ujkelet.live
Washington (REUTERS) – A Trump-kormány 50 milliárd dolláros közel-keleti gazdasági terve egy globális befektetési alap létrehozására szólít a palesztin és szomszédos arab államok gazdasági felemelésére, valamint egy 5 milliárd dolláros közlekedési folyosó építésére Ciszjordánia (Júdea és Szamária) és a Gázai övezet összekapcsolásához, amerikai tisztviselők és a Reuters által megtekintett dokumentumok szerint.
Generations of Palestinians have lived under adversity and loss, but the next chapter can be defined by freedom and dignity.
Today, we're unveiling Peace to Prosperity: the most ambitious international effort for the Palestinian people to date. https://t.co/q1pX9yJJzE
— The White House 45 Archived (@WhiteHouse45) June 22, 2019
A június 25-26-i találkozó a bahreini Manamában az Izrael és a palesztinok közötti béke gazdasági alapjaira fog összpontosítani, és nem foglalkozik olyan alapvető politikai kérdésekkel, mint a palesztin állam ügye. A palesztinok viszont már jelezték, hogy bojkottálják a csúcstalálkozót, mondván, a rendezvény erősen elfogult Izrael javára.
A dokumentumok szerint a terv, melyet Donald Trump elnök veje, Jared Kushner fog bemutatni jövő héten, 179 infrastruktúrális és üzleti projektet tartalmaz, 147 a palesztin területeken, 15 Jordániában, 12 Egyiptomban és 5 Libanonban.
A Kushner által javasolt új befektetési alapot egy „multilaterális fejlesztési bank” kezelné. A globális pénzügyi hitelezők, köztük a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank is, tervezik, hogy jelen lesznek az ülésen.
A gazdasági fellendülést célzó terv azonban csak akkor valósul meg, ha politikai megoldás születik a régió hosszú ideje fennálló problémáira.
10 éves elosztásban az 50 milliárd dollár több mint felét, 28 milliárdot a gazdaságilag bajba lévő palesztin területekre fordítanák, míg a többi Egyiptom (9 milliárd), Libanon (6 milliárd) és Jordánia (7,5 milliárd dollár) között oszlana meg. A projektek egy része az egyiptomi Szináj-félszigeten valósulna meg, ahol a beruházások a szomszédos elszegényedett és túlzsúfolt Gázában élő palesztinok javát szolgálnák.
A Gázát Ciszjordániával összekötő folyosó magában foglalna egy autópályát és esetleg egy vasútvonalat is.
Kushner a Reuters-nek adott két interjúban azt mondta, a Trump-kormány reméli, hogy más országok, főként gazdag öböl-államok és magánbefektetők, fogják állni a számla nagyrészét.
In an exclusive interview with @ Reuters, Jared Kushner discusses his 'economy first' approach to Mideast peace. Read more: https://t.co/VZeVNrVdl9 pic.twitter.com/oi8ZpXoIfy
— Reuters (@Reuters) June 22, 2019
Trump veje a részletes tervre mint fordulópontra tekint, annak ellenére, hogy sok közel-keleti szakértő úgy véli, a siker esélye csekély, hiszen az Egyesült Államok által támogatott békefolyamatok eddig sorra kudarcot vallottak.
„Nevetek, amikor az ‘évszázad megállapodásaként’ támadják,” mondta Kushner a palesztin vezetőkről, akik elutasították a tervét, mint kísérletet az államiság megteremtésére vonatkozó törekvéseik megvásárlására. „Ez lesz az ‘évszázad lehetősége’, ha megvan a bátorságuk, hogy kövessék.”
Szakértők szerint az, hogy Kushner először a gazdasági prioritás mellett döntött a politikaival szemben, figyelmen kívül hagyja a konfliktus lényegét.
Kushner azonban tisztában van azzal, hogy a gazdasági tervet a politikai kérdések megoldása nélkül nem lehet előre vinni. A kormány ezzel „később fog foglalkozni”, utalt a béke terv második szakaszára, melyre várhatóan legkorábban novemberben kerül sor.
A terv megközelítésének célja, hogy gazdasági ösztönzők lefektetésével megmutassa a palesztinoknak egy virágzó jövő lehetőségét, amennyiben visszatérnek a tárgyalóasztalhoz.
Kushner inkább „workshop”-nak mint konferenciának nevezte az eseményt, és hangsúlyozta, nem számítanak arra, hogy a kormányok pénzügyi ígéreteket tesznek a helyszínen.
„Ez egy kis győzelem, hogy mindannyian megjelennek, hogy meghallgassák és részt vegyenek.”
Ha a terv végrehajtásra kerül, az egy millió munkahelyet teremtene Ciszjordániában és Gázában, csökkentené a palesztin szegénységet, és megduplázná a palesztinok GDP-jét.
Kushner megközelítése, két 40 és 96 oldalas füzet formájában, amelyek mindegyike tele van pénzügyi táblázatokkal és gazdasági előrejelzésekkel, lehet az eddigi legrészletesebb az amerikai békeerőfeszítések történetében.
A gazdasági terv nem tartalmaz fejlesztési projekteket a túlnyomórészt arab lakosú Kelet-Jeruzsálemben, amelyet a palesztinok jövőbeni államuk fővárosának követelnek.
A kormányzó Likud párt képviselője, Miki Zohar pozitívan fogadta a terv bejelentését, ugyanakkor hangsúlyozta, „Benjamin Netanjahu [miniszterelnök] az egyetlen, aki tudja, hogyan kell egy ilyen folyamatot előrevinni az amerikaikkal az izraeli állampolgárok védelmének és érdekeinek megőrzése mellett.”
Az izraeli arab pártok képviselői azonban nem voltak lelkesek.
A Ta’al vezetője, Ahmad Tibi szerint az egész csak „egy kísérlet arra, hogy elterelje a figyelmet a területek elcsatolására vonatkozó ötletekről és a megszállás megőrzéséről… Kizárt, hogy a palesztin népet megvásárolják ezekkel a dollár milliókkal.”
Ayman Odeh a Hadas-Ta’al formáció vezetője úgy vélte, „valakinek el kéne magyarázni Trumpnak, hogy nem vehet meg mindent pénzen,” hozzátéve, hogy a béke csak a megszállás megszüntetésével egy Izrael melletti független palesztin állam létrehozásával lehetséges.
A Bahreini Királyság szerdán küldte ki a hivatalos meghívókat és engedélyezte első alkalommal az izraeli média hat képviselőjének – The Times of Israel, Háárec, Jerusalem Post, Israel Hayom, 12-es és 13-as csatorna -, hogy belépjen a szigetország területére, és tudósítson a jövő heti workshop eseményeiről.
Izrael és Bahrein között nincs hivatalos diplomáciai kapcsolat.
Az amerikai kormány múlt hét elején közölte, izraeli tisztviselőket nem hívnak meg az eseményre, mert bár a Palesztin Hatóság nem hajlandó részt venni a konferencián, a házigazdák azt akarják, hogy a rendezvény politikamentes maradjon. Ennek ellenére számos izraeli üzletember és civil társadalmi szervezet tagja fog várhatóan megjelenni.
Az izraeli 13-as csatorna szerint a Hamász egyik vezető tagja, Ismail Radwan beszédet tartott pénteken a Visszatérés Menete erőszakos határ menti tüntetések egyik helyszínén. Radwan hangsúlyozta, hogy a Hamász újfent kifejezi tiltakozását a bahreini gazdasági csúcstalálkozóval szemben, és felszólította az arab és muzulmán országokat, hogy bojkottálják a konferenciát, mely az “évszázad megállapodásának” szívét képezi, és a palesztin ügy megszüntetésére irányul. Radwan továbbá elítélte a normalizáció minden megnyilvánulását Izraellel.
A tüntetések szervezője, a Legfelsőbb Nemzeti Bizottság a Visszatérésért és az Ostrom Megtöréséért az összecsapások végén kiadott nyilatkozatában közölte: “Az amerikai kormány az arab országok pénzén keresztül a palesztin ügy megszüntetésére törekszik, a történelem fog ítélni azok felett az országok felett, akik együttműködnek ebben az összeesküvésben. Palesztina nem eladó, a palesztinok soha nem mondanak le dollár milliárdokért Jeruzsálemről és szent helyeikről.” A szervezők továbbá kijelentették, a tüntetések erőszakmentes jellege folytatódik a célok elérésig, azaz a blokád megszüntetéséig és a visszatéréshez való jog elismeréséig.
A bizottság ezen felül bejelentette, hogy jövő kedden nemzeti konferencia kerül megrendezésre és általános sztrájkot hirdetnek Gázában, tiltakozásul a bahreini workshop ellen, és felszólította a nyilvánosságot, hogy vegyen részt a jövő pénteki tüntetésen, mely a “Sikertelen Bahreini Konferencia” címen fog futni.
Kushner valamint Jason Greenblatt közel-keleti tárgyalásokért felelős különmegbízott május 28-án este landolt Izraelben, hogy előkészítse a terepet a béketerve gazdasági pontjainak. A delegáció landolását követően nem sokkal az izraeli képviselők megszavazták a Knesszet feloszlatását, miután Netanjahu a határidő lejártáig nem nem tudott kormányt alakítani.
Az új választásokra szeptember 17-én kerül sor.
A Trump-kormány tavaly épp a választások miatt halasztotta el a régóta várt és nagy titok övezte béketerv bemutatását.
1 millió új munkahely az Autonómiában?
Minek dolgozzanak,amikor jól megélnek a segélyekből és a terrorból?