ujkelet.live
Héber nyelvű média jelentések szerint az izraeli erők letartóztatták a Hamász terrorszervezet tucatnyi vezető tagját az éjszakai razziák során Hebronban és a környező területeken.
A letartóztatások megelőző intézkedésként szolgálnak a hétvégén sorra kerülő rendezvényekre, melyek a Hamász alapításának 32. évfordulóját ünneplik.
A Hamászhoz köthető palesztin híroldalak névtelenül nyilatkozó helyi forrásokra hivatkozva arról számoltak be, hogy a letartóztatottak között szerepel Issa Al-Jabari a Hamász egykori minisztere a helyi kormányban, illetve Abdel Khaliq al-Natsheh, a terrorszervezet vezető tagja.
Az izraeli média szerint a letartóztatási akciók közben összecsapásokra került sor a biztonsági erők és a helyi lakosok között, de sérülésről nem érkezett jelentés.
Az elkövetkező napokban várható zavargásokra való felkészülés részeként a hadsereg megerősítette a biztonsági erők számát Júdea és Szamária területén valamint a Gázai övezet mentén.
Szombaton helyi idő szerint röviddel este 9 előtt három Gázából kilőtt rakéta aktiválta a szirénákat a Gázai övezettel határos izraeli közösségekben és Szderot városában.
התרעת צבע אדום הופעלה בשדרות ובעוטף עזה; רקטות יורטו • @bokeralmog ו-@OrHeller עם הפרטים המלאים >> https://t.co/VhniqkoKU9
(צילום: קבוצת ביטחון שדה) pic.twitter.com/q8K3BnCXa5
— חדשות 13 (@newsisrael13) December 7, 2019
A Vaskupola elfogta mindhárom lövedéket.
Izraeli vadászgépek és harci helikopterek vasárnap légicsapásokat hajtottak végre a Hamász terrorszervezet katonai pozíciói ellen a Gázai övezetben, reagálva a korábban Izraelre kilőtt rakétákra.
Az Izraeli Védelmi Erők nyilatkozata szerint a légierő számos célpontot megsemmisített, köztük raktárakat, irodákat és megfigyelőállomásokat egy katonai tábor területén, illetve a Hamász haditengerészeti kommandójának egyik bázisát.
A gázai média két sérültről számolt be.
A rakétatámadást megelőzően pénteken, három hét szünet után, több mint 4000 gázai vett részt a Hamász terrorszervezet támogatásával rendezett 83. „Visszatérés Menete” tüntetéseken, mely „A Menet folytatódik” szlogennel futott.
#صور جانب من الإصابات بنيران قوات الاحتلال التي قمعت فعاليات الجمعة الـ 83 من مسيرة العودة وكسر الحصار المتواصلة في قطاع غزة. pic.twitter.com/LVgFyy8sU3
— المركز الفلسطيني للإعلام (@PalinfoAr) December 6, 2019
A lázadók egy része a határ öt pontján kövekkel és robbanószerekkel – a korábban megszokottnál jóval kisebb mennyiségben – dobálta a határkerítést és a túloldalon állomásozó izraeli csapatokat, akik tömegoszlató eszközökkel és speciális esetekben éles lőszerrel reagáltak a művelet-végrehajtási szabályok szerint.
A Hamász vezette Gázai Egészségügyi Minisztérium 27 sérültről számolt be, közülük 4 éles lőszer okozta sebek miatt szorult kezelésre.
A 13-as csatorna szerint szokatlanul nagy számú gyerek tartózkodott a határ közelében.
November első felében kétnapos harcra került sor az izraeli hadsereg és a Gázai övezet második legnagyobb terrorszervezete, a Palesztin Iszlám Dzsihád között.
Az összecsapásokat a terrorszervezet vezető parancsnokának, Baha Abu al-Atának likvidálása robbantotta ki november 12-én.
A 48 órás harcok során mintegy 450 rakétát és aknavető gránátot lőttek ki Izraelre. A Vaskupola kb. 90 százalékos sikerrel működött, több tucat lakott területre tartó lövedéket elfogva. A rakéták mintegy 60 százaléka nyílt területen landolt.
Egyiptomi és palesztin tisztviselők november 14-én kora hajnalban bejelentették, hogy Egyiptom közvetítésével tűzszünet lépett életbe helyi idő szerint hajnali 5:30-kor Izrael és a Palesztin Iszlám Dzsihád terrorszervezet között.
A tűzszünet ellenére a rakétatámadások nem szűntek meg teljesen.
A Gázai övezet a világ egyik legsűrűbben lakott földterülete, ahol 365 km² -en (összehasonlításul Budapest 525,2 km²) közel 2 millió palesztin arab él.
A paleszinok két rivális kormány között vannak felosztva 2007 óta, amikor a Hamász terrorszervezet erőszakkal átvette a Gázai övezet feletti uralmat Mahmúd Abbász palesztin hatósági elnök Fatah pártjától, aki azóta csak az autonóm területek irányítására jogosult Júdea és Szamáriában (Ciszjordánia).
Abbász egyébként 2005-ben nyerte el a vezetői pozíciót, de választások hiányában négy évre szóló hivatali idejének 14. évében jár.
A Hamászt időközben nagyon meggyengítette az izraeli és egyiptomi blokád, a három háború, amit Izraellel vívott és a nemzetközi elszigeteltség. Gáza gazdasága romokban, a lakosság súlyos villamos energia és ivóvíz hiánnyal küzd.
Izrael a blokáddal akadályozza meg, hogy a terrorszervezet fegyvert vagy alagút építéshez használt árut csempésszen be Gázába. Ezért a Gázának szánt árucikkeket először Izraelbe kerülnek ellenőrzés céljából, majd a palesztin területre szállítják a biztonsági kockázat elhárítását követően.
Egyiptom pedig az év nagy részében zárva tartja közös határát Gázával.
A Gázai övezet munkanélküliségi rátája jelenleg 52,1%. Minden második felnőtt munkanélküli. A fiatal, képzett lakosság körében ez még súlyosabb, 70% körüli.
A gázai átlagbér 360 dollár/hónap körül mozog a Palesztin Központi Statisztikai Hivatal szerint.
Az ENSZ becslései szerint ha nem történik drasztikus változás, Gáza rövidesen lakhatatlanná válik.
A legutóbbi megbékélési kísérletek részeként a Hamász és a Fatah 2017. október 12-én egyiptomi közvetítéssel megállapodást kötött arról, hogy a terrorszervezet 2017. december 1-ig átadja a Gázai övezet irányítását a nemzetközileg elismert Palesztin Hatóságnak, és megtárgyalják az egységkormány alakításának feltételeit is.
Ezek megvalósítása azonban nem történt meg.
A nézeteltérés kulcskérdései a gázai közalkalmazottak sorsa és az övezet biztonsági ellenőrzése.
A felek egymást okolják a megbékélési erőfeszítések kudarcáért.
Abbász március 10-én Mohammad Stajjét, a Fatah Központi Bizottsága magas rangú tisztviselőjét bízta meg kormányalakítással.
Míg az előző miniszterelnök, Rami Hamdallah függetlenként a Palesztin Hatóság és a Hamász terrorszervezet közötti megbékélést támogatta, vezető fatahos tisztviselők azt állították, az új koalícióból ki fogják hagyni a Hamászt és azon lesznek, hogy méginkább elszigeteljék.
A Hamász szerint az új kinevezés „Abbász részrehajlását és hatalmi monopóliumát” tükrözi. „A Hamász hangsúlyozza, hogy nem ismeri el ezt a szeparatista kormányt, mert nemzeti konszenzus nélkül alakították meg,” nyilatkozta Fawzi Barhoum szóvivő.
Ezért nem kell annyit emlegetni a Jordán-völgy annektálását izraeli részről.