ujkelet.live
A Legfelsőbb Bíróság vasárnap közölte, hogy meghallgatja a petíciót, ami azzal foglalkozik, hogy egy vádemeléssel sújtott képviselő megbízható-e kormányalakítással, azaz Benjamin Netanjahu ügyvivő miniszterelnök, amennyiben megnyeri a választásokat, kinevezhető-e legálisan a miniszterelnöki posztra.
A tárgyalásra december 31-én 9 órakor kerül sor a bírói testület előtt, melynek tagjai: Esther Hayut a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Hanan Melcer a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese és Uzi Vogelman bíró.
A bíróság továbbá felkérte Avichai Mandelblit főügyészt, hogy készítsen jogi véleményt arról, hogy Netanjahu visszatérhet-e a miniszterelnök székbe, és legalább 48 órával a tárgyalás előtt adja át a bíróságnak.
Netanjahu a közösségi oldalaira posztolt videóüzenetben reagált a hírre, mondván, a bírák nem jogosultak arra, hogy döntést hozzanak ebben a kérdésben. „Egy demokráciában az, aki eldönti, ki lesz a nép vezetője, a nép, és senki más. Máskülönben, ez egyszerűen nem demokrácia”.
Mandelblit főügyész múlt hónapban bejelentette, hogy vádat emel a Netanjahut érintő mindhárom korrupciós ügyben. A miniszterelnök szerint az egész egy puccskísérlet a megbuktatására, és vizsálat indítására szólított az ügyeivel foglalkozó nyomozók és ügyészek ellen.
Az izraeli törvények szerint a miniszterelnöknek csak akkor kell lemondnia, ha elítélték súlyos bűncselekmény elkövetéséért és az ügyben megfellebbezhetetlen ítélet született. A miniszterek azonban kénytelenek lemondni posztjukról, miután hivatalos vádatemelés történt ellenük.
Egy korábbi petícióra reagálva Netanjahu december 12-én bejelentette, hogy év végéig lemond a miniszterelnökit leszámítva minden miniszteri posztjáról. A miniszterelnökség mellett Netanjahu jelenleg az egészségügyi, jóléti, diaszpóra és mezőgazdasági miniszteri posztokat is betölti.
Mendelblit pedig november végén közölte, hogy nincs jogalapja lemondásra vagy szabadságolásra kényszeríteni Netanjahut mint ügyvivő miniszterelnököt.
„A miniszterelnök lemondásának egy ideiglenes kormány alatt nincs gyakorlati jelentősége,” írta Mandelblit a jogi véleményében, mivel a törvény kimondja, hogy a lemondó miniszterelnök miniszterelnök marad mindaddig, amíg új kormány nem alakul. „Ebből kifolyólag egyértelmű, hogy egy ideiglenes kormány helyzetében nem jelenthető ki, hogy a miniszterelnöknek jogilag kötelessége lemondani erről a posztról.”
A főügyész nyilatkozata akkoriban kijelentette, hogy a jogi csapat nem foglalkozik annak megvitatásával, hogy Netanjahu megbízást kaphat-e kormányalakításra, mivel ez a forgatókönyv jelenleg csak elméleti.
Az új petíció, amelyet december közepén Dafna Holtz-Lachner ügyvéd 67 közismert személy, tudós és technológiai vezető nevében nyújtott be, azt állítja, hogy még ha Netanjahut nem is lehet lemondásra kérni, a bíróságnak döntenie kell, hogy indulhat-e újból a miniszterelnöki posztért.
A petíció azzal érvel, hogy a jelenlegi törvény vádemeléssel sújtott miniszterelnökre vonatkozó engedékenysége csak hivatalban lévő miniszterelnökre vonatkozik, nem pedig egy képviselőre, aki újraválasztásra törekszik, és felteszi a kérdést: A norma, ami alapján egy mezei kabinetminiszternek le kell mondnia, amikor vádat emelnek ellene, egy hasonló jogi helyzetbe kerülő képviselő kinevezhető-e miniszterelnöknek?
Továbbá ha Netanjahu lemondásának most nincs közvetlen jelentősége, a jövőbeni jogosultságának kérdése már óriási következményekkel járna a soron következő márciusi választásokra nézve, és a szavazóknak jogukban áll még a következő forduló előtt megtudni, hogy Reuven Rivlin elnök törvényesen kinevezheti-e a miniszterelnöki posztra, ha nyer március 2-án.
„Ez egy olyan kérdés, amely valódi, működési következményekkel jár a következő választásokra nézve,” nyilatkozta Holtz-Lachner a 12-es csatornának a múlt héten. „Ez egyáltalán nem elméleti, és azonnali bírósági határozatot igényel.”
Netanjahu az áprilisi és a szeptemberi szavazás után sem tudott kormányt alakítani. A szeptemberi választások után Netanjahu és a Kék-Fehért vezető Beni Gánc egységkormány létrehozására irányuló tárgyalásokat folytatott a Rivlin elnök által körvonalazott hatalommegosztási megállapodásra építve, de a miniszterelnöki rotációban mindkettő első akart lenni; Netanjahu ragaszkodott ahhoz, hogy a tárgyalásokat a jobboldali szövetségeseiből álló 55 fős blokkja (Likud, Sasz, Jahadut Hatora, Zsidó Otthon és Új Jobb) nevében folytassa; a Kék-Fehér pedig kitartott amellett, hogy nem csatlakozik olyan kormányhoz, amit a vádemeléssel sújtott Netanjahu vezet.
Netanjahu a vádemelések mellett saját pártján belül is kihívással néz szembe Gideon Szá’ár személyében, aki pártelnöki szavazást szorgalmazott a választások előtt, melynek időpontja december 26.
Mandelblit december másodikán hivatalosan eljuttatta Juli Edelstein Knesszet-elnöknek a miniszterelnök elleni három korrupciós ügy vádiratát.
Mandelblit a Knesszet-elnöknek küldött levelében közölte, hogy hivatalosan december 2-án vette kezdetét a törvény által garantált 30 napos időszak, amely alatt Netanjahu mentelmi jogért folyamodhat a Knesszetnél, és nem pedig az első, november 21-én bejelentett vádaemeléstől számítva, ahogy azt a kormányzati tisztviselők és a média kezdetben állította.
Mandelblit továbbá először jelentette ki a vádiratban, hogy a tárgyalásra a jeruzsálemi kerületi bíróságon kerül sor, valamint csatolta az ügyészség 333 tanút felsoroló listáját.
Ez az első alkalom Izrael történelmében, hogy egy hivatalban lévő miniszterelnök ellen vádat emeltek.
Netanjahu Izrael leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnöke, először 1996-1999 szolgált az ország élen, majd 2009-től napjainkig. Valószínűleg ő Trump elnök legközelebbi nemzetközi szövetségese is.
1000 sz. ügy: a minisztereknök és felesége drága ajándékokat fogadtak el az izraeli születésű hollywoodi producer, Árnon Milchan milliárdostól és James Packer ausztrál üzletembertől. Az ajándékba kapott drága szivarok és pezsgő értéke közel 700 ezer sékel.
A februári vádirat-tervezet szerint „Netanjahu állami tisztségeit Milchan javára használta, számos személyes és üzleti ügyben, miközben súlyos összeférhetetlenség alakult ki a közjó és a Milchan iránti személyes elkötelezettsége között”.
Netanjahu állítása szerint „megengedett a barátoktól kapott ajándékok elfogadása.” Szerinte az ajándékokat személyes barátságuk miatt kapta Milchantől, nem pedig a miniszterelnöki pozícióval járó befolyása miatt.
A miniszterelnök továbbá azt állítja, hogy az időközben elhunyt ügyvédje, Jacob Wienroth azt mondta neki, hogy nincs gond az ilyen ajándékok elfogadásával. Netanjahu az ügy súlyosságát csökkenteni próbálva azt mondta, hogy felesége, Sara lehetséges, hogy megkérte Milchant, hogy vásároljon ezt-azt az ő tudomása nélkül. A Milchannel kapcsolatos ügyekben való részvételét illetően Netanjahu azt mondta, hogy szándékai mindig helyenvalóak voltak.
2000. sz. ügy: a miniszterelnök tárgyalásokat folytatott Árnon Mozesszel, a Yedioth Ahronoth kiadójával és felajánlotta, hogy kedvezőbb cikkekért cserébe segít stabilizálni a lap helyzetét, a fő rivális, Israel Hayommal szemben.
Netanjahu és Mozes egyaránt azt állítják, hogy nem tervezték betartani a tárgyalások során tett ígéreteiket, és csak egymást próbálták manipulálni. A miniszterelnök azt is kijelentette, hogy a bűnüldözésnek nem lenne szabad belefolynia a közszféra képviselői és a média közötti kapcsolatokba, és az ellene indított vizsgálat ebben az ügyben tükrözi a rendőrség vele szembeni elfogultságát.
4000. sz. ügy: Saul Elovitch, a telekommunikációs óriás Bezeq főrészvényese utasította a tulajdonában lévő Walla híroldalt, hogy biztosítson pozitív média visszhangot Netanjahu és családja számára, szabályozási kedvezményekért cserébe. A miniszerelnök 2014 novemberétől 2017. februárig kommunikációs miniszterként szolgált. Ebben az időszakban a Walla híroldal felülete jelentősen megváltozott a Netanjahu családdal szemben, és a Bezeq engedélyt kapott többek között, hogy megvásárolhassa a Yes műholdas kábelszolgáltatót, a trösztellenes kérdések ellenére.
Netanjahu és Elovitch védőügyvédei szerint nincs kapcsolat Netanjahu Bezeq érdekében tett fellépése és a Walla hírportálon megjelenő cikkek között. A miniszterelnök azt állítja, hogy a társasággal kapcsolatos ügyekben hozott döntései ésszerűek voltak, és ezeket a terület minden szakembere támogatta.
Netanjahu szerint az általa jóváhagyott Bezeq-Yes fúzió kizárólag technikai jellegű volt.
A miniszterelnök továbbá azt állította, hogy a Walla híroldal nem hogy nem szimpatizált vele, hanem ellenséges volt, és nem befolyásolta a tartalmát, inkább segített hozzáigazítani azt a tulajdonos politikájához, amely állítólag méltányos és kiegyensúlyozott sajtót kínál. Netanjahu szerint még senkit nem vádoltak vesztegetésért, amiért jó sajtót kapott.
