Die hard: török-kurd háború vagy amit akartok

0
Trump-Erdogan találkozó. Washington, május 16/2017 Fotó: Reuters/Joshua Roberts

Ziva/ ujkelet.live

A kurdok kitartó hősiessége és szívós harci képessége közismert, hasonlóképpen az is, hogy szükség esetén és morális okokból vezérelve a jó oldalára állva képesek küzdeni, a végsőkig. Így tettek akkor is, amikor életüket adták az amerikai és helyi szövetségeseket évekig támogatva a szíriai ISIS invázió idején, abban reménykedve, hogy amikor a saját létük lesz a tét, a micva megtérül.

A történelem ismét igazolni látszik, hogy a nagyhatalmak nemzetközi politikai érdekei és a micvák egyáltalán nincsenek összhangban, vagy legalábbis nem úgy, ahogy azt, az olyan hasonló és kiszolgáltatott sorsú népek, mint a kurdok gondolhatnák, joggal.

Szövetségesük és barátaik, most éppen nem érnek rá. Így nem maradt más hátra, mint sokszor a történelem során egyedül maradva a reménytelen halálsoron küzdeni saját létükért, miközben a többiek tétlenül nézik a már néhány nap alatt is hirtelen megugrott halálos áldozatokat és értelmetlen pusztítást.

Donald Trump amerikai elnök bejelentése a média és a nemzetközi diplomácia szereplői számára egyaránt sokkoló volt, az amerikai hadak dolguk végeztével elhagyják a szíriai terepet, az elnök számára már amúgy is “unalmassá” és nyomasztóvá váló közel-keletet.

Minden lelki és morális nézőpont ellenére álszentség lenne azt hinni, hogy a döntés nem volt logikus és borítékolható, hiszen Trump elnök korábban sem titkolta, hogy az amerikai érdekek számára a katonai jelenlét biztosítása a térségben csakis addig indokolt, amíg az ISIS térdre kényszerítése releváns.

Az időzítés már kevésbé volt érthető, leginkább a zsidó állam számára nem volt értelmezhető a fájdalmas Jom kippuri üzenet. Az amerikai kivonulás a térségből végleges lezárásnak tekinthető, hidegzuhany Izraelnek is. Az egy éve belpolitikai válsággal küzdő és működőképes kormány létrehozására képtelen zsidó állam feltételek nélküli támogatása és az “évszázad békéje” lekerült a fontos megoldandó ügyek listájáról. Jason Greenblatt, a közelkeleti- béketerv megálmodója és Trump, alig egy évet megért nemzetbiztonsági tanácsadójának, John Boltonnak közelmúltbeli távozása a kabinetből, már előre jelezte a változásokat.

Végül Donald Trump tiszta vizet öntött a pohárba és nyíltan rövidre zárta a szíriai kivonulás véglegesítését egy Recep Tayyip Erdogan török elnökkel váltott nem túl hosszú telefonbeszélgetés után. Az amerikai elnök külpolitikájában (is) vakon megbízók abban reménykednek, hogy van ésszerű magyarázat a döntés mögött vagy legalább csoda történik és a lavina megállítható.

De hiába minden, a nemzetközi tiltakozás, a tüntetések, a kilátásba helyezett egyébként nevetséges amerikai szankciók bevezetése és az Izrael által is felajánlott humanitárius segély mit sem változtatnak a helyzeten.

A kocka ugyanis el van vetve.

Erdogan kijelentette, nem áll meg a végső győzelemig és nem hajlandó tárgyalni akkor sem, ha az amerikai elnök lenne a kezdeményező. A halkszavú európai uniós tiltakozásra válaszul, bedobta az erdogáni aduászt, egyelőre csak elméletben: “Törökország bármikor zöld utat nyithat az Európába tartó és eddig a török állam által “szívességből” visszatartott közel-keleti menekültáradatnak.

A tények makacs igazolásai a kiábrándító valóságnak. A kurdok veresége elkerülhetetlen, de szolgálhatnak még meglepetéssel és előre nem számolt fájdalmas veszteségekkel a kétségtelen erő- és fegyverfölénnyel rendelkező törökök számára.

A közel-keleten voltak már csodák (lásd jom kippuri háború) és a kurdok utolsó lélegzetvételig fognak harcolni, bizonyítandó, hogy alig négy nap alatt négy török katona halt meg, ami természetesen elenyésző a kurdok eddig elszenvedett veszteségeihez képest.

Az első sokk után magához térő zsidó állam kijelentette, tudja értelmezni az új helyzetet Szíriában és készen áll arra, hogy megvédje magát bármilyen körülmények között.

Az új felállás több fronton is veszélyesen érinti Izraelt, ugyanis az amerikai exodus után magától érthetődő túlsúlyos szíriai orosz jelenlét egyben akadálymentes teret biztosít Irán és megbízottjainak támadásaira, amelynek elsőszámú célpontja a zsidó állam. De az izraeli hadsereg és a hírszerzés felkészült akár egy több frontos támadás forgatókönyvére is, az illetékesek szerint.

A kurdok pedig utolsó vérig fognak küzdeni.

Avi Issacharoff hétvégi elemzésében (timesofisrael) említést tesz a kurd harcosok elszánt küzdelméről az Iszlám Állam csúcsévei alatt, amikor a dzsihádista erők hatalomra próbáltak jutni a Közel-Keleten.

Egy esetben például emlékeztet Issacharoff, miután a dzsihádisták szíriai csapataik telephelyét áthelyezték egy kis Kurd városba (Kobane), amely átnyúlik Szíria és Törökország határán, az egy női harcos vezette kurd csoport erőit Erdogan elnök “terrorista szervezetnek” nyilvánította.

Végül a betolakodó dzsihadisták a város sikertelen ostroma után kénytelenek voltak továbbálni, az Erdogan által terroristának nevezett kurdok és a szélesebb koalíciós erők harcának köszönhetően. Az ostrom visszaverése fordulópontot jelentett az iszlám terrorcsoport ellen folytatott küzdelemben, és ez csak egy példa a sok közül.

Most azonban a jelentős erőfölénnyel rendelkező török hadsereget a kurdok természetesen nem fogják tudni legyőzni, de Szíria északkeleti megszállása várhatóan további török veszteségekkel fog járni.

Egyrészt a török csapatok szemben fogják találni magukat a kurdok eddig jól bevált harci taktikájával, másrészt a helyi gerilla csoportok támadásaival és nem utolsó sorban a kurd börtönökben fogva tartott több ezer ISIS-harcos várható kiszabadulásának következményeivel is számolniuk kell a területek megszállása során.

De Erdogan végül győztesként ünnepeltetheti majd magát Ankarában, amely győzelmet azonban be fogja árnyékolni az etnikai tisztogatásra érzékeny nemzetközi kritika és a török katonák halálát nem felejtő belpolitikai számonkérés, ugyanis a Hamász terroristáival ellentétben, a törökök számára a harcban elesett katonák vesztesége nem jelent egyet a mártírok dicsőségével.

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..