ujkelet.live
Egy izraeli vezető tisztviselő kedden azt nyilatkozta a Times of Israel-nek, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök hajlandó szembeszállni Donald Trump amerikai elnökkel a kormány béketerve miatt, ha az nem foglalkozik Jeruzsálem biztonsági aggályaival.
A miniszterelnök ukrajnai látogatása során névtelenül nyilatkozó tisztviselő azt mondta, hogy Netanjahu az USA korábbi elnökeivel is szembement, és hajlandó ismét így tenni, ha szükséges.
Netanjahu ragaszkodik ahhoz, hogy a Jordán folyótól nyugatra eső területek „teljes ellenőrzése” elengedhetetlen bármely jövőbeli béketerv esetén, és ez nem fogja alku tárgyát képezni, ha a Fehér Ház nyomást gyakorol a miniszterelnökre a kérdésben.
Ezenkívül Netanjahu világossá tette, hogy a Júdea és Szamáriában (Ciszjordánia) lévő telepes otthonok lerombolásáról, Jeruzsálem felosztásáról, vagy a „visszatérési jog” jóváhagyásáról szó sem lehet.
Trump 2017. december 6-án elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának, ugyanakkor hangsúlyozta, “Nem teszünk álláspontot semmilyen végleges státuszbeli kérdésben, beleértve a végső határokat vagy a vitatott határok rendezését. Ezek a kérdések az érintett felekre vonatkozna.”
Izrael Jeruzsálemet osztatlan fővárosának tekinti, míg a palesztinok Kelet-Jeruzsálemet követelik jövőbeli államuk fővárosuknak.
A korábbi béketárgyalások során a palesztinok mindig követelték – Ciszjordánia, Gáza, Kelet-Jeruzsálem és az óváros szuverenitása mellett – a “visszatérési jogot” Izraelbe a palesztin menekültek számára, akik elmenekültek vagy elhagyták az országot a zsidó állam megalakulásakor. A palesztinok ezt a jogot nem csak a még életben lévő több százezer menekültnek, hanem a leszármazottaik számára is követelik. Ez jelenleg 5 millió menekültet jelent. Soha egyetlen izraeli kormány sem fogadta el és fogja elfogadni ezt a követelést, mivel ezzel a zsidók kisebbségbe kerülnének az arabokkal szemben Izraelben. Izrael álláspontja az, hogy a palesztin menekültek és leszármazottaik a békefolyamat csúcspontján a palesztin állam állampolgáraivá válhatnak, ahogyan az ellenséges közel-keleti országokból elmenekült vagy távozásra kényszerített zsidók izraeli állampolgárokká váltak.
Trump vasárnap megerősítette, hogy a kormány nagy érdeklődéssel várt béketerve politikai részét valószínűleg a szeptemberi izraeli választások után mutatják be.
„Valószínűleg várni fogunk a közel-keleti béketerv bemutatásával az izraeli választások utánig,” mondta Trump az újságíróknak, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok azonban előzetesen közölhet belőle „rövid részleteket”.
A tervet eredetileg a nyáron leplezték volna le, de elhalasztásra került, miután Benjamin Netanjahu miniszterelnök az áprilisi győzelem után nem tudott kormányt alakítani. A Knesszetet feloszlatták és új választásokat írtak ki szeptember 17-re.
A terv politikai részét továbbra is homály övezi, nem tudni, milyen gyakorlati megoldásokat kínál az olyan kérdésekre, mint egy független palesztin állam létrehozásának lehetősége, az izraeli irányítás Júdea és Szamária (Ciszjordánia) felett és Jeruzsálem sorsa.
Az is nagy kérdés, hogyan fogják az amerikai visszacsábítani a palesztinokat a tárgyalóasztalhoz, akik Trump Jeruzsálem-nyilatkozata óta megszakítottak minden kapcsolatot az amerikai kormánnyal kijelentve, hogy már nem tekintik Trumpékat megbízható közvetítőnek a béketárgyalásokon.
Szerintem a „palesztinok” – akik így nevezik magukat – szándékosan ragaszkodnak a követeléseikhez, tudván, hogy azt Izrael úgy sem fogja elfogadni, és akkor ők bátran harcolhatnak tovább…Állam az államban? Meg lehetne vizsgálni a magyarok helyzetét Romániában, Szlovákiában, a cseheknél, stb.: van államuk? Nincs, mégsem háborúznak az állammal. Széleskörű vizsgálat szükséges.