Liberman nem támogatja sem Gáncot, sem Netanjahut – újabb lépéssel közelebb a harmadik választásokhoz

Avi/ujkelet.live

A Jiszráel Beitenu vezetője, Avigdor Liberman szerdán, az általa szabott ultimátum lejártakor közölte, hogy nem csatlakozik sem kisebbségi kormányhoz sem szűk jobboldalihoz. A liberális, nemzeti egységkormány létrejöttének kudarcáért pedig a Kék-Fehér és a Likud vezetőit tette felelőssé.

A pártvezető a sajtótájékoztatón azt mondta, mindent megtett a liberális egységkormány megalakulásáért, ahogy azt a választóinak ígérte, és hiába ajánlották neki „a fele királyság plusz 10 százalékot”, nem adta fel pártja irányelveit. A felek nagyon közel álltak az egységkormány létrehozásához, az egyetlen dolog, ami ennek gátat vetett személyes ellentéteken alapul. A Kék-Fehér nem követte az elnök tervét, míg a másik (Likud) nem volt hajlandó elengedni az ultraortodox-messiás hívő blokkját.

Így ha új választásokra kerül sor, annak okát a vezetés hiányában kell keresni, jegyezte meg Liberman. Az ország gazdasági és biztonsági kihívásokkal szembesül, egy újabb választás, idén már harmadszor, csak rontana a helyzeten, ezért szükséges, hogy egységkormány jöjjön létre.

„Ha azt kérdezik tőlem, hogy ki a hibás a helyzetért, azt mondom, hogy mindkét fél, a Likud és a Kék-Fehér … Egyik sem hozott kemény, drámai döntéseket.”

Liberman szerint Benjamin Netanjahu az egész Likudot rabszolgává teszi az ultraortodox pártok javára. Míg Beni Gánc nem fogadta el Reuven Rivlin elnök tervezetét, a Kék-Fehér pedig kettős játékot űzött azzal, hogy nyitva tartotta a csatornákat az ultraortodox pártokkal és messzemenő ajánlatokkal állt elő.

A Jiszráel Beitenu vezetője kritizálta az együttműködést az ultraortodoxok és arabok között.

„Ők egy anti-cionista koalíció, mindkét blokkal játszanak. Ez a valódi, közvetlen veszély, az anti-cionista koalíció.”

Liberman szerint az Egyesült Lista valóban Ötödik Hadoszlop, és az ultraortodox pártok egyre anti-cionsitábbak, és egyértelműen kijelentette, hogy nem lesz tagja olyan kormánynak, amelyik közvetve vagy közvetlenül az arab törvényhozókra támaszkodik. Ezzel kvázi lenullázta Gánc állítólagos erőfeszítéseit egy kisebbségi kormányra, amit az Egyesült Lista kívülről támogat. Ugyanakkor szűk jobboldali kormányhoz sem kíván csatlakozni.

Liberman szerint választási reforma van szükség, be kéne vezetni a kötelező szavazást ausztrál mintára.

Liberman továbbá kritizálta a szatmári rebével rendezett nagy rendezvényt kedden, aki nyíltan anti-cionista nézeteket vall, és akinek látogatása miatt a rendőrség útlezárásokat hajtott végre Jeruzsálemben. A rabbi több millió dollárral érkezett magángépen Izraelben, hogy átadja a pénzt azoknak a közösségeknek, akik az államtól nem kapnak támogatást.

A párt vezető hangsúlyozta, hogy a cionista pártoknak megállapodásra kell jutniuk vallás és állam kérdésekben, mert elfogadhatatlan, hogy ezek az ügyek az ultraortodox pártok játékszerei legyenek minden alkalommal, hozzátéve, hogy a Likud elutasította a polgári házasságra tett javaslatát.

A hadseregben nem szolgáló ultraortodox jesiva tanulók kapcsán azt mondta, hogy „Tórát tanulni nagyszerű dolog, de azt a saját idejükben kéne végezniük.”

Liberman szerint a betérési folyamat reformokra szorul, „Nem tudom, hogy elmagyarázni 5500 izraeli katonának, hogy bár elég zsidók ahhoz, hogy meghaljanak az országért, ahhoz már nem, hogy itt is házasodhassanak.”

Kedden Gánc és Netanjahu is találkozott Libermannal, majd a két nagy párt vezetője éjszaka is leült tárgyalni egymással, azonban áttörésre nem került sor.

Liberman két hete megfogalmazott ultimátuma szerint Gáncnak el kell fogadnia a Reuven Rivlin elnök által körvonalazott egységkormány tervét – magyarán Netanjahu legyen az első a rotációban -, és Netanjahunak le kell mondania az őt támogató 55 fős jobboldali blokkról (Likud, Sasz, Jahadut Hatora, Zsidó Otthon és Új Jobb).

Liberman kijelentette, hogy ha az egyik fél részéről elutasításban részesül, akkor pártja a másik fél kormányalakítási erőfeszítéseit fogja támogatni.

Rivlin elnök keretterve többek 2-2 évre osztaná fel a miniszerelnöki pozíciót Netanjahu majd Gánc között, és bár lehetővé tenné Netanjahu miniszterelnöki szolgálatát, de ideiglenesen félreállítaná, ha vádat emelnek ellene.

Valójában egyik vezető sem kötelezte el magát teljes egészében a Liberman szabta feltételeknek.

Netanjahu kedd este azt állította, hogy Gánc nem hajlandó belemenni abba, hogy második legyen a rotációban, tehát elutasította Liberman feltételeit, magyarán Libermannak a Likud vezette nemzeti kormányhoz kell csatlakoznia. Netanjahu elfelejtette megemlíteni, hogy ő szintén nem teljesítette az 55 fős blokkal való szakítást. A miniszterelnök egy másik Twitter-bejegyzésben azt állította, hogy Gánc nem hajlandó elfogadni az elnök tervezetét, és szintén nem hajlandó lemondani a terrort támogató Egyesül Listával kiépített blokkjáról, mert kisebbségi kormányt akar. A Likud tovább folytatta a többségében arab törvényhozók alkotta pártok elleni agresszív kampányt annak ellenére, hogy Rivlin elnök kedden nyilvánosan elítélte ezt a fajta retorikát.

„Ma is felszólítom Netanjahut: ismerd el a választási eredményeket, amelyeket te és a nyilvánosság is nagyon jól ismer,” reagált Gánc Twitteren. „Add fel a mentelmi blokkodat, és induljon közvetlen tárgyalás a két fő párt alapelveinek megfogalmazása érdekében. Kész leszek kompromisszumokra az izraeli állampolgárok érdekében az alapelvek feladása nélkül.

A Kék-Fehér másodikja, Jáir Lapid szerint Netanjahu minden egységre vonatkozó javaslatot, amit elé tettek elutasított, majd a miniszerelnök azt állította, hogy Gánc az, aki elutasította. „Liberman tudja az igazat. Netanjahu minden erővel új választásokra hajt,” tette hozzá.

Arije Deri az ultraortodox Sasz vezetője is beszállt a vitába Twitteren, mondván, Lapid hazudik, mert a Kék-Fehér felajánlotta, hogy aláírja, hogy nem fog változásokat eszközölni vallás és állam kérdésekben, hogy meggyőzze az ultraortodoxokat, hogy hagyják el Netanjahut.

Netanjahu jogi szituációja és az általa alakított 55 fős jobboldali blokkhoz való ragaszkodása központi problémáját képezi a stagnáló koalíciós tárgyalásoknak. A miniszterelnököt azzal vádolják, hogy a jobboldali blokkon keresztül akar mentelmi jogot szerezni magának a vele szembeni büntetőeljárás alól.

A héten megjelent média riportok szerint Netanjahu ügyvédei állítólag azt mondták a miniszterelnöknek, hogy harmadik választások kiírásával tudná csak biztosítani a miniszterelnöki pozícióját, így a tárgyalásra Jeruzsálemben 3 kerületi bíró előtt, nem pedig Tel Avivban egy fehérgalléros bűnözésre specializálódott bíró előtt kerülne sor.

Avichai Mandelblit főügyész februárban jelentette be vádemelési szándékát Netanjahu ellen, a 4000. sz. ügyben vesztegetés, csalás és bizalommal való visszaélés, az 1000-es és 2000-es sz. ügyekben pedig csalás és bizalommal való visszaélés miatt. A főügyész várhatóan jövő hét elején közli döntését, hogy vádat emel Netanjahu ellen a korrupciós ügyekben, avagy lezárja őket.

A Kan közszolgálati műsorszolgáltató szerint Kék-Fehér azt akarta, hogy Netanjahu kötelezze el magát vagy a Knesszet általi mentelmi kérelem elutasítására, vagy egyezzen bele a szabadságolásba, ha vádat emelnek ellene – még akkor is, ha mentelmi jogban részesült.

A Kék-Fehér azt akarta, hogy Netanjahu a főügyész vádemelését követően 6-8 hónapra menjen szabadságra.

A kormányalakítással megbízott ex-vezérkari főnöknek szerda éjfélig van ideje, hogy megállapodjon a koalíciós partnereivel és létrehozza kormányát. Ha nem sikerül, akkor a képviselőknek 21 napjuk van, hogy találjanak egy Knesszet-tagot – Netanjahu vagy Gánc is szóba jöhet -, aki megszerzi legalább 61 képviselő támogatását. A jelöltnek ezt követően 14 nap áll rendelkezésre a kormányalakításra. Ha ez sem sikerül, a harmadik választások kiírása márciusra elkerülhetetlenné válik.

Gánc eleve kicsi esélyein tovább rontott a múlt kedd hajnalban indított Fekete öv-hadművelet, mely során az izraeli hadsereg megölte a Palesztin Iszlám Dzsihád egyik vezető parancsnokát, ami a terrorszervezet részéről mintegy 450 Izraelre kilőtt rakétát eredményezett.

A koalíciós tárgyalások többnyire szüneteltek csütörtökig, a tűzszünet kihirdetéséig. Gánc mivel Benjamin Netanjahu után másodikként próbálkozhat a kormányalakítással, nem számíthat 14 napos hosszabbításra az elnöktől, mivel az csak az első jelölt számára adott.