Palesztin miniszter: Annektálás esetén a Palesztin Hatóság összeomlik

2
A Trump-kormány bèketerve szerinti Izrael térképe 2020. január 28.

ujkelet.live

Hussein al-Sheikh, az Izraellel fenntartott kapcsolatokért felelős palesztin tisztviselő és Mahmúd Abbász elnök két legközelebbi tanácsadójának egyike, vasárnap este az izraeli Kan rádiónak azt nyilatkozta, hogy a Palesztin Hatóság összeomlik, és vele együtt a palesztin biztonsági erők is, ha Izrael előmozdítja Júdea és Szamária egyes részeinek annektálását.

„Annektálás esetén, még ha csak részleges is, nem lesz Palesztin Hatóság, ez a döntésünk végleges”, mondta al-Sheikh. „Izraelre fog hárulni a felelősség a biztonságért, az oktatásért és az egészségügyért a területeken. Ezt hónapokkal ezelőtt hivatalosan közöltük Izraellel és az Egyesült Államokkal. Visszatérünk az Oslo előtti napokra; nem vagyunk sem jótékonysági egyesület sem kollaboránsok”.

Abbász Fatah pártja hétfőre tüntetéseket tervez tiltakozásul az izraeli annektálás ellen.

„A palesztin vezetés úgy döntött, hogy nem folyamodik erőszakhoz, továbbra is irányítás alatt tartja a helyzetet”.

Abbász májusban kijelentette, hogy felmondja az összes Izraellel és Egyesült Államokkal kötött megállapodást, ideértve a zsidó állammal folytatott biztonsági együttműködést is, Benjamin Netanjahu annektálási terve miatt.

Pár nappal később a palesztin kormány bejelentette, hogy nem fogadja el az Izraeltől érkező adóbevételeket.

A koronavírus-válság már jelentős károkat okozott a Palesztin Hatóság a gazdaságában: a Világbank két hete azt jósolta, hogy a palesztin gazdaság 2020-ban akár 11% -kal is csökkenhet. A Bank előrejelzése szerint a Pénzügyminisztérium finanszírozási hiánya ebben az időszakban 1,5 milliárd dollár fölé emelkedik.

Izrael közelgő terve miatt, mely Júdea és Szamária zsidó közösségei és a Jordan-völgy annektálására irányul, egyre inkább forrósodik a nemzetközi hangulat.

A koalíciós megállapodás Netanjahu és partnere, Beni Gantz (Kék-Fehér) között lehetővé teszi a miniszterelnök számára az annektálás szavazásra bocsátását a Trump-kormánnyal koordináltak szerint a kabinetben vagy a parlamentben már július 1-jén.

A 13-as csatorna riporterének nyilatkozó amerikai és izraeli források szerint a Fehér Ház a héten magas szintű üléseket fog tartani annak megvitatására, hogy jóváhagyják-e Izrael Júdea és Szamária egyes részeinek annektálására irányuló tervét.

Izrael a Fehér Ház jóváhagyása nélkül nem fogja előmozdítani az annektálást. Az ügyben nézeteltérések vannak mind az izraeli kormány, mind a Trump-kormány között. Mindkét ország biztonsági és hírszerzési tisztviselői attól tartanak, hogy az annektálás erőszakos eszkalációhoz vezethet a térségben.

Az ülésekre várhatóan hétfőn vagy kedden kerül sor Jared Kushner, Mike Pompeo külügyminiszter, Robert O’Brien nemzetbiztonsági tanácsadó és az USA izraeli nagykövete, David Friedman részvételével.

Avi Berkowitz, a Fehér Ház különleges megbízottja lemondta izrael útját, hogy jelen lehessen az üléseken.

Trump elnök várhatóan egy bizonyos szakaszban csatlakozni fog a megbeszéléshez.

Friedman támogatja az izraeli kormány annektálási tervét, ám a kormányban mások óvatosabbak.

Pompeo sok fenntartással távozott Izraelből a tervvel kapcsolatban, a regionális stabilitással kapcsolatos aggodalmak és az izraeli kormányon belüli belső nézeteltérések miatt. A riportban idézett források szerint azonban úgy tűnik, hogy Pompeo azóta közelebb került Friedman álláspontjához.

Kushner álláspontja nem világos. Ideológiai szempontból nem ellenzi az annektálást, de sok energiát fektetett Trump béketervébe, és biztosítani akarja, hogy Izrael lépései nem ássák alá azt.

A vita egyik legfontosabb pontja a Benjamin Netanjahu miniszterelnök és koalíciós partnerei, Beni Gantz védelmi miniszter és Gabi Askenázi külügyminiszter (Kék-Fehér) közötti nézeteltérések. Az amerikaik konszenzust szeretnének az izraeli egységkormán részéről.

Korábbi média riportok szerint míg Netanjahu a lehető legnagyobb földterület annektálására törekszik, Gantznak és Askenázinak nincs „étvágya a drámai lépésekhez”, különösen, ha az Egyesült Államok elkezdi hűteni az annektálás körüli hangulatot.

Jordánia mindeközben Izrael annektálási tervét vörös határvonalként jelölte meg, és igyekszik meggyőzni az Egyesült Államok törvényhozóit, hogy vonják vissza a Trump-terv támogatását.

A 12-es csatorna péntek esti riportja szerint az izraeli vezető biztonsági tisztviselők előtt jövő héten kerülnek bemutatásra az annektálni kívánt Júdea és Szamáriában lévő területekről készített térképek, melyek megegyeznek azokkal, amiket Netanjahu Gantznak prezentált a héten.

Az izraeli biztonsági erők bár előkészületeket folytatnak a reakciókra, amiket a miniszterelnök szándéka válthat ki az izraeli szuverenitás kiterjesztésével azokra földekre, amiket az USA elnöke, Donald Trump elnök béketerve a zsidó államnak jelölt ki, a felkészülésüket jelentősen nehezíti, hogy mostanáig szinte semmilyen információt nem közöltek velük Netanjahu elképzeléséről.

A csatorna azt állította, hogy mind a négy annektálási forgatókönyv alapján Izrael kiterjeszti a szuverenitást a zsidó telepek nagy részére és Júdea és Szamária összesen 12-30% -ára. A szerdai riport viszont azt állította, hogy a 4 forgatókönyv a terület 30% -ának annektálásától a néhány százalékos szimbolikus annektálásig terjed.

A 13-as csatorna esti riportja szerint az Izraeli Védelmi Erők vezető tisztjei azt mondták Gantznak a héten folytatott találkozók során, hogy miután végső döntés született az annektálásról, a hadseregnek hetekre lesz szüksége, hogy biztonsági szempontból felkészüljön.

A találkozón jelenlévő névtelen tisztviselőket idézve a jelentés azt állította, hogy az elõkészületek többek között tartalékosok behívását és csapatok kihelyezését is tartalmaznák az egyéb intézkedések mellett.

A tisztek azt is közölték, hogy hónapokra lesz szükségük az annektálás polgári aspektusainak felkészüléséhez, megjegyezve a magán palesztin földre épült telepek annektálásának lehetséges jogi komplikációit. A tisztviselők által említett egyéb komplex feladatok közé tartozott a Júdea és Szamáriában lévő biztonsági akadály útvonalának megváltoztatása és annak meghatározása, hogy a Jordán-völgyben földet birtokló, de másutt élő palesztinok (pl. Sechemben vagy Ramalláhban) hozzáférhetnek-e majd földjeikhez.

„Ez csak néhány apró példa. Több tucat vagy száz van olyan problémás polgári ügy van, amelyek csak akkor merülnek fel, ha elkezdesz gondolkodni az annektálásról. Mindezen kérdések megkövetelik a politika és a döntéshozatal megfogalmazását”, idézte a csatorna a tiszteket.

A riport szerint Netanjahu és Gantz pénteken további tárgyalásokat folytattak a kérdésben, de a találkozó döntés vagy érdemi előrelépés nélkül zárult le.

2 Kommentek

  1. Miféle annektálásról hazudoztok?
    Ez a terület az Angol gyarmat része volt.És 1948-ban Izrael része lett.

    Judát, Somront és Kelet-Jeruzsálemet 1949-ben Jordánia MEGSZÁLLTA.
    De sohasem volt az ő területe! Hanem a Brit gyarmat része volt.
    A Jordán megszállás alól 1967-ben Izrael FELSZABADÍTOTTA!

    Most a katonai igazgatást fogja felváltani a polgári!
    Vagyis a katonai jogot felváltja a polgári jog.
    Ennek minden normális ember örül!

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .