Netanjahu az új választások elkerülése érdekében összehívta a leendő koalíciós pártok vezetőit

0

ujkelet.live

Benjamin Netanjahu miniszterelnök vasárnap videóüzenetben közölte, hogy az elkövetkező órákban találkozni fog a leendő koalícióját alkotó pártok vezetőivel, hogy tegyenek egy utolsó erőfeszítést a kormány megmentésére és az új választások elkerülésére.

Netanjahunak május 29-ig van ideje összeállítani az új kormányt. Az új koalíció várhatóan a két ultraortodox pártból, Jahadut Hatora és Sasz, valamint Jiszráel Beitenu, Jobboldali Pártok Uniója és Kulanu pártokból fog állni.

Már a koalíciós tárgyalások előtt sejteni lehetett, hogy az Avigdor Liberman vezette szekuláris Jiszráel Beitenu és a két ultraortodox párt közötti ideológiai különbségek komoly fejtörést fognak okozni Netanjahunak.

Liberman követeléseinek egyike, hogy a Knesszet egyetlen betű megváltoztatása nélkül szavazza meg a Védelmi Minisztérium ultraortodox férfiak besorozására vonatkozó törvénytervezetét, de a Sasz és a Jahadut Hatora (mindkettő 8-8 széket nyert) drasztikus változtatásokat akar a törvénytervezetben.

„Most teszek egy utolsó erőfeszítést a jobboldali kormány megalakítására és a felesleges választások megelőzésére. Javasoltam egy megoldást a partnereknek. Ez a hadsereg által meghatározott elveken és a hadsereg által meghatározott adatokon alapul – nincs ok arra, hogy elutasítsák,” mondta Netanjahu. „Meghívom az összes pártvezetőt este. Beszélni akarok velük és együtt megpróbáljuk megakadályozni a szükségtelen választásokat.”

Netanjahu korábban a nap folyamán Libermant tette felelőssé a besorozási törvényjavaslat miatt kialakult válságért.

„Az ultraortodoxok [Sasz és Jahadut Hatora] tettek egy lépést Liberman irányába. Meg tudjuk oldani ezt a krízist, de nekem úgy tűnik, valaki ezt nem akarja.”

“Liberman ürügyet keres, hogy megbuktasson. A közvélemény soha nem fogja megbocsátani neki, ha egy éven belül kétszer is választásokra visz minket,” mondta Netanjahu a Kan közszolgálati műsorszóró szerint a Likud válság értekezletén, utalva Liberman novemberi húzására, amikor a védelmi miniszteri posztról való lemondásával elindította a koalíció összeomlását, mely decemberben előrehozott választások kihirdetéséhez vezetett.

A miniszterelnök azonban később a Liberman elleni támadások beszüntetésere szólította a Likud tagjait.

A Jiszráel Beitenu vezetője a hétvége során azt ismételgette, hogy nem fog kompromisszumot kötni a kompromisszumra, amennyiben ígéretet kap a változtatások nélküli besorozási törvénytervezet második és harmadik olvasatának megszavazására, a koalíciós tárgyalások folytatódhatnak.

Netanjahu videóüzenete után pedig Liberman jelezte, nem fog részt venni a találkozón, mert nincs miről beszélni.

A Jiszráel Beitenu nélkül Netanjahu koalíciója 60 képviselőből állna a 120 fős Knesszetben, azaz nem lenne meg a kormányzáshoz szükséges többsége.

A nap folyamán a Házbizottság elnöke, Miki Zohar (Likud) Netanjahu utasítására előkészítette a Knesszet feloszlatására irányuló törvényjavaslatot. Ha a héten megszavazzák, 90 napon belül új választásokra kerül sor.

„A Knesszet feloszlatására vonatkozó törvényjavaslat kész. Sajnálatos módon egyes koalíciós partnerek kicsinyes perpatvara új választások felé sodor minket,” írta Zohar.

Becalel Szmotrics a Jobboldali Pártok Uniójából óvatosságra intett az új választások mint lehetőség bedobása kapcsán.

„Vannak olyan helyzetek, amelyek rendkívüli óvatosságot követelnek,” írta Twitteren. „Az új választások ötletévél való játék, játék a tűzzel. Kicsúszhat az irányítás alól, és megbuktatja a jobboldali kormányt.”

A Sasz elutasította Liberman azon állítását, miszerint a Sasz és a Jahadut Hatora nem ellenezte a Védelmi Minisztérium besorozási törvényjavaslatát, melynek első olvasatát az előző kormány megszavazta.

„Liberman nem mond igazat a besorozási törvénytervezet kapcsán, ürügynek használja, hogy megbuktassa a jobboldai kormányt. A Sasz és a Jahadut Hatora ellenezte a törvénytervezet első olvasatát, változtatásokat és módosításokat követelve benne.”

A jelenlegi krízis ellenére több elemző is úgy véli, Liberman végül csatlakozni fog Netanjahu kormányához.

A besorozási törvényjavaslat miatti vita 2017 szeptemberében indult, amikor a Legfelsőbb Bíróság eltörölte a vallásos tanulmányokat folytató ultraortodox férfiakat katonai szolgálat alól mentesítő törvényt, mondván, hogy aláássa a törvény előtti egyenlőség elvét.

A döntés felvetette annak a lehetőségét, hogy rákényszeríthetik őket a szolgálatra, mely súlyos politikai és társadalmi következményeket vonna maga után. A bíróság azonban egy évre felfüggesztette a határozatát, lehetővé téve a kormánynak egy új törvény előterjesztését. A kormány többször is halasztást kért, legutóbb a választások miatt, így a kormánynak júniusig van ideje, hogy új tervezettel álljon elő.

A Védelmi Minisztérium tavaly nyáron benyújtott a kormánynak egy új javaslatot, mely minimális éves célt állít fel a jesiváknak a tanulóik besorozási számadataira vonatkozóan, amelyek ha nem teljesülnek, pénzügyi szankciókkal bünteti az intézetet, ahol tanulnak.

A tervezet azt javasolja, hogy “új célokat tűzzenek ki a hadsereg és a Nemzeti Szolgálat újoncai számára, évente növelve a szolgálatot teljesítők számát, jelentősebb pénzügyi szankciókat alkalmazva a kötelező szolgálatot megtagadók ellen, és növelve a juttatásokat és béreket azok számára, akik szolgálnak”.

Ha azonban a kvóta legalább 95% -ka nem teljesül, az ultraortodox jesiváknak adott állami támogatásokat a szankciók részeként csökkenteni fogják, és minden évben tovább csökkentik, ha nem teljesítik a célokat.

A koalíció december végi feloszlatását megelőzően került volna terítékre a törvényjavaslat, azonban Jáir Lapid (Jes Átid) közölte, hogy pártja nem fogja támogatni a koalíció ultraortodox férfiak besorozására vonatkozó törvénytervezetét, azt állítva, hogy a kormány fű alatt kiegyezett az ultraortodoxok pártokkal, így a pénzügyi szankciók alá kerülő besorozási kvótát nem teljesítő jesivákat anyagilag kompenzálnák. “Ez nem besorozási törvény. Ez egy pénzgyűjtő törvény.” (Mivel az ultraortodox pártok nem szavazták volna meg a törvényjavaslatot, az elfogadásához a koalíció az ellenzék szavazataira szorult.)

Az ortodox pártok még tavaly márciusban két párhuzamos törvényt nyújtottak be a katonai tervezetről: Az első, egy kvázi-alkotmányos alaptörvény, a hosszú távú Tóra tanulmányokat az állam hivatalos szolgálatának elismert formájaként ismerné el a katonai szolgálat helyett. A második törvényjavaslat arra kényszerítené a honvédelmi minisztériumot, hogy adjon felmentést a jesiva hallgatóknak, és ismételten utal a javasolt alaptörvényre a megállapodások védelmében.

Az ortodox törvényhozók javaslata szerint minden izraeli számára katonai szolgálat alóli mentességet kell nyújtani, aki a Tóra tanulmányozására törekszik. “Ezen záradék célja annak tisztázása, hogy a Tóra-tanulmányok nem egy adott szektorhoz tartoznak, és nem korlátozódnak az ultra-ortodox közösség férfiaira és Tóra-tudósaira. Ennek eredményeképpen ez a törvényjavaslat megköveteli, hogy a védelmi miniszter biztosítsa, hogy a szolgálat elhalasztása mindenki számára biztosítva legyen, akinek szándékában áll jelentős időre elkötelezni magát a Tóra tanulmányozására.”

Izrael lakosságának mintegy 10 százaléka tekinthető ultra-ortodoxnak.

A kérdés évtizedes vita tárgya, hogy vajon a fiatal ultra-ortodox férfiaknak, akik szemináriumokon tanulnak, kötelezővé tegyék vagy sem a katonai szolgálatot, mint ahogy az kötelező az izraeli zsidó lakosság többi részének.

A 18. életév betöltése után a férfiaknak két évet és nyolc hónapot kell szolgálniuk a hadseregben, míg a nőknek két évet.

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..