ujkelet.live
Először találkozott Benjamin Netanjahu miniszterelnök és a Jiszráel Beitenu párt vezetője, Avigdor Liberman csütörtökön a szeptember 17-i választások óta, azonban a megbeszélés nem hozott áttörést a stagnáló koalíciós tárgyalásokban.
A találkozó kevesebb mint egy órán belül véget ért.
„Netanjahu felajánlotta Libermannak, hogy csatlakozzon a lehető leghamarabb a kormányhoz, hogy lehetővé váljon a nemzeti egységkormány megalakulása,” nyilatkozta a Netanjahu vezette Likud, míg a Jiszráel Beitenu megismételte felhívását egy széles koalíció alakítására, mondván, „az előre vezető helyes út egy közös alapértékekre épülő megállapodáson nyugszik a Jiszráel Beitenu, a Likud és Kék-Fehér között,” mielőtt a kormány összeállítása megvitatásra kerülne.
A Jiszráel Beitenu szerdán bejelentette, hogy „prezenálni fogja saját ajánlatát” az ország két legnagyobb rivális pártjának, ha a jövő héten nem sikerül megállapodniuk a hatalommegosztásról.
„Az utolsó, amire az országnak most szüksége van az egy újabb választás kiírása,” nyilatkozta a párt, hozzátéve, hogy egy harmadik szavazás valószínűleg nem módosítaná jelentős mértékben a politikai térképet.
„Racionális megoldást kell találnunk, és minden személyes megfontolást és egót félre kell tennünk,” mondta Liberman a párttagok előtt. „Ha jom kippurig [jövő kedd este] nem lesz áttörés, a Jiszráel Beitenu előáll a saját ajánlatával a két frakciónak (Likud és Kék-Fehér).” A böjtnap után „a kormányalakítás nagy sebességre kapcsol”.
Liberman csütörtökön, a 22. Knesszet felesketését kihasználva megpróbálja előlendíteni a tárgyalásokat a felekkel.
Netanjahu azonban már szerdán lecsapott a lehetőségre, és találkozóra hívta Libermant másnap reggelre, mondván, kár húzni az időt.
Tavaly maga Liberman volt az, aki lemondva a védelmi miniszteri posztról elindította a koalíció összeomlását, mely decemberben előrehozott választások kihirdetéséhez vezetett.
A novemberben nagyot kockáztató Liberman az utolsó közvélemény-kutatásokon rendre nem jutott be a parlamentbe, de az áprilisi választásokon végül sikerült megőriznie 5 székét, majd a szeptemberin növelte további hárommal.
Miután Netanjahunak nem sikerült május 29-ig elsimítani a Jiszráel Beitenu és az ultraortodox pártok közötti vitát a besorozási törvénytervezet kapcsán és kihirdetni az új kormányt, a képviselők megszavazták a Knesszet feloszlatását.
Az új választásokra szeptember 17-én került sor.
Izrael történetében először fordult elő, hogy ilyen rövid időn belül újabb választásokat tartottak.
A miniszterelnök a szavazás után Libermant tette felelőssé a történtekért, aki most már a “baloldali blokkhoz” tartozik.
Liberman a Knesszet feloszlatása után azzal kampányolt, hogy egységkormányt fog kikényszeríteni Benjamin Netanjahu Likud pártja és a Beni Gánc vezette Kék-Fehér között.
A szeptember 17-i szavazás a következő eredményt hozta: Kék-Fehér 33; Likud 32; Egyesült (Arab) Lista 13; Sasz 9; Jiszráel Beitenu 8; Jahadut Hatora 7; Munkapárt-Geser 6; Demokratikus Tábor 5.
Netanjahu a választások után megállapodott az ultraortodox Sasz és Jahadut Hatora illetve a nemzeti-vallásos Jaminával, hogy egységes blokkot alkotva fognak tárgyalásokat folytatni. Ezzel a lépéssel Netanjahu ellehetetlenítette a Kék-Fehér illetve a Jiszráel Beitenu törekvését, hogy egy liberális egységkormány jöhessen létre a Likuddal az ultraortodoxok és a nemzeti-vallásos pártok nélkül.
A Kék-Fehér pedig kijelentette, hogy nem kíván csatlakozni egy olyan koalícióhoz, melynek vezetője, Netanjahu súlyos korrupciós vádakkal néz szembe.
A Netanjahu korrupciós ügyeit tárgyaló meghallgatási folyamat szerdán vette kezdetét.
Juli Edelstein a Knesszet megbízott elnöke csütörtökön azt nyilatkozta a Kan közrádiónak, hogy Netanjahu készen áll arra, hogy szabadságot vegyen ki, ha vádat emelnek ellene.
„A miniszterelnök kész megfizetni ezt az árat a kormányalakítás érdekében,” mondta Edelstein.
Bár a Kék-Fehér egy székkel megelőzte a Likudot a szeptember 17-i választásokon, sem Netanjahu sem Gánc nem tudta megszerezni legalább 61 képviselő támogatását. Netanjahu 55 támogatót gyűjtött be, míg Gánc 54 képviselő támogatását szerezte meg, köztük 10 arab képviselőét, akik világossá tették, hogy nem csatlakoznak semmilyen kormányhoz. Az Egyesült (Arab) Lista egyik frakciója, a Balad és a Jiszráel Beitenu nem javasolt senkit.
Rivlin mielőtt múlt szerdán felhatalmazta Netanjahut a kormányalakításra, azt mondta, javaslatot tett a két vezetőnek két azonos méretű blokkból álló kormány létrehozására és egy törvénymódosításra, mely nagyobb hatalommal ruházná fel a miniszterelnök-helyettes szerepét, ezáltal teljes hatalommal bírjon abban az esetben, ha a miniszterelnök nem képes ellátni a szerepét (ez Netanjahu esetében egy esetleges vádemelés okozta szituáció).
Netanjahu belement volna, de Gánc miután mérlegelte a lehetőséget, elutasította.
Netanjahunak 28 nap áll rendelkezésre a kormányalakításhoz, ha kifut az időből 14 nap hosszabbítást kérhet az elnöktől.
Az egységkormány létrehozása érdekében tartott tárgyalások zsákutcába futásáért a Likud és a Kék-Fehér egymást hibáztatta.
A Likud szerint a Kék-Fehér másodikja, Jáir Lapid az, aki szabotálja az egységkormány megalakulását, mert nem akarja, hogy Gánc és Netanjahu rotációs megállapodást kössön, ami felülírná a Gánc és közte lévő megállapodást.
A két magyar gyökerekkel rendelkező politikus még februárban megegyezett, hogy szövetségben indulnak a választáson, és amennyiben nyernek, az első periódusban, 2,5 évig Gánc lesz a miniszterelnök, majd Lapid veszi át a posztot.
Joáz Hendel a Kék-Fehértől szerdán a katonai rádiónak azt nyilatkozta, hogy biztos benne, hogy Lapid lemondana a Gánccal kötött rotációról, ha az egységkormány létrehozása érdekében Netanjahu belemenne, hogy második legyen a sorban.
A Kék-Fehér a tárgyalások kapcsán kifogásolta, a Likud továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Netanjahu legyen az első az egységkormány miniszterelnöki posztjának rotációjában, és szintén ellenezte a Likud azon követelését, hogy a jobboldali tömb mind az 55 képviselőjét beépítené a koalícióba.
