Annektálási tervek – forrósodik a helyzet nemzetközi szinten

1
A Trump-kormány bèketerve szerinti Izrael térképe 2020. január 28.

ujkelet.live

A 13-as csatorna riporterének nyilatkozó izraeli és európai diplomaták szerint Heiko Maas német külügyminiszter jövő héten villámlátogatást tesz Izraelben, hogy figyelmeztessen a következményekre, amiket Júdea és Szamária egyes részeinek annektálása vonhat maga után. Németország reméli, sikerül elkerülni a nemzetközi patthelyzetet, és az izraeli és a palesztin fél visszatér a tárgyalásokhoz.

A riport szerint az izraeli és az európai tisztviselők egyetértenek abban, ha Izrael előmozdítja az egyoldalú annektálát az szankciókat von maga után az EU részéről.

A koalíciós megállapodás Benjamin Netanjahu miniszterelnök és partnere, Beni Gantz (Kék-Fehér) között lehetővé teszi a miniszterelnök számára az annektálás szavazásra bocsátását a Trump-kormánnyal koordináltak szerint a kabinetben vagy a parlamentben már július 1-jén.

A Trump-kormány még nem döntötte el, hogy zöldutat ad-e Netanjahunak az annektáláshoz.

A Netanjahu által kijelölt dátum azonban más miatt is fontos: Németország júliustól veszi át az EU soros elnökségét, továbbá júliusban az ENSZ Biztonsági Tanácsában is elnökölni fog, így kulcsszerepet játszik majd az annektálással kapcsolatos európai és nemzetközi reakciókban.

Maas szerdán érkezik Izraelbe az új izraeli külügyminiszter, Gabi Askenázi (Kék-Fehér) vendégeként. Várhatóan találkozni fog Netanjahuval és Gantzcal is.

Az izraeli tisztviselők és az európai diplomaták szerint Maas két üzenetet fog továbbítani: Izrael rendkívül fontos Németország számára, és erősíteni akar ezen a szövetségen, ugyanakkor Németország határozottan ellenzi az egyoldalú annektálás felé tett lépéseket, és ezek a lépések árthatnak Izrael kapcsolatainak Németországgal és az EU-val.

A német kormányt aggasztja, hogy ez az ügy arra kényszerítheti őt, hogy válasszon az Izraellel való szövetsége, a nemzetközi jog tiszteletben tartása, valamint az EU régóta fennálló álláspontjai és alapelvei között.

Maas várhatóan arra kéri majd izraeli kollégáit, hogy ne kényszerítsék Németországot ilyen nehéz helyzetbe, és figyelmeztetni fog, hogy ha erre sor kerül, Németország a nemzetközi jogot fogja támogatni.

Maas a közelmúltban Mike Pompeo amerikai külügyminiszternek is kifejezte az annektálással kapcsolatos aggodalmát, továbbá megvitatta a kérdést a jordán külügyminiszterrel és a palesztin miniszterelnökkel is.

Maas izraeli útja után ülnek össze az EU-tagállam külügyminiszterei megtárgyalni az annektálás ügyét.

Trump béketerve

Az “évszázad megállapodása” az amerikai kormány legnagyvonalúbb ajánlata Izrael számára. Jeruzsálem Izrael osztatlan fővárosa marad, és az USA elismeri a C-zónában lévő zsidó közösségeket Izrael részeként továbbá a Jordán-völgyet a zsidó állam keleti védelmi vonalaként.

A terv a palesztinoknak lehetővé teszi, hogy jelenlegi területeket megduplázva (Júdea és Szamária területének 70 százalékát megkapva), bizonyos kondíciók teljesítésével – például Izrael elismerése mint zsidó állam valmint Jeruzsálem elismerése Izrael fővárosaként – saját államuk legyen, melynek fővárosa a Kelet-Jeruzsálem peremén lévő Abu Dísz. Ez az állam azonban nem lenne jogosult hadsereg fenntartására és katonai szerződések aláírására, és Izrael ellenőrizné a határait.

A palesztin fél még a terv előkészítési fázisában, látatlanul elutasította a tervet.

Kelly Craft, az Egyesült Nemzetek Szervezetének amerikai nagykövete pénteken egy sajtótájékoztatón közölte, hogy a Trump-terv „nincs kőbe vésve”, és a kormány azon munkálkodik, hogy Izrael és a palesztinok tágyalóasztalhoz üljenek és megvitassák.

Craft szerint az amerikai tisztviselők „nagyon szorosan együttműködnek annak érdekében, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy mindkét fél megérti, hogy ez a terv nagyon részletes, nagyon realisztikus, nagyon is megvalósítható és megfelel mind Izrael mind a palesztin nép alapvető követelményeinek… Amíg nincs párbeszéd, addig semmi sem lesz.”

A Kvartett

Mindeközben az ENSZ közel-keleti békefolyamatokért felelős különleges koordinátora, Nickolay Mladenov megkísérel összehozni egy találkozót a kulcsfontosságú globális közvetítőkkel, hogy megvitassák az izraeli-palesztin konfliktus kétállami-megoldásának kilátásait, közölte az Egyesült Nemzetek Szervezete pénteken.

Az AP szerint azt ENSZ szóvivője, Stephane Dujarric kijelentette, hogy hasznos lenne, ha az úgynevezett közel-keleti kvartett – az ENSZ, az Egyesült Államok, Oroszország és az Európai Unió – találkozójára „a lehető leghamarabb” sor kerülne.

A paleszinok és Hága

A Háárec napilap szerint a Palesztin Hatóság csütörtökön közölte a hágai Nemzetközi Büntetőbírósággal, hogy úgy véli, mentesül minden Izraellel és az Egyesült Államokkal kötött megállapodás alól, ideértve az oslói szerződéseket is, ha Izrael jövő hónapban esedékes annektálásra irányuló terve megvalósul.

A Palesztin Hatóság Mahmúd Abbász elnök nyilatkozatával válaszolt a Nemzetközi Büntetőbíróság kérésére, hogy tisztázza Abbász közelmúltbeli nyilatkozatát, amely szerint megszünteti az Izraellel és az Egyesült Államokkal kötött valamennyi megállapodást. Ennek következményei lehetnek a palesztin területek feletti nemzetközi joghatóság kérdésére nézve, ezért a Palesztin Hatóság hangsúlyozta, hogy Abbász kijelentéseit nem szabad a Nemzetközi Büntetőbíróságon folyó jogi eljárás részének tekinteni, és a bírósági eljárások során kerülni kell a “politikai” szempontokat.

„A Palesztinai Felszabadítási Szervezet és a Palesztin Állam mostantól mentesül az amerikai és az izraeli kormányokkal kötött összes megállapodás és egyetértés, valamint az ezen megállapodásokon alapuló valamennyi kötelezettség alól, beleértve a biztonsági megállapodásokat is”, mondta Abbász múlt hónapban a palesztin vezetőkkel tartott találkozón Rámalláhban, a kormány hivatalos hírügynöksége, a Wafa szerint.

Előzmény

A Palesztin Hatóság 2014-ben fordult a bírósághoz, miután John Kerry akkor amerikai külügyminiszter vezette békekezdeményezés megbukott.

Az előzetes vizsgálatot azt követően indították el, hogy a Palesztin Hatóság aláírta a Római Statútumot, és hivatalosan elfogadta a bíróság joghatóságát a területén.

A palesztinok két panaszt nyújtottak be Izrael ellen, az egyik a 2014-es gázai háborúval kapcsolatos, a második pedig az izraeli telepes építkezésekkel foglalkozott „a megszállt palesztin területeken Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben.”

Az izraeli kormány ellensúlyozva a palesztin nyomást a vizsgálat megindítására, azzal érvelt, hogy a hágai székhelyű bíróságnak nincs joghatósága az izraeli-palesztin ügyben – elsősorban azért, mert Palesztina nem állam.

A bejelentés

„Ma bejelentem, hogy a hivatalom rendelkezésére álló összes megbízható információ alapos, független és objektív értékelését követően a palesztin helyzet előzetes vizsgálata azzal a megállapítással zárult, hogy teljesült a Római Statútumban előírt összes törvényes kritérium a vizsgálat megindítására. Röviden: meggyőzőnek találtam, hogy háborús bűncselekményeket hajtottak végre vagy hajtanak végre Ciszjordániában, ideértve Kelet-Jeruzsálemet és a Gázai övezet is,” olvasható Bensouda december 20-i nyilatkozatában.

Az izraeli hadsereg 2014-es erős szikla hadművelete során alkalmazott intézkedéseinek kritizálása mellett Bensouda Izrael Júdea és Szamáriára vonatkozó politikájával is foglalkozott.

„Az egyértelmű és kitartó felszólítások ellenére, hogy Izrael álljon le a nemzetközi joggal ellentétesnek tartott tevékenységekkel a palesztin területeken, nincs arra utaló jel, hogy azok le fognak állni. Sőt, a jelek éppen arra utalnak, hogy ezek nemcsak folytatódnak, hanem Izrael megkísérelheti ezen területek annektálását is,” jelentette ki az ügyész, majd idézte Netanjahu legutóbbi kampányígéretét, hogy ha újraválasztják, annektálja a Jordán-völgyet.

Az ügyész továbbá azt írta, hogy „megalapozottan feltételezhető, hogy a Hamász és a palesztin fegyveres csoportok tagjai háborús bűncselekményeket követtek el a polgárok és a polgári célpontok elleni szándékos támadásokkal; a védett személyek pajzsként történő használatával; a védett személyek szándékos megfosztásával az igazságos és szabályszerű tárgyalástól és a szándékos gyilkolásért, valamint kínzásért vagy embertelen bánásmódért és / vagy a személyes méltóságot sújtó támadásért.”

Januárban a Nemzetközi Büntetőbíróság kijelentette, hogy elhalasztja a vita megvitatását arról, hogy rendelkezik-e joghatósággal az állítólagos izraeli háborús bűncselekmények kivizsgálására egy eljárási hiba miatt, amely a beadvány oldalszám korlátjához kapcsolódik.

Az állítólagos bűncselekmények, amelyeket Bensouda ki akar vizsgálni:

– Három incidens, amelyek során az Izraeli Védelmi Erők állítólag háborús bűncselekményeket követett el azzal, hogy tudatosan aránytalan támadásokat indított a 2014-es gázai háború alatt.

– A Hamász és más palesztin terrorista szervezetek által elkövetett állítólagos háborús bűncselekmények a 2014-es gázai háború alatt.

– a 2014. júniusa óta az izraeli civil lakosság Júdea és Szamáriába történő áthelyezésében részt vevő izraeli tisztviselők állítólagos háborús bűncselekményei.

– Az izraeli hadsereg által bevetett halálos eszközök – 2018. márciusától kezdve [Visszatérés Menete] – a Gázai övezet és Izrael közötti határkerítés közelében lévő tüntetők ellen.

Netanjahu a bejelentést követően „abszurd”-nak nevezte a Bensouda döntését, mondván, a bíróságot Izrael elleni fegyverré alakították.

„Miközben arab szomszédainkkal a remény és a béke új területei felé haladunk, a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróság visszafelé halad. Pénteken végül az Izrael elleni politikai háború fegyverévé vált,” mondta Netanjahu a Benaouda bejelentését követő heti kabinetülés elején.

Netanjahu szerint az ügyész határozata három „abszurditást” tartalmazott, amelyek közül az első ellentétes a bíróság alapelveivel.

„A Nemzetközi Büntetőbíróságot a második világháború rémtettei után hozták létre, különös tekintettel a népünkkel elkövetett borzalmakra, és célja az olyan problémák kezelése, amelyeket az államok a háborús bűnözőkkel szemben felvetnek, mint például a népirtás vagy a tömeges deportálás”.

Másodszor, a Júdea és Szamáriában lévő telepek bírósági vizsgálata kapcsán Netanjahu azzal érvelt, hogy a döntés ellentétes a zsidó jogok „történelmi igazságával” Izrael történelmi földjén.

„A zsidók zsidók szülőföldjén való letelepedéshez való jogával szemben jár el. Hogy azt a tényt, hogy a zsidók a földjükön élnek, háborús bűncselekménnyé tegyék – nehéz ennél nagyobb abszurditást találni.”

Végül, Netanjahu szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság figyelmen kívül hagyta a „jelenlegi igazságot”, és arra szólította a testületet, hogy inkább Irán vagy Szíria intézkedései ellen indítson vizsgálatoz.

Netanjahu továbbá azt mondta, hogy az Egyesült Államok harcol e torz, igazságtalan és hazug intézkedés ellen, de nem fejtette ki, mit ért ez alatt.

A Trump-kormány korábban szankciókkal és vízummegvonással fenyegette a bíróságot, ha vizsgálatot indít amerikaiakat vagy izraeliek ellen. Áprilisban bevonta Fatou Bensouda vízumát az amerikai csapatok afganisztáni akcióinak esetleges kivizsgálása kapcsán.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter úgy vélte, a vizsgálat „igazságtalanul támadja” a zsidó államot.

Izrael attól tart, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság úgy dönt, hogy folytatja a palesztin területeken állítólag elkövetett izraeli bűncselekmények kivizsgálását, ami megnyitja az utat jelenlegi és volt kormány- és katonai tisztviselők elleni nemzetközi elfogatóparancsok kiadására.

A miniszterelnök, az elmúlt öt év védelmi miniszterei, az Izraeli Védelmi Erők vezetői és a Sabak (Sin Bét) biztonsági szolgálat vezetői mind a büntetőeljárás veszélyével nézhetnek szembe.

1 komment

  1. Lám, a cik szerint a német kormány tárgyalt Jordániával!!!Mi az eredmény?
    Vajon a Nemzetközi Büntetőbíróság (Bensouda) vagy az angol kormány (Balfour-declaration) jogállása erősebb? Mi az, hogy Palesztina: város?ország? hol terül el? államformája? kik lakják? A kérdések megválaszolása után érdemes csak foglalkozni a “palesztinok” panaszával!

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .