Izrael az amerikaiaknál lobbizik az annektálás előmozdításáért, míg az EU figyelmeztette Izraelt az egyoldalú lépés ellen

2
A Trump-kormány bèketerve szerinti Izrael térképe 2020. január 28.

ujkelet.live

A 13-as csatorna riportere hétfő este három amerikai és izraeli forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy Izrael amerikai nagykövete, Ron Dermer az elmúlt hetekben a Trump-kormány tisztviselőinél, a Kongresszus tagjainál, a konzervatív képviselőknél és más washingtoni befolyásos személyeknél lobbizott, hogy meggyőzze őket, hogy Izraelnek még a novemberi választások előtt elő kell mozdítaniai Júdea és Szamária egyes részeinek annektálását, attól tartva, hogy Joe Biden az elnök választáson legyőzi Donald Trumpot.

Izrael aggódik, hogy egy Biden-győzelem drámai elmozdulást jelentene az Egyesült Államok Izraelhez és a palesztinokhoz fűződő politikájában, és ezért a zsidó államnak konkrét lépéseket kell tennie még az amerikai választások előtt.

A riport szerint a Dermer által közvetített üzenet, hogy „Izraelnek tovább kell lépnie a szuverenitás kiterjesztése érdekében, mert nem tudjuk, mi fog történni a választásokon, és Biden győzhet. Most van egy lehetőségünk, és ki kell használnunk.”

Az izraeli és az amerikai források szerint Dermer fokozza lobbitevékenységét, mert tisztában van a Trump-kormány egyes tisztviselőinel fenntartásaival az annektálás engedélyezését illetően.

Jordánia, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztériumai korábban mély aggodalmukról tájékoztatták a Fehér Házat az izraeli annektálással kapcsolatban.

Az új izraeli kormány alternatív miniszterelnöke és védelmi minisztere, Beni Gantz valamint Gabi Askenázi külügyminiszter a múlt héten Mike Pompeo jeruzsálemi látogatásán szintén hangot adtak fenntartásaiknak.

Ugyanez érvenyes a Trump-kormány néhány tisztviselőjére, akik szerint ha az izraeli annektálásra most kerül sor, az ártani fog a Fehér Ház közel-keleti béketervének.

A béketerv

Az “évszázad megállapodása” az amerikai kormány legnagyvonalúbb ajánlata Izrael számára. Jeruzsálem Izrael osztatlan fővárosa marad, és az USA elismeri a C-zónában lévő zsidó közösségeket Izrael részeként továbbá a Jordán-völgyet a zsidó állam keleti védelmi vonalaként. Az annektálható területek pontos meghatározásával foglalkozó izraeli az amerikaik tisztviselők alkotta bizottság még nem fejezte be a munkát.

A terv a palesztinoknak lehetővé teszi, hogy jelenlegi területeket megduplázva (Júdea és Szamária területének 70 százalékát megkapva), bizonyos kondíciók teljesítésével – például Izrael elismerése mint zsidó állam valmint Jeruzsálem elismerése Izrael fővárosaként – saját államuk legyen, melynek fővárosa a Kelet-Jeruzsálem peremén lévő Abu Dísz. Ez az állam azonban nem lenne jogosult hadsereg fenntartására és katonai szerződések aláírására, és Izrael ellenőrizné a határait.

A palesztin fél még a terv előkészítési fázisában, látatlanul elutasította a tervet, a bemutatására reagálva pedig harag napját hirdetett.

Jordánia

II. Abdullah jordán király múlt héten a német Der Spiegel magazinnak adott interjúban kijelentette, hogy Júdea és Szamária egyes részeinek izraeli annektálása „hatalmas konfliktushoz fog vezetni Jordániával.”

Arra a kérdésre, hogy Jordánia felfüggeszti-e az Izraellel kötött békeszerződését, ha az annektálás megtörténik, II. Abdullah király azt mondta:

„Nem akarok fenyegetéseket tenni és nem fogom előkészíteni a terepet a konfrontációra, de minden lehetőséget mérlegelünk.”

A király hangsúlyozta, hogy a térségben részt vevő valamennyi félnek együttesen a koronavírus elleni küzdelemre kellene összpontosítania, az egyoldalú annektálás helyett, ami a kétállami-megoldás végét jelentené.

„Az egyállami-megoldást támogató vezetők nem értik, mit jelentene ez. Mi történne, ha a Palesztin Hatóság összeomlana? Romláshoz, még több káoszhoz és radikalizálódáshoz vezetne a régióban”.

Az EU

Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell hétfőn egy nyilatkozatban figyelmeztette Izraelt az annektálás ellen, mondván, a blokk nem fogja elismerni az 1967-es határokat érintő módosításokat, amennyiben nem egy békemegállapodás részét képezik Izrael és a palesztinok között.

Borrell az új izraeli kormány megalakulásához gratulálva azt is kijelentette, hogy az EU hajlandó segíteni Izrael és a Palesztin Hatóság közötti béketárgyalások újraindítását.

„A nemzetközi jog a nemzetközi szabályokon alapuló rend alapvető pillére. E tekintetben az EU és tagállamai emlékeztetnek arra, hogy az 1967. évi határok változásait csak akkor fogják elismerni, ha az izraeliek és palesztinok megállapodnak”, mondta Borrell hozzátéve:„A kétállami-megoldás Jeruzsálemmel, mint mindkét fél jövöbeli fővárosa, az egyetlen út, amivel tartós béke és stabilitás biztosítható a régióban.”

Izrael az egész várost osztatlan fővárosának tekinti, míg a palesztinok – az izrael által az 1967-es hatnapos háború idején felszabadított majd az országhoz csatolt – Kelet-Jeruzsálemet akarják jövőbeli államuk fővárosának.

Donald Trump amerikai elnök 2017. december 6-án bejelentette, hogy elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy döntése csupán a valóság elismerése, és nem szándékozik előre meghatározni a város végső határait. Beszédében továbbá elrendelte az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetését, ami 2018. májusában meg is történt.

Borrell szerint az EU Benjamin Netanjahu miniszterelnök annektálás felé tett elkötelezettségére „súlyos aggodalommal” tekint.

„Nyomatékosan sürgetjük Izraelt, hogy tartózkodjon minden olyan egyoldalú döntéstől, amely bármely megszállt palesztin terület annektálásához vezetne, és mint ilyen, ellentétes a nemzetközi joggal”.

A 13-as csatornának nyilatkozó európai diplomaták szerint Borrell nyilatkozatát a 27 tagállamból 26 támogatta, csak Magyarország ellenezte.

Netanjahu vasárnap az új kormány bemutatásakor kijelentette, hogy az izraeli szuverenitást ki kell terjeszteni Júdea és Szamária zsidó közösségeire.

A koalíciós megállapodás Netanjahu és partnere, Beni Gantz (Kék-Fehér) között, lehetővé teszi a miniszterelnök számára, hogy szavazásra bocsássa az szuverenitásra vonatkozó törvényt a Trump-kormánnyal koordináltak szerint a kabinetben vagy a parlamentben már július 1-jén.

„Az izraeli külügyminisztérium szeretné megköszönni az EU-nak az üzenetet, amelyben gratulál Izraelnek az új kormány eskütételéhez”, olvasható a Lior Haiat izraeli külügyi szóvivő által kiadott nyilatkozatban.

A szóvivő sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a kijelentés ismét figyelmen kívül hagyta a biztonsági fenyegetéseket, amikkel Izrael szembesül, helyette inkábba a nemzetközi jog kérdésére összpontosított a tervezett annektálásra vonatkoztatva.

„Ez a ‘megafon diplomácia’ nem helyettesíti a bizalmas diplomáciai párbeszédet, és nem fogja előmozdítani azt a szerepet, amelyet az EU törekszik betölteni” mondta Haiat.

2 Kommentek

  1. Ha Trump veszítene a választáson, és Izrael még aTrump adminisztráció idején tenne olyat, ami egy esetleges Biden adminisztrációnak nagyon nem tetszik, az súlyosan megrontaná az Izrael és az USA viszonyát. Izraelnek nem ezzel, vagy azzal az amerikai elnökkel kell jó viszonyt ápolni, hanem a mindenkori amerikai kormányzattal.

  2. Az annektálással növekedne Izrael területe. De mi a véleményük az ott élőknek a témáról: ők is akarják? Terület-cserés megoldás lenne? Miért nem a tengerpart elé fordul Izrael figyelme, hiszen onnan mai napig is jönnek a támadások? Nem kellene erről a jordán királyt meghallgatnI? És ha sikerül az annektálás, az újabb Izrael-ellenes támadásokat generálna, immár kétfelé kellene nap-mint-nap harcolni?! És ha nem sikerül az annektálás, akkor Netanjahu lemond: mit értünk el a sok halotton kívül? Mára ennyit…..

Leave a Reply to Nagy Ferenc Cancel reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .