Gánc hétfőn találkozik Trumppal, majd visszarepül a Netanjahu mentelmi jogával foglalkozó vitára

0
Beni Gánc ex-vezérkari főnök, a Kék-Fehér párt elnöke forrás: youtube

ujkelet.live

A hezitálásról szóló riportok ellenére, Benjamin Netanjahu ügyvivő miniszterelnök fő riválisa, Beni Gánc a Kék-Fehér párt vezetője szombat este bejelentette, hogy elfogadja Donald Trump elnök meghívását, és hétfőn Washingtonba repül, hogy tárgyaljanak az amerikai kormány izraeli-palesztin béketervéről.

Gánc a találkozó után azonban visszarepül Izraelbe, hogy részt vegyen kedden a Netanjahu mentelmi jogával foglalkozó bizottság felállításáról szóló szavazáson.

„Az amerikai kormánnyal együttműködésben, elfogadtam Trump elnök különálló és tiszteletteljes meghívását, hogy hétfőn személyesen találkozzam vele, mint Izrael legnagyobb politikai pártjának vezetője, és köszönetet mondok neki ezért a fontos meghívásért”, mondta Gánc.

„Trump elnök ‘évszázad megállapodása’ úgy vonul majd be a történelembe mint jelentős mérföldkő a közel-keleti konfliktusban részt vevő felek közötti történelmi megállapodás felé vezető úton”.

„Ezt a fontos találkozót követően visszatérek Izraelbe, hogy közelről vezethessem a Netanjahu mentelmi jogával kapcsolatos vitákat. Ezek nem átlagos napok Izrael Állam számára”.

„Annak érdekében, hogy továbblépjünk az évszázad megállapodásával, a mi felelősségünk az, hogy egyesülve felvonuljunk egy miniszterelnök mögé, akinek nyilvános legitimitása van ennek végrehajtására. Indokolt attól tartani, hogy egy miniszterelnök három vádemeléssel sújtva a saját politikai túlélésének személyes érdeke alapján hozza meg döntéseit. Ezért nem vezetheti Izraelt háborúba, I-ten ments, vagy diplomáciai megállapodásokba”.

Netanjahu vasárnap repül az Egyesült Államokba, és eredetileg kedden találkozott volna Trumppal, azonban a miniszterelnöki hivatal Gánc beszéde után közvetlenül bejelentette, hogy a miniszterelnök hétfőn is találkozik az amerikai elnökkel.

A miniszterelnök január elsején bejelentette, hogy mentelmi jogot kér a Knesszettől, miután Avichai Mandelblit főügyész november 21-én közölte, hogy vádat emel Netanjahu ellen három korrupciós ügyben: a 4000. sz. ügyben vesztegetés, csalás és bizalommal való visszaélés, az 1000-es és 2000-es sz. ügyekben pedig csalás és bizalommal való visszaélés miatt. Netanjahu szerint az egész egy puccskísérlet a megbuktatására, és vizsálat indítására szólított az ügyeivel foglalkozó nyomozók és ügyészek ellen.

A törvény szerint a mentelmi kérdésekben a Knesszet Ház Bizottságnak kell döntést hozni, ám a bizottságnak jelenleg nincsenek tagjai, mivel közel egy éve nincs működő kormány.

Az előzmény

Pénteken a Kék-Fehér tisztviselői anonim nyilatkozva a 13-as csatorna riporterének azt mondták, Gáncék aggódnak, hogy a washingtoni meghívás politikai csapda, amit Netanjahu szervezett, valamivel több mint egy hónappal a március 2-i választások előtt.

Gánc péntek reggel találkozott pártja vezető tagjaival Jáir Lapiddal, Mose Já’álonnal és Gabi Askenázival, hogy megvitassák a meghívás sorsát. Fő aggodalmuk az volt, hogy a washingtoni utazás több kárt okozhat, mint jót, és Gánc politikai megalázásával fenyeget.

Gáncot továbbá felháborította Mike Pence amerikai alelnök csütörtökön tett nyilatkozata, miszerint a Fehér Ház Netanjahu javaslatára hívta meg Washingtonba.

Gáncék szintén elégedetlenek voltak a Fehér Ház nyilatkozatával, amely szerint Trump meghívta Netanjahut “a Fehér Házba”, miközben Gáncot pusztán “Washingtonba” hívta.

Ez a Kék-Fehér tisztviselőiben azt a félelmet keltette, hogy míg Netanjahu találkozni fog Trumppal és részt vesz a béketerv körüli felhajtásban, Gáncnak alacsonyabb szintű találkozót szerveznek, másodhegedűsnek beállítva.

Az ex-vezérkari főnöknek komoly dilemmát okozott a kérdés.

Ha elfogadja a meghívást és megérkezik Washingtonba, amikor a fő tárgyalások Trump és Netanjahu között zajlanak, felesleges harmadiknak fog tűnni – vagy ami még rosszabb, Netanjahu külpolitikájának lelkes támogatójának.

A meghívás elutasítása azonban megsértheti Trumpot, megtorlására buzdítva az elnököt, és Gáncot olyan politikusnak mutathatja be, aki nem tudja kezelni a kapcsolatokat Izrael legfontosabb szövetségesével.

Gánc pénteken beszélt az USA izraeli nagykövetével, David Friedmannal is és elmondta neki, hogy bár általában támogatja a béketervet, és pozitívan fog nyilatkozni a kezdeményezésről, miután bemutatták, úgy véli, hogy a Washingtonba utazása árthat neki a választásokon, mivel Netanjahunak jóval előnyösebb helyzetet teremtettek.

A riport szerint Friedman azt mondta Gáncnak, hogy a Fehér Ház akciói mögött nincs politikai motiváció, és valószínűleg találkozni fog Trumppal.

A Kék-Fehér tisztviselői azt állították, hogy még a végső döntés meghozatala előtt szeretnének több információt hallani a Fehér Háztól a látogatással kapcsolatban.

A béketerv

A 13-as csatorna péntek esti riportja szerint a hamarosan bemutatásra kerülő évszázad megállapodása értelmében Izraelnél marad a biztonsági ellenőrzés Júdea és Szamária (Ciszjordánia) egész területén, még egy palesztin állam létrehozása esetén is.

A terv állítólag lehetővé teszi egy demilitarizált palesztin állam megalapítását Júdea és Szamária területének mintegy 80% -án, teljes izraeli irányítás alatt. Ez az állam nem lenne jogosult hadsereg fenntartására és katonai szerződések aláírására, és Izrael ellenőrizné a határait.

A riport megjegyezte, hogy az Egyesült Államok arra számít, hogy a palesztinok azonnal elutasítják a tervet, ám arra ösztönzi őket, hogy ismét fontolóra vegyék.

A különféle izraeli jelentések nem említették a Hamász által irányított Gázai övezet sorsát.

A riportok szerint az Egyesült Államok kormánya soha nem állt elő ennyire pro-izraeli tervvel.

Friedman nagykövet izraeli politikusoknak elmúlt napokban tartott eligazításaira alapozva, a 13-as jelentése szerint a Jordán-völgyet Izrael keleti biztonsági határaként fogják megjelölni. Ha azonban Izrael annektálni akarja a területet, cserébe földet kell adnia a palesztinoknak a Negevben, a Gázai övezet közelében.

Izrael annektálhatná mind a 100+ zsidó közösséget (telepet) a C-zónában (Júdea és Szamária területének mintegy 60 százaléka, 400ezer telepes otthona, izraeli katonai és adminisztatív irányítás alatt áll), ám a kisebb telepeket köztük nem bővítheti tovább; az építkezéseket ott befagyasztanák. Több tucat illegális előőrsöt pedig evakuálnának.

Jeruzsálem izraeli szuverenitás alatt maradna, de a biztonsági akadály Júdea és Szamária oldalán fekvő számos arab közösség, mely hivatalosan Jeruzsálemben van, a palesztinokhoz kerül.

Izraeli szuverenitás lenne érvényben a Templom-hegyen és más óvárosi szent helyeknél, de a palesztinok szerepet kapnának az adminisztrációjukban.

A Kék-Fehér tisztviselőit idézve a riport azt állította, hogy Izrael nem kezdheti meg a telepek és más területeket annektálását Júdea és Szamáriában anélkül, hogy elfogadná a teljes tervet.

A Palesztin Hatóság korábban látatlanul elutasította a tervet, és állítólag azzal fenyeget, hogy megszakítja a biztonsági koordinációt Izraellel Júdea és Szamáriában. A Mahmúd Abbász vezette Palesztin Hatóság megszakított minden kapcsolatot az Egyesült Államok kormányával, mióta Trump 2017 decemberében elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, majd átköltöztette a nagykövetséget Tel Avivból a szent városba.

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .