INSS-jelentés: Izrael hatalmas biztonsági kihívások elé néz 2020-ban, a belpolitikai válság problémákat okozhat

2
Reuven Rivlin elnök és Amos Yadlin, az INSS vezetője 2020. január 6. Fotó: Chen Galili /INSS

ujkelet.live

Az INSS (Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézete) vezetője, Amos Yadlin hétfőn átadta Reuven Rivlin elnöknek a 2020-as évre készített stratégiai értékelését és javaslatait.

A Tel-Avivi Egyetemen működő nagyrészt egykori védelmi és diplomáciai tisztviselőkből álló agytrösz, minden évben elkészíti az Izrael Államot fenyegető veszélyek stratégiai értékelését és az általa javasolt lépéseket, amelyeket az országnak a fenyegetésekkel szembeni védelem érdekében meg kéne tennie.

Az 56 oldalas riportnak van egy friss, az utolsó pillanatban írt része, ami az iráni Forradalmi Gárda elit al-kudsz erőinek parancsnoka, Kaszim Szulejmáni meggyilkolásának lehetséges következményeire összpontosított.

A jelentés szerint Izrael hatalmas kihívásokkal néz szembe, Iránnal az élen, míg a háttérben zajló belpolitikai válság megnehezíti a naprakész stratégiák kidolgozását.

A jelentés átvételekor Rivlin elnök is sajnálkozott egy sort beszédében, hogy a politikai krízis pont egy ilyen szörnyen nehéz időszakban ütött be.

„Ahelyett, hogy kezet ráznánk és összefognánk az iráni fenyegetés leküzdése érdekében, egy nagyon problematikus belső spirálba kerültünk.”

Az INSS szerint a jövőben Izrael előtt álló legfontosabb kihívások „Irán fokozódó merészsége és elszántsága a nukleáris-arénában”, valamint a Szíriában és más területeken való katonai jelenléte megteremtésére irányuló kísérletek lesznek, amik új képességeket biztosíthatnak az Izrael elleni intézkedéseihez.

A másik kihívás a libanoni Hezbollah terrorszervezet és annak „nagyszámú precíziós fegyver beszerzésére tett kísérletei, valamint a Hamász azon erőfeszítései, hogy csökkentse a Gázára gyakorolt nyomást,” konfliktus kirobbantásával fenyegetve.

A riport említ egy lehetséges békemegállapodást a Palesztin Hatósággal, továbbá, hogy a Trump-kormánynak nyilvánosságra kellene hoznia „a század megállapodását”, de mivel egyetlen jelenlegi miniszterelnök-jelölt sem kampányol a békemegállapodásért, így ez nem központi kérdés.

Az INSS kutatói megállapították, hogy noha Izrael ellenségei jelenleg nem úgy tűnik, hogy érdekeltek lennének egy nagyszabású konfliktusban, vannak olyan tényezők, amelyek egy konfliktus kirobbanásához vezethetnek 2020-ban.

„A 2020-as stratégiai értékelés középpontjában a feszültség áll Izrael egyértelmű erőssége és a különféle területeken elért lenyűgöző sikerei között, valamint annak a lehetősége, hogy ez a pozitív helyzet átmenetinek és bizonytalannak bizonyul.”

Iránra és magatartására összpontosítva a jelentés úgy véli, hogy Szulejmáni meggyilkolásának eredményei továbbra sem világosak, és még mindig kérdéses, hogy pontosan mit tehet Irán. A Trump-kormány valószínűleg azt remélte, hogy egy Teheránra mért döntő csapás visszatartja az Iszlám Köztársaságot az USA katonai pozícióinak megtámadásától.

Az INSS figyelmeztet, hogy Izraelnek készen kell állnia, hogy hirtelen és alapjaiban meg kell változtatnia stratégiáit minden egyes nemzetbiztonsági arénában annak érdekében, hogy megőrizze biztonságát a növekvő kihívásokkal szemben.

Az INSS szerint egy iráni válasz amerikai katonai pozícióira valószínűsíthető, de Szaúd-Arábia és Izrael szintén célpont lehet.

A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy az iráni fenyegetés hosszú távon is jelentős, mivel valószínűleg lassan és folyamatosan dolgozik nukleáris programján.

Egy súlyos eszkaláció Gázával is lehetséges, ha Izrael nem ér el valamiféle hosszútávú tűzszünetet a Hamásszal.

Egy új gázai háború esetén a jelentés azt javasolja, hogy Izraelnek a korábbiaknál határozottabb és váratlanabb csapásokat kéne mérnie a Hamász katonai pozícióira.

Megosztás

2 Kommentek

  1. A jelentés korrekt és tárgyilagos, mondom én, a laikus. Különösen tetszik a Gázáról tett megjegyzés, valamit kellene velük kezdeni: lerohanni drága lenne, tárgyalás meg több-esélyes, a támogatásuk fokozását nem érdemlik meg.Olyanok, mint a magyar cigányok: ha adsz nekik, többet kérnek, ha semmit sem adsz, akkor átkozódnak és elmondanak minden rossznak. (lásd EU előtti sárdobálás).

    • Kedves Hámori Éva!
      Nem kellene ide keverni a magyar cigányokat, a két eset között semmi hasonlóság nincs. Az általánosítás pedig veszélyes, igazságtalan és súlyosan sértő. Ezt leginkább a zsidók tudják.

Leave a Reply to Hámori ÉvaCancel reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .