ujkelet.live
A 12-es csatorna péntek esti riportja szerint az izraeli vezető biztonsági tisztviselők előtt jövő héten kerülnek bemutatásra az annektálni kívánt Júdea és Szamáriában lévő területekről készített térképek, melyek megegyeznek azokkal, amiket Benjamin Netanjahu miniszterelnök Beni Gantz védelmi miniszternek prezentált a héten.
A koalíciós megállapodás Netanjahu és partnere, Gantz között lehetővé teszi a miniszterelnök számára az annektálás szavazásra bocsátását a Trump-kormánnyal koordináltak szerint a kabinetben vagy a parlamentben már július 1-jén.
Az izraeli biztonsági erők bár előkészületeket folytatnak a reakciókra, amiket a miniszterelnök szándéka válthat ki az izraeli szuverenitás kiterjesztésével azokra földekre, amiket az USA elnöke, Donald Trump elnök béketerve a zsidó államnak jelölt ki, a felkészülésüket jelentősen nehezíti, hogy mostanáig szinte semmilyen információt nem közöltek velük Netanjahu elképzeléséről.
A csatorna azt állította, hogy mind a négy annektálási forgatókönyv alapján Izrael kiterjeszti a szuverenitást a zsidó telepek nagy részére és Júdea és Szamária összesen 12-30% -ára. A szerdai riport viszont azt állította, hogy a 4 forgatókönyv a terület 30% -ának annektálásától a néhány százalékos szimbolikus annektálásig terjed.
A 13-as csatorna esti riportja szerint az Izraeli Védelmi Erők vezető tisztjei azt mondták Gantznak a héten folytatott találkozók során, hogy miután végső döntés született az annektálásról, a hadseregnek hetekre lesz szüksége, hogy biztonsági szempontból felkészüljön.
A találkozón jelenlévő névtelen tisztviselőket idézve a jelentés azt állította, hogy az elõkészületek többek között tartalékosok behívását és csapatok kihelyezését is tartalmaznák az egyéb intézkedések mellett.
A tisztek azt is közölték, hogy hónapokra lesz szükségük az annektálás polgári aspektusainak felkészüléséhez, megjegyezve a magán palesztin földre épült telepek annektálásának lehetséges jogi komplikációit. A tisztviselők által említett egyéb komplex feladatok közé tartozott a Júdea és Szamáriában lévő biztonsági akadály útvonalának megváltoztatása és annak meghatározása, hogy a Jordán-völgyben földet birtokló, de másutt élő palesztinok (pl. Sechemben vagy Ramalláhban) hozzáférhetnek-e majd földjeikhez.
„Ez csak néhány apró példa. Több tucat vagy száz van olyan problémás polgári ügy van, amelyek csak akkor merülnek fel, ha elkezdesz gondolkodni az annektálásról. Mindezen kérdések megkövetelik a politika és a döntéshozatal megfogalmazását”, idézte a csatorna a tiszteket.
A riport szerint Netanjahu és Gantz pénteken további tárgyalásokat folytattak a kérdésben, de a találkozó döntés vagy érdemi előrelépés nélkül zárult le.
A Trump-kormány még nem döntötte el, hogy zöldutat ad-e Netanjahunak az annektáláshoz. A legfrissebb riportok szerint konszenzust szeretnének, azaz Gantz és Gabi Askenázi külügyminiszter is támogassa Netanjahu tervét.
Netanjahunak mind a Trump-kormány, mind a Kék-Fehér támogatására szüksége van a terv megvalósításához.
Korábbi média riportok szerint míg Netanjahu a lehető legnagyobb földterület annektálására törekszik, Gantznak és Askenázinak nincs „étvágya a drámai lépésekhez”, különösen, ha az Egyesült Államok elkezdi hűteni az annektálás körüli hangulatot.
Jordánia mindeközben Izrael annektálási tervét vörös határvonalként jelölte meg, és igyekszik meggyőzni az Egyesült Államok törvényhozóit, hogy vonják vissza a Trump-terv támogatását. Néhányan azt állítják, hogy az Abdullah-kormány pragmatikus, és hajlandó lenne elfogadni valamilyen tárgyalásos álláspontot, feltéve, hogy a palesztinokat is képben tartják.
Az “évszázad megállapodása” az amerikai kormány legnagyvonalúbb ajánlata Izrael számára. Jeruzsálem Izrael osztatlan fővárosa marad, és az USA elismeri a C-zónában lévő zsidó közösségeket Izrael részeként továbbá a Jordán-völgyet a zsidó állam keleti védelmi vonalaként.
A terv a palesztinoknak lehetővé teszi, hogy jelenlegi területeket megduplázva (Júdea és Szamária területének 70 százalékát megkapva), bizonyos kondíciók teljesítésével – például Izrael elismerése mint zsidó állam valmint Jeruzsálem elismerése Izrael fővárosaként – saját államuk legyen, melynek fővárosa a Kelet-Jeruzsálem peremén lévő Abu Dísz. Ez az állam azonban nem lenne jogosult hadsereg fenntartására és katonai szerződések aláírására, és Izrael ellenőrizné a határait.
A palesztin fél még a terv előkészítési fázisában, látatlanul elutasította a tervet.
Naivitás azt hinni,hogy a jövendő „palesztin állam” nem fog rakétázni izraeli területeket!