ujkelet.live
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke vasárnap megerősítette, hogy a kormány nagy érdeklődéssel várt béketervét valószínűleg a szeptemberi izraeli választások után mutatják be.
„Valószínűleg várni fogunk a közel-keleti béketerv bemutatásával az izraeli választások utánig,” mondta Trump az újságíróknak, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok azonban előzetesen közölhet belőle „rövid részleteket”.
A tervet eredetileg a nyáron leplezték volna le, de elhalasztásra került, miután Benjamin Netanjahu miniszterelnök az áprilisi győzelem után nem tudott kormányt alakítani. A Knesszetet feloszlatták és új választásokat írtak ki szeptember 17-re.
A Trump-kormány június 22-én közzétette 50 milliárd dolláros közel-keleti béketervének gazdasági szekcióját, ami egy globális befektetési alap létrehozására szólít a palesztin és szomszédos arab államok gazdasági felemelésére, valamint egy 5 milliárd dolláros közlekedési folyosó építésére Ciszjordánia (Júdea és Szamária) és a Gázai övezet összekapcsolásához. A Trump-kormány reméli, hogy más országok, főként gazdag öböl-államok és magánbefektetők, állják a számla nagyrészét.
Generations of Palestinians have lived under adversity and loss, but the next chapter can be defined by freedom and dignity.
Today, we're unveiling Peace to Prosperity: the most ambitious international effort for the Palestinian people to date. https://t.co/q1pX9yJJzE
— The White House 45 Archived (@WhiteHouse45) June 22, 2019
A dokumentumok szerint a terv 179 infrastruktúrális és üzleti projektet tartalmaz, 147 a palesztin területeken, 15 Jordániában, 12 Egyiptomban és 5 Libanonban.
10 éves elosztásban az 50 milliárd dollár több mint felét, 28 milliárdot a gazdaságilag bajban lévő palesztin területekre fordítanák, míg a többi Egyiptom (9,1 milliárd), Libanon (6,3 milliárd) és Jordánia (7,4 milliárd dollár) között oszlana meg. A projektek egy része az egyiptomi Szináj-félszigeten valósulna meg, ahol a beruházások a szomszédos elszegényedett és túlzsúfolt Gázában élő palesztinok javát szolgálnák.
A tervet Jared Kushner júniusban egy kétnapos workshop keretében mutatta be Bahreinben.
Kushner a nyitóbeszéd során azt mondta, a terv az “évszázad megállapodása” helyett inkább az “évszázad lehetősége” lehet a palesztinok számára, amennyiben veszik a bátorságot, hogy véghez vigyék, hiszen számos sikertelennek bizonyult kísérlet után egy új és modern megközelítést kínál az izraeli-palesztin konfliktus megoldására.
Ugyanakkor ismét hangsúlyozta, a gazdasági terv megvalósításához a konfliktus politikai részét is rendezni kell.
„Lássuk be, a palesztin nép gazdasági növekedése és jóléte nem lehetséges a konfliktus tartós és tisztességes politikai megoldása nélkül, amely garantálja Izrael biztonságát és tiszteletben tartja a palesztin nép méltóságát,” mondta Kushner. „Közvetlen üzenetem a palesztin népnek az, hogy annak ellenére, amit azok mondanak, akik a múltban cserben hagyták önöket, Trump elnök és Amerika nem mondott le önökről.”
A palesztinok kezdettől fogva világossá tették, hogy bojkottálni fogják a bahreini konferenciát és látatlanul elutasították az amerikai béketervet.
Mióta Trump 2017 decemberében elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként majd májusban átköltöztette a nagykövetséget Jeruzsálembe, a palesztinok kijelentették, hogy Washingtonra már nem tudnak tisztességes közvetítőként tekinteni a felek közötti békefolyamatokban, és új utakat keresnek az amerikaiak támogatása nélkül.
Netanjahu viszont fair és nyitott hozzállást ígért a béketervhez, hangsúlyozva, hogy Izrael soha nem fog lemondani a biztonsági jelenlétéről a Jordán-völgyben.
A terv politikai részét továbbra is homály övezi, nem tudni, milyen gyakorlati megoldásokat kínál, ha egyáltalán kínál, az olyan kérdésekre, mint egy független palesztin állam létesítésének lehetősége, az izraeli irányítás Júdea és Szamária (Ciszjordánia) felett és Jeruzsálem sorsa, melyet Izrael osztatlan fővárosának tekint, míg a palesztinok Kelet-Jeruzsálemet akarják jövőbeli fővárosuknak.
