Mandelblit határozottan elutasította a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészének nyilatkozatát az Izrael elleni vizsgálat indításának lehetőségéről

ujkelet.live

Avichai Mendelblit főügyész szombaton közölte, hogy „határozottan elutasítja” a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészének nyilatkozatát, miszerint megalapozottnak találja, hogy nyomozás induljon Izrael ellen a Júdea és Szamáriában (Ciszjordániában), a Gázai övezetben és Kelet-Jeruzsálemben elkövetett állítólagos háborús bűncselekményei miatt.

„Izrael állam demokratikus, törvénytisztelő ország, amely elkötelezett amellett, hogy tiszteletben tartsa a nemzetközi jogot és a humanitárius értékeket, és ezen tevékenységek előmozdítása érdekében jár el,” mondta az izraeli sajtónak tett nyilatkozatában.

A határozat „elfogadhatatlan” és „nem világos, hogy [Fatou Bensouda ügyész] miért sietett meghozni egy ilyen meggondolatlan és megalapozatlan döntést,” tette hozzá a főügyész.

Izrael attól tart, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság úgy dönt, hogy folytatja a palesztin területeken állítólag elkövetett izraeli bűncselekmények kivizsgálását, ami megnyitja az utat jelenlegi és volt kormány- és katonai tisztviselők elleni nemzetközi elfogatóparancsok kiadására.

A miniszterelnök, az elmúlt öt év védelmi miniszterei, az Izraeli Védelmi Erők vezetői és a Sabak (Sin Bét) biztonsági szolgálat vezetői mind a büntetőeljárás veszélyével nézhetnek szembe.

A 12-es csatorna kérdésre, hogy Izrael együttműködik-e a Nemzetközi Büntetőbíróság tárgyalásról döntő bizottságával az elkövetkező 120 napban, a Miniszterelnöki Hivatal tisztviselője kijelentette: „Döntésre a jogi csapatok javaslatai után kerül sor.”

Mindeközben diplomáciai források a 12-es csatornának szombaton azt mondták: „Nem lesz együttműködés a bírósággal … és biztosan nem, ha végül úgy határoznak, hogy [hivatalos] vizsgálatot nyitnak.”

A Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze, Fatou Bensouda péntek délután közölte, hogy megalapozottnak találta, hogy vizsgálatot nyissanak a „palesztin terüleken” kialakult helyzet miatt, de a joghatóság kérdését a tárgyalás elrendeléséről döntő tanácsra bízta.

Az állítólagos bűncselekmények, amelyeket Bensouda ki akar vizsgálni:

– Három incidens, amelyek során az Izraeli Védelmi Erők állítólag háborús bűncselekményeket követett el azzal, hogy tudatosan aránytalan támadásokat indított a 2014-es gázai háború alatt.

– A Hamász és más palesztin terrorista szervezetek által elkövetett állítólagos háborús bűncselekmények a 2014-es gázai háború alatt.

– a 2014. júniusa óta az izraeli civil lakosság Júdea és Szamáriába történő áthelyezésében részt vevő izraeli tisztviselők állítólagos háborús bűncselekményei.

– Az izraeli hadsereg által bevetett halálos eszközök – 2018. márciusától kezdve [Visszatérés Menete] – a Gázai övezet és Izrael közötti határkerítés közelében lévő tüntetők ellen.

Benjamin Netanjahu ügyvivő miniszterelnök vasárnap „abszurd”-nak nevezte a Bensouda döntését, mondván, a bíróságot Izrael elleni fegyverré alakították.

„Miközben arab szomszédainkkal a remény és a béke új területei felé haladunk, a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróság visszafelé halad. Pénteken végül az Izrael elleni politikai háború fegyverévé vált,” mondta Netanjahu a heti kabinetülés elején.

Netanjahu szerint az ügyész határozata három „abszurditást” tartalmazott, amelyek közül az első ellentétes a bíróság alapelveivel.

„A Nemzetközi Büntetőbíróságot a második világháború rémtettei után hozták létre, különös tekintettel a népünkkel elkövetett borzalmakra, és célja az olyan problémák kezelése, amelyeket az államok a háborús bűnözőkkel szemben felvetnek, mint például a népirtás vagy a tömeges deportálás”.

Másodszor, a Júdea és Szamáriában lévő telepek bírósági vizsgálata kapcsán Netanjahu azzal érvelt, hogy a döntés ellentétes a zsidó jogok „történelmi igazságával” Izrael történelmi földjén.

„A zsidók zsidók szülőföldjén való letelepedéshez való jogával szemben jár el. Hogy azt a tényt, hogy a zsidók a földjükön élnek, háborús bűncselekménnyé tegyék – nehéz ennél nagyobb abszurditást találni.”

Végül, Netanjahu szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság figyelmen kívül hagyta a „jelenlegi igazságot”, és arra szólította a testületet, hogy inkább Irán vagy Szíria intézkedései ellen indítson vizsgálatoz.

Netanjahu továbbá azt mondta, hogy az Egyesült Államok harcol e torz, igazságtalan és hazug intézkedés ellen, de nem fejtette ki, mit ért ez alatt.

A Trump-kormány korábban szankciókkal és vízummegvonással fenyegette a bíróságot, ha vizsgálatot indít amerikaiakat vagy izraeliek ellen. Áprilisban bevonta Fatou Bensouda vízumát az amerikai csapatok afganisztáni akcióinak esetleges kivizsgálása kapcsán.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter pénteken azt mondta, a vizsgálat „igazságtalanul támadja” a zsidó államot.

Gánc, aki az erős szikla idején a hadsereg vezérkari főnöke volt

A Kék-Fehér vezetője, Beni Gánc ex-vezérkari főnök szombat este Twitteren reagált a Nemzetközi Büntetőbíróság vezető ügyészének bejelentésére.

„38 éven át szolgáltam Izrael Államot, katonaként kezdve egészen az Izraeli Védelmi Erők 20. vezérkari főnöki posztjáig. Egyértelműen kijelenthetem, hogy az Izraeli Védelmi Erők a világ legerkölcsösebb seregei közé tartozik.”

„Az Izraeli Védelmi Erők katonái magukkal hordozzák az izraeli hadsereg szellemét, a fegyverek és az emberi méltóság szentségét fenntartó etikai kódexet – ennek megfelelően cselekedtünk mindig és mindig ennek megfelelően fogunk. Az Izraeli Védelmi Erők és Izrael Állam nem követ el háborús bűncselekményeket.”

„Nincs alapja annak a követelésnek, hogy nyomozást indítsanak Izrael ellen Hágában, egyértelmű, hogy ez politikai, nem pedig jogi döntés.”

„Ismételten hangsúlyozom, hogy amikor Izrael Állam nemzetközi legitimitásáról és önvédelemhez való jogáról van szó, nincs koalíció és nincs ellenzék. Mindannyian harcolni fogunk az igazságért és Izrael Állam és a polgáraink védelmére szolgáló alapvető jogainkért.”

Mandelblit jogi véleménye

Az izraeli főügyész pénteken, Bensouda bejelentése előtt, nyilvánosságra hozta jogi véleményét, miszerint a Nemzetközi Büntetőbíróságnak nincs joghatósága Júdea és Szamáriában (Ciszjordánia) vagy Gázában.

Mendelblit a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészének december elején tett nyilatkozatára reagált, amelyben azt állította, hogy jelentős előrelépés történt az izraeli akciók kivizsgálásának ügyében.

A főügyész jogi véleményének kiadása az izraeli kormány utolsó kísérlete volt, hogy megakadályozza a bejelentést.

„Tekintettel az ügyész közelmúltbeli nyilatkozatára, az előzetes vizsgálatokról szóló éves jelentésével összefüggésben (2019. december 5-én), megjegyezve, hogy szándékában áll döntést hozni az ügyben, helyénvalónak tartom e dokumentum jelenlegi közzétételét,” írta az izraeli főügyész.

Mandelblit szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság nem rendelkezik joghatósággal Júdea és Szamáriában és Gázában. Okai között szerepel, hogy csak egy szuverén állam adhat a Nemzetközi Büntetőbíróságnak felhatalmazást, és a palesztinok nem felelnek meg ennek a kritériumnak.

Izrael érvényes jogi igényekkel rendelkezik a területre, és a palesztinok belementek abba, hogy a föld státusát tárgyalások útján rendezik (nem pedig például a Nemzetközi Büntetőbíróságon keresztül). A palesztinok megszegték ezt a keretet, amikor a Nemzetközi Bírósághoz fordultak egy politikai kérdés eldöntésére, amit tárgyalások, és nem pedig büntetőeljárások útján kéne rendezni.

Előzmény

A Palesztin Hatóság 2014-ben fordult a bírósághoz, miután John Kerry akkor amerikai külügyminiszter vezette békekezdeményezés megbukott.

Az előzetes vizsgálatot azt követően indították el, hogy a Palesztin Hatóság aláírta a Római Statútumot, és hivatalosan elfogadta a bíróság joghatóságát a területén.

A palesztinok két panaszt nyújtottak be Izrael ellen, az egyik a 2014-es gázai háborúval kapcsolatos, a második pedig az izraeli telepes építkezésekkel foglalkozott „a megszállt palesztin területeken Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben.”

Az izraeli kormány ellensúlyozva a palesztin nyomást a vizsgálat megindítására, azzal érvelt, hogy a hágai székhelyű bíróságnak nincs joghatósága az izraeli-palesztin ügyben – elsősorban azért, mert Palesztina nem állam.

A bejelentés

„Ma bejelentem, hogy a hivatalom rendelkezésére álló összes megbízható információ alapos, független és objektív értékelését követően a palesztin helyzet előzetes vizsgálata azzal a megállapítással zárult, hogy teljesült a Római Statútumban előírt összes törvényes kritérium a vizsgálat megindítására. Röviden: meggyőzőnek találtam, hogy háborús bűncselekményeket hajtottak végre vagy hajtanak végre Ciszjordániában, ideértve Kelet-Jeruzsálemet és a Gázai övezet is,” olvasható Bensouda pénteki nyilatkozatában.

Az izraeli hadsereg 2014-es erős szikla hadművelete során alkalmazott intézkedéseinek kritizálása mellett Bensouda Izrael Júdea és Szamáriára vonatkozó politikájával is foglalkozott.

„Az egyértelmű és kitartó felszólítások ellenére, hogy Izrael álljon le a nemzetközi joggal ellentétesnek tartott tevékenységekkel a palesztin területeken, nincs arra utaló jel, hogy azok le fognak állni. Sőt, a jelek éppen arra utalnak, hogy ezek nemcsak folytatódnak, hanem Izrael megkísérelheti ezen területek annektálását is,” jelentette ki az ügyész, majd idézte Benjamin Netanjahu ügyvivő miniszterelnök legutóbbi kampányígéretét, hogy ha újraválasztják, annektálja a Jordán-völgyet.

Az ügyész továbbá azt írta, hogy „megalapozottan feltételezhető, hogy a Hamász és a palesztin fegyveres csoportok tagjai háborús bűncselekményeket követtek el a polgárok és a polgári célpontok elleni szándékos támadásokkal; a védett személyek pajzsként történő használatával; a védett személyek szándékos megfosztásával az igazságos és szabályszerű tárgyalástól és a szándékos gyilkolásért, valamint kínzásért vagy embertelen bánásmódért és / vagy a személyes méltóságot sújtó támadásért.”