ujkelet.live
A palesztin Ma’an hírügynökség egy jordán tisztviselőt idézve arról számolt be hétfőn, hogy II. Abdullah jordán király nem fogadja Benjamin Netanjahu miniszterelnök hívásait, újabb világos üzenetet küldve Izraelnek, hogy ellenzi a zsidó állam Júdea és Szamária egyes részeinek annektálására irányuló tervét.
A riport szerint a jordán vezetés továbbá nem hajlandó időpontot egyeztetni Beni Gantz védelmi miniszterrel, aki egy találkozó keretében vitatná meg Izrael annektálási tervét.
A koalíciós megállapodás Netanjahu és partnere, Gantz (Kék-Fehér) között lehetővé teszi a miniszterelnök számára az annektálás szavazásra bocsátását a Trump-kormánnyal koordináltak szerint a kabinetben vagy a parlamentben már július 1-jén.
A Trump-kormány még nem döntötte el, hogy zöldutat ad-e Netanjahunak az annektáláshoz. A legfrissebb riportok szerint konszenzust szeretnének, azaz Gantz és Gabi Askenázi külügyminiszter is támogassa Netanjahu tervét.
A 13-as csatorna vasárnap arról számolt be, hogy Netanjahu, Gantz, Askenázi, Járiv Levin Kneszet-elnök és Friedman találkozója megállapodás nélkül ért véget a kérdésben.
A riport szerint Netanjahu és Levin (Likud), számos ötletet terjesztett elő Gantz és Askenázi (Kék-Fehér) számára, különféle annektálási lehetőségeket ismertetve, beleértve a Jordán-völggyel vagy anélkül, csak a telepes blokkokat és más konfigurációkat. Míg Netanjahu a lehető legnagyobb földterület annektálására törekszik, Gantznak és Askenázinak nincs „étvágya a drámai lépésekhez”, különösen, ha az Egyesült Államok elkezdi hűteni az annektálás körüli hangulatot.
A felek hétfőn ismét összeültek.
A jordán király május 15-én a német Der Spiegel magazinnak adott interjúban kijelentette, hogy Júdea és Szamária egyes részeinek izraeli annektálása „hatalmas konfliktushoz fog vezetni Jordániával.”
Arra a kérdésre, hogy Jordánia felfüggeszti-e az Izraellel kötött békeszerződését, ha az annektálás megtörténik, II. Abdullah király azt mondta:
„Nem akarok fenyegetéseket tenni és nem fogom előkészíteni a terepet a konfrontációra, de minden lehetőséget mérlegelünk.”
A király hangsúlyozta, hogy a térségben részt vevő valamennyi félnek együttesen a koronavírus elleni küzdelemre kellene összpontosítania, az egyoldalú annektálás helyett.
„Az egyállami-megoldást támogató vezetők nem értik, mit jelentene ez. Mi történne, ha a Palesztin Hatóság összeomlana? Romláshoz, még több káoszhoz és radikalizálódáshoz vezetne a régióban”.
A jobboldali Makor Rishon újságban május végén megjelent interjújában Netanjahu azt mondta, nem hiszi, hogy Jordánia felmondja a békemegállapodást, ha Izrael megkezdi az annektálási folyamatot.
„A Jordániával való béke létfontosságú érdek nemcsak Izrael Állam, hanem Jordánia számára is. Nem hiszem, hogy ebben változás történik. Természetes azonban, hogy az ilyen lépések aggodalmakat váltanak ki.”
Az izraeli közönségnek címzett első közvetlen nyilatkozatában Yousef Al Otaiba, az Egyesült Arab Emírségek USA nagykövete pénteken figyelmeztetett, hogy az izraeli annektálás komoly akadályt jelent Izrael azon reményére, hogy kapcsolatot alakítson ki az arab világgal.
A cikk megjelenése előtt adott interjújában kifejezetten kiemelte Jordániát, az annektálás arab államokkal fenntartott kapcsolatok következményeire vonatkozóan. „Sokkoló hullámokat küld a régió körül, különösen Jordániában, amelynek stabilitása – mit gyakran magától értetődőnek vesznek – az egész régió számára előnyös, különösen Izraelnek … zavargások lehetnek.”
Egyiptom mellett Jordánia az egyetlen arab ország, amellyel Izrael békemegállapodást kötött.
Az elmúlt években fokozatosan nőtt az Izrael és Jordánia közötti feszültség az olyan kérdések miatt, mint Jeruzsálem és szent helyeinek vitatott státusza, a béketárgyalások stagnálása a palesztinokkal, illetve egy diplomáciai válságot kirobbantó ügy, melyben az ammáni izraeli nagykövetség biztonsági őre önvédelemből tüzet nyitott és megölt két jordán állampolgárt a követség területén.
A diplomácia krízis mögött egy komplex jordán belpolitikai helyzet áll. A lakosság fele palesztin – több mint 2 millió menekültről van szó – a Muszlim Testvériség aktív, és a parlamentben és a nép körében is ellenséges a hangulat Izraellel szemben.
A király nem szívleli Netanjahut, aki 2014-ben és 2018-ban tett hivatalos látogatást Ammanban. A két fél nem tartja egymással a kapcsolatot, és a két ország közötti rejtett kapcsolatok többnyire a Moszadon keresztül zajlanak.
Abdullah király, akárcsak előtte az apja, évek óta függ az Izraellel folytatott szoros hírszerzési együttműködéstől, és profitál a stratégiai együttműködésből, mely a terrorista támadások és a rezsim felbomlásának megakadályozására irányulnak. Tisztában van a kényes helyzettel, hogy az országa egy Irak, Szíria, Szaúd-Arábia és Izrael közötti szendvicsbe került. Ugyanakkor Izrael is függ Jordániától, pufferállamként tekint rá, és legfőbb érdeke annak biztosítása, hogy Jordánia továbbra is stabil maradjon.
