Dermesztő csend

    0
    Kép: illusztráció. Forrás: pixabay

    Lesnyik László

    Dermesztő a csend. Hideg van. Kiver a víz. Verejtékezni kezdek.

    Ennek nem lesz jó vége. Valaki elzárta a csapot. (Szomjaznak az emberek – egy jó szóra.) Kinyitom. Rácsapnak. Mohón, szinte fuldokolva isznak. Másnaposak. Megrészegedtek a hazugságoktól. Nem ismernek mértéket. Mind egyformák. Uniformizálódtak. Megszokták már.

    Mindenki mást akar. Elkezdődött a cserebere. Mindenkihez visszakerült, amit elcserélt. Béke van.

    Dermesztő a csend. Hideg van. Felfáztam. Iszom egy pohár forralt bort – hidegen. Az északi szél keletről fúj. Áporodott a levegő. Tele van idegen szagokkal. Körbekerítem magam. A szag nem megy tovább. Csak én érzem. Már csak én vagyok büdös.

    Leszáll a köd. Már nagyon várták. Az emberek tapogatóznak. Nem találják egymást. Mindenki kitapogatja a hozzá tartozókat. Hazamennek.

    Otthon derül ki… de már késő. Összekeveredtünk.

    Az ideológusok egymás fejét törik. Nem sül ki semmi jó. A parázs kihunyt. Eltemetjük. Ki-ki felekezete szerint. Egymás szemében keressük a szálkát. Én kettőt is találok. Nincs gazdája. Egy magas ember leköp. Könnyű neki. Visszaköpöm. Csupa nyál vagyok.

    Valaki elsírja magát. A többiek utána sírnak.

    Hirtelen felkel a nap. Világos lett minden. Többen elszégyellik egymást. A tömeg csendesen hazaindul.

    Dermesztő a csend. Hideg van. Kiver a víz.

    Fel! Ébredek. Kinyitom a szemem. Késésben vagyok. Már várnak. Én is. Valaki megmondja, mire várunk. Többen tapsolnak. A parkban sült galambokat etetünk. Hasábburgonyával.

    Valakiből valaki lesz. Osztogatni kezd. A zsebünkből. Kiderül, majd elborul az agyunk. Úgy maradunk. Más szemével látjuk a világot. Ez egy más világ. Beletemetkezünk gondolatainkba. Felravatalozzuk a szabadságunkat. Eltemetjük. Sírásóinak borravalót adunk. Jót röhögnek.

    A kocsmában emlékezünk. Tort ülünk. A többiek tort állnak. Majd cserélünk. Megfogadjuk. Később letagadjuk. Egy árnyéktól megijedünk. Mindenki a sajátjától. Kitör a pánik. Fejvesztve menekülünk.

    Már mások gondolkoznak helyettünk. Kikérjük magunknak. Megkapjuk. Ki-ki a magáét.

    A bűnösöket kint hagyjuk a temetőben. Hazatalálnak.

    Minden kezdődik elölről.

    Dermesztő a csend. Hideg van. Kiver a víz. Verejtékezni kezdek.

    Leave a Reply

    Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .