetlenül, széles körben a nemzetközi jog megsértésének tekintik, és hevesen ellenzik a palesztinok, a térség országai, köztük Jordánia, valamint az Európai Unió.
Katar több csatornán közvetítette üzenetét az elmúlt két hétben, többek között a Palesztin Hatóság donor országaival folytatott Zoom-megbeszélésen.
Katar képviselője az ülésen hangsúlyozta, hogy bármilyen izraeli annektálási lépésnek következményei lesznek. A nyugati diplomaták szerint az üzenetet a Zoom-konferencián résztvevő vezető izraeli tisztviselőknek címezték.
Katar attól tart, hogy Izrael július 1-jén – Netanjahu határideje – elindítja az annektálást, és nem akarják, hogy azt szűrjék le belőle, hogy lehetővé teszik az izraeli annektálást azáltal, hogy pénzt küldenek a gázai béke megőrzéséhez.
Mohammad al-Emadi katari küldött kedden azt nyilatkozta, hogy a pénzügyi segélycsomag a gázai szegények számára jövő héten érkezik az övezetbe.
A 10 millió dollár értékű segélyt 100 000 család között osztják fel egyenlő arányban, azaz családonként 100 dollár jár majd.
A segély megérkezése hetek óta halasztódik, Emadi múlt héten azt mondta, hogy a késés oka a koronavírus krízishez köthető.
Miközben a hadsereg intenzíven készül a kormány tervének bejelentését kiváltó reakciókra, Aviv Kochavi vezérkari főnök kedden figyelmeztetett, hogy Izrael hamarosan erőszakos zavargásokkal szembesülhet Júdea és Szamáriában, amelyek könnyen átterjedhetnek Gázába.
Egy katonai gyakorlatot megtekintve északon Kochavi bár konkrétan nem említette az annektálási tervet, azt mondta a katonáknak, hogy lehet, hamarosan Júdea és Szamária felé kell fordítaniuk figyelmüket.
„Néhány hét múlva Júdea és Szamáriában találhatjátok magatokat a térségben zajló zavargások és terror miatt”, mondta Kochavi egy csapat katona előtt.
„A közelgő események harcokká fejlődhetnek a Gázai övezetben”, mondván, a normál feszültséggel fűszerezett csendes hónapok Gázával intenzív harcokba fordulhatnak.
Az “évszázad megállapodása” az amerikai kormány legnagyvonalúbb ajánlata Izrael számára. Jeruzsálem Izrael osztatlan fővárosa marad, és az USA elismeri a C-zónában lévő zsidó közösségeket Izrael részeként továbbá a Jordán-völgyet a zsidó állam keleti védelmi vonalaként.
A terv a palesztinoknak lehetővé teszi, hogy jelenlegi területeket megduplázva (Júdea és Szamária területének 70 százalékát megkapva), bizonyos kondíciók teljesítésével – például Izrael elismerése mint zsidó állam valmint Jeruzsálem elismerése Izrael fővárosaként – saját államuk legyen, melynek fővárosa a Kelet-Jeruzsálem peremén lévő Abu Dísz. Ez az állam azonban nem lenne jogosult hadsereg fenntartására és katonai szerződések aláírására, és Izrael ellenőrizné a határait.
A palesztin fél még a terv előkészítési fázisában, látatlanul elutasította a tervet.
A palesztinok (ha van ilyen nép) sose fogja elismerni Izrael államot, ezt ne remélje Netanjahu. Itt kezdődik és végződik az annektálás terve. Ezután tegyen amit akar Netanjahu, a következmények őt terhelik. Gantzot csak a felelősség megosztása miatt választotta maga mellé.