Kneszet: napirenden a Norvég-törvény; Gantz megvédte az igazságszolgáltatási rendszert és Miri Regev címlapon

2
Beni Gánc a Kék-Fehér vezetője 2019. szeptember 18. Fotó: youtube

ujkelet.live

Beni Gantz (Kék-Fehér) az egységkormány védelmi minisztere és váltó miniszterelnök szerdán a frakcióülés előtt először reagált az elmúlt napokban ellene indított kritikákra és kijelentette, „ahogyan a zsidó államnak működő kormányra, ugyanakkor erős és független igazságszolgáltatásra is szüksége van.”

A Benjamin Netanjahu miniszterelnök elleni három ügyben indított vádemelés tárgyalása vasárnap kezdődött. A bíróságon megjelenő Netanjahu még a tárgyalás megkezdése előtt nyílt támadást indított a rendőrség, az igazságszolgáltatás és a média ellen. A miniszterelnök szerint az ellene indított vádemelés nem egyéb, mint politikai összeesküvés, amelynek célja a hatalomból való kiszorítása.

Gantz a bírósági tárgyalás után először csak annyit reagált, hogy „mint minden állampolgárnak, a miniszterelnöknek is kijár az ártatlanság vélelme”. A választások előtti kampány során többször is hangoztatott véleményének ellentmondó hűvös és távolságtartó hozzáállása miatti kritikákat követően, pártjának frakcióülése előtti sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a zsidó államnak működő kormány mellett független igazságszolgáltatásra is szüksége van valamint azt is hozzátette, hogy „a jogállamiság védelme nem személyes, hanem nemzeti érdek.

Másrészt, Gantz úgy is, mint védelmi miniszter és mint az egységkormány Netanjahuval megosztott hatalmat képviselő társ-miniszterelnöke, reagált az izraeli területek feletti szuverenitás kiterjesztése körül az elmúlt napokban felerősödött hazai és nemzetközi visszhang kapcsán.

Gantz a hét elején megbeszélést folytatott a Moszad vezetőjével, Joszi Cohennel. Kedden a gázai gázai határnál találkozott számos magasrangú katonai vezetővel, közöttük Aviv Kochavi vezérkari főnökkel is. Ezt követően nyilatkozott a frakció ülésen a július elsejére tervezett szuverenitás kiterjesztésével kapcsolatban.

Az egységkormány megállapodás külön kitér a Júdea és Szamária izraeli telepeinek annektálására és a folyamat elindításának időpontjára. Gantz kijelentette, hogy az elkövetkező hetekben a Kék-Fehér megvizsgálja a megfelelő módjait a béketerv alkalmazásának, hogy az a lehető legjobb eredménnyel záruljon Izrael számára.

A miniszterelnök a hét elején a Likud frakcióülésén állítólag kijelentette, hogy nincs változás a júliusi szavazás menetrendjében. A kiszivárogtatott utalás azonban nem tér ki részletesen arra, hogy a Jesa (telepes) Tanács és Jamina képviselői által képviselt egyoldalú szuverenitás kiterjesztése vagy a Trump-féle béketervben felvázolt térkép szerinti kétállami-megoldást szemelőtt tartva fogja a miniszterelnök a Kneszet elé vinni a kormányhatározatot.

A nemzetközi tiltakozás mellett, a médiának kiszivárogtatott washingtoni források szerint az egyoldalú izraeli annektálást az amerikai elnök nem valószínű, hogy támogatni fogja.

Netanjahu és alternatív miniszterelnöke megbeszélést tartott még a plenáris ülés előtt, Gantz azonban rövidre fogta a találkozót, amikor tudomására jutott a miniszterelnökhöz közeli Miri Regev, közlekedési miniszter megjegyzése a holnap megjelenő Yedioth Ahronothban. „Gantz még nem áll készen a miniszterelnöki posztra, és fel kell tárnia előttünk azt is, hogy az irániak tudják-e zsarolni„, állítja Regev az előzetesen megjelent címlap kivonat szerint, Gantz mobiltelefonjára hivatkozva, amit állítólag tavaly az irániak meghackeltek.

Reagálva Regev “jóslataira”, egy likudos tisztviselő úgy vélekedett, hogy a személyes támadások ideje lejárt, amikor a Likud és a Kék-Fehér egységkormány megalakult.

“A kampány véget ért, és most itt az ideje az egységnek. Ideje leállítani a személyes támadást minden oldalról. A választások a hátunk mögött vannak, és a közös célok előttünk állnak, és Izrael kedvéért szövetkeznünk kell.”

A holnap megjelenő Miri Regev interjú állítólag nem “szószerint” tartalmazza a címlapon hirdetett ominózus “Gantz éretlenséget”. A megjelenés előtt megszellőztetett címlap, csak eladás ösztönző kiadói fogás, az interjú lényegét tekintve azonban Regev más kontextusban, de folyamatosan kioktatja Gantzot.

A feszültség odáig fajult, hogy a miniszterelnök végül számon kérte Regevet, mondván, “kijelentései sértik a kormány egységét.”

A médiában futótűzként terjedő kritikákra válaszolva Regev Twitterre feltöltött egy részletet az interjúból, kontextusba helyezve a kiragadott idézetet. Arra a kérdésre, hogy Gantz továbbra is „félig éretlen”, amint azt a kampány során állították róla: „Úgy gondolom, hogy az elkövetkező másfél évben a legjobbtól, Netanjahu miniszterelnöktől tanulhat, és aztán felkészültebb lesz a pozíció átvételére... A felesleges zajkeltés helyett, olvassátok el holnap a teljes interjúmat”, tette hozzá Regev a tweetben.

A rövidre szabott Netanjahu – Gantz találkozó után, a kijelölt menetrend szerint a Kneszet plenáris ülése többszöri halasztás után napirendre tűzte – az ellenzék heves tiltakozása mellett, az úgynevezett Norvég-törvény kiterjesztésének megszavazását, amely lehetőséget biztosít a minisztereknek, hogy lemondva a mandátumukról, a (saját) pártlista következő képviselője számára parlamenti helyet biztosítsanak, miközben a miniszteri tárcát is megtarthatják.

A törvénytervezet előzetes olvasatát, ami egyben a Netanjahu – Gantz kormány első javaslata is volt a beiktatása óta, 66–42 arányban tartózkodás nélkül jóváhagyták. A javaslat további három olvasat megszavazása után fog életbe lépni.

Az úgynevezett Norvég-törvényt a Likud kormány korábban már alkalmazta, de az akkor megszavazott törvény csak egyszeri használatra szólt, ezért kellett ismét szavazásra bocsátani. A parlamentben a javaslatot a Kék – Fehér koalíció képviselője terjesztette fel, azzal az indoklással, hogy a Kneszet (és a koalíció) a megnövelt számú mandátumokkal ilymódon stabilabb és hatékonyabb lesz.

Az ellenzék szerint azonban a törvény kiterjesztésével csak “az adófizetők rovására megnövelt ‘édes – drágám’ munkahelyek” száma fog mindössze gyarapodni.

A Netanjahu – Gantz kabinet minden idők legszélesebb kormánya, a két miniszterelnök vétójoga miatt várhatóan nehezíteni fogja a Kneszet jogalkotó folyamatát. Ráadásul a jelenleg 73 képviselőből álló egységkormány két koalíciója esetében a 33 miniszter és 16 helyettes kivételével, mindösszesen csak a fennmaradó 24 kormánytag tud a parlamenti munkával valójában foglalkozni, szemben a 46 ellenzéki képviselővel.

2 Kommentek

  1. Gantz úr, meg kellene kérdeznie a jordán király véleményét az annektálással és a „két-állami” megoldással kapcsolatban, nem gondolja? Helyeslem a csapatok látogatását, de ez nem minden!! Regev kioktatásaival nem kellene törődnie, csak hozzászólni akar, semmi mást.

Leave a Reply to Éva dr HámoriCancel reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .